4 nyomós érv a 4 napos munkahét mellett

2021. április 16. |

Az egy nappal rövidebb munkahét ugyanannyi fizetésért lehetőséget adhatna a dolgozó embereknek arra, hogy végre pihenhessenek is. És ez csak egy, a tudomány érvei közül, amit a négynapos munkahét mellett felsorakoztattak.

A fejlett világ országainak többsége egyelőre még ragaszkodik az ötnapos munkahéthez, ám azon országok száma is gyarapodik lassan, ahol kipróbálják, milyen hatása lehet a gazdaságra és az emberek produktivitására, mentális egészségére, ha egy nappal lerövidítik a hétköznapok számát. 2020 májusában Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke jelentette be, hogy négynaposra csökkentik a munkahetet, hogy ezzel ösztönözzék a belföldi turizmust, és megelőzzék a járvány miatti kiégést az embereknél. Idén Spanyolország indít hároméves kísérleti programot, amelyben számos vállalkozás vesz részt. Itt is hisznek abban, hogy nem a több munkaóra jelenti a jobb munkát. Orosz és brit politikusok is említették már, hogy terveznek rendeleteket a négynapos munkahét bevezetésére. 

4-napos-munkahet-4-elony

Sok cégvezető azonban tart attól, hogy visszaesik a munka hatékonysága, ha egy nappal kevesebbet dolgoznak a munkavállalók, ám a tudomány ennek pont az ellenkezőjét bizonyítja: a négynapos munkahétből mind a cégek, mind a dolgozók csak profitálhatnak.

1. A dolgozók sokkal produktívabbak

A felmérések szerint a túl sok megbeszélés a legnagyobb időrablás a dolgozók számára. Ha kevesebb a munkanap, az a feszesebb, jobb szervezettség felé tolja el a folyamatokat, így a reggeli megbeszélés is áttevődhet a szóbeli egyeztetésről e-mailre például, rengeteg időt megspórolva az embereknek. 

A Microsoft már 2019 augusztusában tesztelte Japánban a négynapos munkahetet, és negyvenszázalékos produktivitás növekedésről számoltak be ez alatt az egy hónap alatt. Ráadásul a dolgozók elsöprő többsége is elégedettebb volt ezzel a változattal, így lelkesebben is dolgoztak. 

Olvastad már?

2. A négynapos héttel dolgozó munkahelyek több jelentkezőt vonzanak

Valószínűleg senkit nem lep meg, hogy többen jelentkeznek az olyan cégek által meghirdetett pozíciókra, ahol rövidebb a munkahét. Ez a cégek szempontjából azért is fontos, mert sokkal képzettebb és lelkesebb munkaerőt találtak, ha rugalmas vagy rövidebb munkaidővel kínáltak állást.

3. A kevesebb munka jobb a környezetnek

Amellett, hogy a vállalatokat is segítheti, a kevesebb munka a Földnek is jót tesz. A Massachusetts Egyetem 2012-es tanulmánya szerint azoknak az országoknak, ahol rövidebbek a munkanapok, alacsonyabb az ökológiai lábnyoma és a szén-dioxid-kibocsátása. Ennek hátterében a kevesebb ingázás és az alacsonyabb energiaigény áll a kutatók szerint, akik úgy becsülik, hogy eggyel kevesebb munkanap egy héten körülbelül 30 százalékkal csökkenti az ökológiai lábnyomot. 

A megspórolt energia is tetemes mennyiség. A Microsoft már említett japán kísérletében a négynapos munkahét hatására 23 százalékkal csökkent az elektromos áram felhasználása és 59 százalékkal a nyomtatópapíré.

4. A rugalmasság segíti a munka-magánélet egyensúlyát

A vállalatok számára fontos gazdasági előnyök mellett pszichológiai hatásai is vannak a négynapos munkahétnek. Ahol már bevezették a rövidebb munkahetet, a dolgozók sokkal jobb munka-magánélet egyensúlyról számoltak be, ami teljesítményükön is megmutatkozik. A koronavírus-járvány a végtelen home office-szal megágyazott a dolgozók kiégésének, hiszen nehezebb letenni a munkát. Pedig a feltöltődés és pihenés értékesebb, mint valaha. Ezért is remélik a szakemberek, hogy a négynapos munkahét nemsokára az új norma lesz.

Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

6 tipp, hogy eltüntesd a száj körüli pattanásokat akné

6 tipp, hogy eltüntesd a száj körüli pattanásokat