A tudósok egy csoportja szerint azoknak az embereknek, akik megkapták mindkét vakcinájukat, jó ideig még egyáltalán nem lenne szükségük harmadik, emlékeztető oltásra. Ennek ellenére bizonyos országokban már el is kezdték az újabb vakcinációt.
Ilyen például Magyarország. A magyar kormány kifejezetten büszke rá, hogy Európában elsőként nálunk tették lehetővé a koronavírus elleni harmadik védőoltás felvételét. Az emlékeztető oltás itthon kifejezetten az idős vagy krónikus betegségekkel küzdőknek ajánlják, de valójában bárki beadathatja, akinek igénye van rá. A kormány kommunikáció szerint a harmadik vakcinára az új, agresszív vírusvariánsok megjelenése miatt van szükség, hogy így erősítsük meg az első két oltás által már kialakított vírusvédelmet.
És bár a hivatalos kommunikációban erről egy szó sem esik, Magyarországon valószínűleg azért is siettetik ennyire a harmadik oltás felvételét, mert az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy a kínai fejlesztésű Sinopharm vakcina sok idősnél nem működik megfelelően. Ez az a vakcina, amit az Európai Unióban egyedül mi használtunk, még pedig úgy, hogy a januári engedélyezésének pillanatában nem ismertük a vakcinára vonatkozó klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatait – csak azt tudtuk, hogy időseken alig vizsgálták az oltóanyagot. Az addig vizsgált tesztalanyok alig 1 százaléka volt 60 év feletti, ennek ellenére itthon a számukra is engedélyezték a Sinopharmot, és több mint félmillió időst be is oltottak vele.
Mostanra azonban bizonyossá vált, hogy a kínai vakcinával oltottak egy részének szervezetében nem termelődik elég antitest, magyarán az ő védettségük nem biztosított. Éppen ezért egy független szakértőkből álló csoport nemrég közleményt adott ki, amiben leírták, hogy a kínai vakcinát kapott, de antitest védelem nélkül maradt időseknek mindenképpen szükségük van 3. oltásra.
Itthon tehát meglehetősen faramuci a helyzet: a kínai vakcina miatt bizonyos embereknek valóban szükségük lehet emlékeztető oltásra, a többieknek viszont nem feltétlenül. Mégis, bárki jelentkezhet rá.
Tényleg extravédelmet biztosít az emlékeztető oltás?
Lehet, de még korai megmondani – legalábbis az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) szerint. Éppen ezért a CDC az USA-ban kizárólag a szervátültetésen átesettek vagy más okból különösen legyengült immunrendszerű amerikaiak számára engedélyezi a koronavírus elleni vakcina harmadik adagját, és egyelőre nincs szó róla, hogy ennél jobban kiterjesztenék a ráadásdózist. Számukra is csak azért engedik, mert náluk nem feltétlenül alakult ki az első két dózis után olyan védettség, mint más, egészséges embereknél.
A harmadik oltás szükségességéről (egészségesek esetében) jelenleg megoszlanak a vélemények. A Pfizer és a BioNTech cégek, a Pfizer oltások kifejlesztői nemrég egy nyilatkozatban tették le a voksukat az emlékeztető oltások mellett, mondván, hogy a vakcinájuk harmadik adagjával fokozni lehetne a védelmet a koronavírus különféle mutációi, például a delta varinással szemben. És egyes kutatások is azt sugallják, hogy a különböző típusú vakcinák keverése erősebb immunválaszt válthat ki a szervezetből.
Ezzel szemben bizonyos kutatók azt hangsúlyozzák, hogy ezek az előnyök jelenleg nem bizonyítottak eléggé, ezért mindenféleképpen további vizsgálatokra lenne szükség. Véleményük szerint veszélyes és korai lenne azt a benyomást kelteni az emberekben, hogy szükségük van az emlékeztető oltásra. A jelenlegi adatok szerint ugyanis a Pfizer és a Moderna vakcina két dózisa hatékony és tartós védelmet tud nyújtani a súlyos megbetegedés és a halál ellen, és a Johnson & Johnson cég adatai is azt mutatják, hogy az oltásuk 85 százalékos védelmet nyújt a delta variáns ellen.
Az emberek bizonytalanok
A The New York Times megszólaltatta dr. Krutika Kuppallit, a fertőző betegségek specialistáját és a Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem orvostudományi adjunktusát, aki elmondta, hogy a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját kapó páciensei közül az elmúlt időszakban egyre többen érdeklődtek az újabb oltás iránt. A Johnson & Johnson ugyanis – hasonlóan az AstraZenecához – kevésbé hatékony, mint az mRNS vakcinák. „Lehet, hogy érdemes lesz fontolóra venniük” – tanácsolta a pácienseinek a szakember, aki azt is hangsúlyozta, hogy még mindig igen homályos információink vannak a mellékhatásokról, és szintén kiemelte, hogy mindenféleképpen további kutatásokra lesz szükség.
A vakcinák engedélyeztetése idején az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) a Moderna és a Pfizer vakcinák két dózisát és a Johnson & Johnson egy dózisát hagyta csak jóvá, ami azt jelenti, ahhoz, hogy a CDC ajánlást tegyen az emlékeztető oltásokra, az FDA-nak engedélyezni kellene az újabb adagokat is. Csak ha ez megtörtént, akkor lesz lehetőségük az amerikai orvosoknak, hogy pácienseiknek emlékeztető oltást írjanak fel.
Tényleg etikátlan a harmadik oltás?
Az emlékeztető oltásokkal nem az az egyetlen probléma, hogy lehet, hogy valójában nincs is szükség rájuk, hanem az is, hogy csak tovább mélyítik a szakadékot a gazdag és a szegény országok között. Dr. Kuppalli szerint az lenne az ideális, ha a gazdag országok a megmaradt vakcinákat nem egy extraoltásra „pazarolnák el”, hanem eljuttatnák azokat olyan szegény régiókba, ahol az emberek még az első vagy második dózishoz sem tudtak hozzájutni.
„Mielőtt arról kezdnénk el beszélni, hogy az emberek megkapják a vakcina harmadik adagját, meg kellene győződnünk arról, hogy mindenki meg tudta-e már kapni az első dózisát” – mondta.
Hasonló véleményen van Maureen Kelley, az Egészségügyi Világszervezet etikai bizottságának tagja is, aki szégyenletesnek tartja, hogy miközben a magas jövedelmű országok kormányai kizárólag az emlékeztető oltásokkal foglalkoznak, addig a szegény országokban a népesség mindössze 1,1 százaléka jutott hozzá legalább az első oltásához. Véleménye szerint azzal, hogy az emberek felveszik az emlékeztető oltásukat, ők maguk is hozzájárulnak az oltóanyag-egyenlőtlenség fenntartásához.
„Ha úgy döntök, hogy beadatom az emlékeztető oltást, azzal én is cinkossá válok a kormányok és a gyógyszergyárak etikátlan döntéseiben” – mondta dr. Kelley.
Egy másik bioetikus, Hon-Lam Li, a Hong Kong-i Kínai Egyetem bioetikai központjának igazgatóhelyettese azonban másképp látja a dolgot. Szerinte az számít inkább etikátlannak, ha valaki nem hajlandó felvenni az oltást, ezzel mások életét is veszélyeztetve. Mint mondja, abban az esetben nem beszélhetünk etikátlanságról, ha a harmadik oltást a veszélyeztetett páciensek kapják meg, vagy azok, akiknek bármilyen okból az orvosuk javasolja.
Forrás: The New York Times Fotó: Getty Images
