A legtöbb ember megfogalmazta az elmúlt hónapokban: kiégtem. Számos olyan szerep szakadt a nyakunkba, melyben korábban nem kellett helyt állnunk, és sokkal nehezebb volt ezek között úgy egyensúlyozni, hogy közben a járvány miatti szorongásunkat is kordában kellett tartani. Ám még pandémia sem feltétlenül kell ahhoz, hogy elérjük időnként a falat, amikor nem jönnek az új ötletek, és legszívesebben csak aludnánk egy kicsit. A legtöbben ezt az állapotot kiégésnek nevezzük, ám tévedünk.
A burnoutra úgy gondolunk, mint egy megfoghatatlan dologra, amit nem tudunk pontosan meghatározni, micsoda, csak tudjuk, amikor érezzük. Valószínűleg most ez a közös létállapot a világ szinte minden pontján: elértük a falat. A helyzet azonban az, hogy létezik pontos, tudományos definíció arra, mi a kiégés, ahogy a mérésére is vannak meghatározott szempontok. Ezen kritériumok alapján sokan, akik azt gondolják, kiégéssel küzdenek, valójában szerencsére tévednek. Ám ez nem azt jelenti, hogy nem az odavezető úton haladnak, így ha megismerjük, tudjuk, mi alapján határozzák meg a kiégést a szakemberek, még változtathatunk, mielőtt túl késő lenne, és valóban elérnénk a burnout szintjét.
Mi a kiégés, és mi nem?
1981-ben Christina Maslach, a Berkeley Egyetem pszichológiaprofesszora megalkotta a Maslach-féle kiégéstesztet (MBI) a burnout meghatározására és mérésére. „Az a legnagyobb probléma, hogy az emberek sokféle értelemben, különböző dolgokra használják ezt a kifejezést – mondta Maslach. – Nehéz tetten érni, mi is valójában, ezért mindenki a saját értelmezése szerint tölti meg jelentéstartalommal. Szóval, tényleg egy nyelvet beszélünk?” – mutatott rá a professzor arra, mi a legnehezebb abban, hogy meghatározzuk, valóban kiégésről van-e szó.
Az MBI tisztázza ezt a kérdést. A burnout megvalósulásához eszerint három kritériumnak kell teljesülnie: kimerültség vagy az energia teljes hiánya, cinikus, negatív érzések a munkánkkal kapcsolatban, valamint csökkenő produktivitás vagy a sikerek elmaradása. A válaszadók mindhárom területen egy skálán határozzák meg, náluk milyen érzetek vannak jelen – a pozitívtól a negatívig. Ahhoz, hogy kiégésről beszélhessünk, mindhárom résznek negatívnak kell lennie. „Nagyon gyakran azt gondolják az emberek, hogy ha az egyik terület negatív, akkor már kiégésről beszélünk” – mutatott rá Maslach, mi a leggyakoribb tévedés az MBI használatával kapcsolatban.
„Van egy még nagyobb tévhit a burnouttal kapcsolatban – tette hozzá Michael Leiter pszichológus, Maslach munkatársa. – Az emberek azt hiszik, egyenlő a kimerültséggel.”
„Az emberek a fáradt szinonimájaként használják azt, hogy kiégett, figyelmen kívül hagyva a két szó jelentése közötti óriási különbséget – folytatta Leiter, aki a szülészeket hozta példaként, mivel ők gyakran dolgoznak teljesen kiszámíthatatlan munkarendben. – Az éjszaka közepén segítenek világra újszülötteket, órákon át talpon vannak, teljesen kimerültek. Ám új élet születik a kezeik között, jobbá teszik az emberek életét, törődnek a munkájukkal. Túlhajszoltság és fáradtság biztosan jelen van náluk, ám ez nem kiégés.”
Ám szinte minden területről lehetne példákat hozni arra az esetre, amikor valaki megfelel az MBI valamelyik kritériumának. „A második legnagyobb csoport a kimertültség után azoké, akik nem teljesen elhivatottak. Elmennek dolgozni, ám nem igazán érdekli őket, amit csinálnak. Csak azért kell, hogy legyen miből fizetni a számlákat. Aztán a másik csoport a cinikus embereké, nem törődnek az ügyfelekkel vagy a munkahelyükkel. Míg mások nem túl hatékonyak esetleg a munkájukban (különböző okokból). Ám szerencsére sokkal kevesebben vannak azok, akiknél mindhárom kiégést meghatározó tényező egyszerre van jelen.”
„Nem kiégésjárványról van szó. Túldiagnosztizálásról – jelentette ki Leiter, hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs semmi probléma, vagy hogy nem kellene beszélnünk a burnoutról. – A kiégéses esetek száma növekszik. És az is tény, hogy sokkal többen tartanak ebbe az irányba, mint korábban.”
