A levegőben szálló por mennyiségét vizsgálták abban a kutatásban, amely megállapította, hogy azokon a területeken, ahol magasabb a szennyező anyagok mennyisége a levegőben, ott a nők agya érzékenyebb az Alzheimer-kórra és demenciára. A levegőben szálló apró részecskék kémiai anyagokból, füstből, porból és más, a közlekedési eszközökből és fűtés melléktermékeiből származó vegyületekből állnak. A méretük harmincszor kisebb, mint az emberi haj szélessége.
„Az agy működésének romlása figyelhető meg a szennyezettebb területeken, amelyről tudjuk, hogy az Alzheimer-kór egyik rizikófaktora. Azt még vizsgáljuk, hogy ez egyenes következménye-e a légszennyezésnek – mondta a tanulmány szerzője, dr. Diana Younan, a Los Angeles-i Dél-Kalifornia Egyetem kutatója. – A vizsgálatunk azt mutatta ki, hogy a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó nők különösen erősen ki vannak téve a légszennyezés következményeinek, és nagy kockázatot jelent számukra, hogy a szennyező anyagok miatt öt éven belül bekövetkezzen a szellemi teljesítményük romlása, Alzheimer-kór kialakulása.”
Ezek a mérgező vegyületek roncsolják az agy szerkezetét és az idegsejtek hálózatát, ami a demencia előre haladását jelentősen felgyorsítja.
A tanulmányba több mint hétszáz idősebb, átlagosan 78 éves nőt vontak be, akiknél nem mutatkozott semmilyen demenciára, Alzheimer-kórra utaló tünet a kutatás kezdetén. A résztvevők kórtörténetére, szociális és gazdasági helyzetére, munkahelyi viszonyai, étrendjére, alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaira éppúgy kitértek, mint a testmozgásra és lakókörnyezetükre a kutatás elején. Minden résztvevő agyáról MRI-felvételt készítettek a tanulmány kezdetén, és öt évvel később is.
A kutatók a lakóhely adatai alapján elkészítették az első MRI-felvételt megelőző három év légszennyezési adatai alapján a környezetszennyezési térképet, majd szétosztották a csoportot négy egyenlő részre az alapján, milyen fokú a szálló por mennyisége ott, ahol élnek.
Olvastad már?
Tegyünk a légszennyezés ellen!
A légszennyezés csökkentése érdekében mindannyiunk közös felelőssége, hogy a lehető legkevesebb káros anyagot juttassuk a levegőbe. Míg egyes légszennyező szektorokra csak közvetetten van hatása az átlagembernek, addig léteznek olyan szegmensei is a kérdéskörnek, amelyekben a mi kezünkben van a döntés – érdemes tehát ezekre koncentrálni.Mesterséges intelligencia segítségével követték nyomon az agyi képalkotó eljárásokkal kapott adatokat: megjelennek-e az Alzheimer-kórra utaló elváltozások a kutatási alanyok agyában vagy sem, és ha igen, mikor. Az öt évvel később végzett MRI-vizsgálatokon a mesterséges intelligencia jól megmutatta azokat az agyi területeket, amelyek különösen érzékenyek a demenciára.
Az azokon a területeken élők, ahol magasabb a szálló por mennyisége a levegőben és erősebb a légszennyezés, 24 százalékkal nagyobb eséllyel mutatták az Alzheimer-kór jeleit, függetlenül iskolázottságtól, életkortól, fizikai aktitvitástól vagy más tényezőktől.
„A kutatási eredményeink nagyon fontos kiegészítéseket tartalmaznak a közegészségügy szempontjából. Nemcsak azokat az agyi régiókat térképeztük fel, amelyek különösen érzékenyek a légszennyezés káros hatásaira, hanem azt is kimutattuk, hogy a nők hatványozottan nagyobb veszélynek vannak kitéve, ha magas a szálló por mennyisége a levegőben. További kutatások szükségesek, ám mindenképpen szükséges lenne, hogy erőfeszítéseket tegyünk a légszennyezés csökkentésére, mivel ezzel az Alzheimer-kór kockázatát csökkenthetnénk a társadalomban. A betegség pedig hatalmas terhet ró nemcsak az egyénre és családjára, hanem az egész fejlett világra, ahogy a társadalmak egyre öregebbek.”
Olvass tovább!
Légszennyezés – az alapok
Energiaipar, nehézipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, közlekedés vagy éppen lakossági fűtés: csak néhány, a levegőt legjobban szennyező ágazatok közül. A szennyező anyagok levegőbe kerülése nemcsak az ökoszisztémát, de az emberi tüdőt és a légutakat is károsíthatja, és így csökkentheti a várható élettartamot.Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