Nem csak fekete és fehér
A kiégés egy spektrum, és a legtöbben rajta vagyunk. Az Indeed amerikai álláskereső oldal év eleji felméréséből az derült ki, hogy az emberek több mint fele tapasztalja a burnout jeleit. Ami még sokkolóbb, hogy az emberek kétharmadánál a pandémia rontott ezen az állapoton. Ugyanakkor a felmérésnél nem használták az MBI-t, így jó esély van arra, hogy a válaszadók a kiégés definíciót hétköznapi értelemben, és nem tudományosan használták. A burnout – amikor mind a három kritériumot negatívként értékeli valaki a Maslach-féle kiégés teszten – a teszt megalkotója szerint az emberek 10-15 százalékánál van jelen. Ez persze nem jelenti azt, hogy valaki nem lehet rajta a kiégésspektrum másik, enyhébb végén.
Sőt, Maslach és Leiter legújabb kutatásai során három különböző szintet határozott meg a két véglet, a teljes kiégés és az elégedett ember között: túlvállaló, nem hatékony és elhivatottság nélküli. Az eredményeik arra utalnak, hogy a munkavállalók több mint fele tartozik ezek közül valamelyik csoportba. Még nem égtek ki, ám jó úton haladnak afelé, amihez jókora lökést adott a járvány. „A tanárok számára a tanítás sokkal nehezebbé vált, olyan helyzettel találták magukat szembe, amivel még sosem. Azzal szembesültek, hogy már soha többé nem lesznek olyan tanárok, mint korábban voltak, és ez lesújtó. Hasonlóan az orvosok is. Egyre jobban kialakul, ám nem voltak kidolgozott protokollok egy olyan helyzetre, amit a Covid–19 teremtett, és úgy érezték, minden, amit csináltak, rossz” – magyarázta Leiter.
Míg a burnout általában a munkavállalók 10 százalékát érinti bármilyen területről is legyen szó, Maslach vizsgálatai szerint ez 20 százalék közelébe ugrott fel a járvány hatására. Ez hatalmas probléma, mivel a kiégést nem lehet egy nyaralással vagy egy wellnesshétvégével megszüntetni. „Ha valakinél tényleg kialakul a kiégés, a többség soha többé nem tud már ugyanazon a munkahelyen, ugyanazzal a főnökkel dolgozni, sőt, talán ugyanazt a típusú munkát sem lesz többé képes végezni –mondta Leiter. – Karriert kell váltania. A burnout olyan mélyre hatol, hogy már az is kiválthatja a tüneteket, ha belép ugyanabba az épületbe. A karrierváltás leggyakoribb oka a kiégés.”
Miért számít a mérés?
Ahhoz, hogy elkerüljük a valódi burnoutot, elengedhetetlen a pontos mérés, a szakértő meghatározás. Ehhez egy eszköz a Maslach-féle kiégés teszt. Ha szembesülünk vele, hogy szerencsére nem kiégésről van szó esetünkben, feltárhatjuk, mi okozza a kimerültséget, túlhajszoltságot, és változtathatunk rajta, ha tudunk. Ez az igazi lényege: megelőzni a kiégést.
Emellett Maslach arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa létrehozott teszt nem diagnosztikai eszköz. „Ha negatív értékek jönnek ki a teszten, az nem azt jelenti, hogy az egyénnel van probléma. Hanem az a kérdés, hogy mire válaszol így az egyén. Inkább azt kell megtalálnunk, miért történik mindez. Figyelmeztető jelként kell kezelni a kapott értékeket – magyarázta Maslach. – Ha egy munkahely figyel a dolgozóira, rendszeresen megnézi, milyen értékeket adnak, és ha a kiégésspektrum negatív oldalára kerülnek, azonnal lép. És ez nem azt jelenti, hogy ingyenes jógaórákat és mindfulness tanfolyamokat ad. Ennél sokkal nehezebb, hosszabb és bonyolultabb a munka, amit a munkahelynek el kell végeznie. Az emberek sokat túlóráznak, mert félnek, hogy nem kapnak előléptetést vagy elveszítik a munkájukat? Nem ez a legjobb módja annak, hogy a legtöbbet hozzuk ki a munkatársakból. Egész self-care iparág épült arra, hogyan küzdjünk meg a stresszel. De nem az embert kell megjavítani ilyen esetben. Hanem a munkahelyet.”
„Van egy régi mondás: ha nem bírod a meleget, menj ki a konyhából – mondta Maslach. – De miért nem arról beszélünk, hogy megváltoztatjuk a hőmérsékletet? Mi lenne, ha újraterveznénk a konyhát?”
Forrás: BBC Fotó: Unsplash
