Akár három évig is húzódhatnak a Covid–19 maradványtünetei

2021. július 22. |

„Egy évvel azután, hogy megfertőződtem a koronavírussal, még mindig mindennek rothadó és hagymaszaga van” – mondta egy maradványtünetekkel küzdő beteg. A szakértők sem biztatják semmi jóval azokat, akiknél a Covid–19 nem múlt el nyomtalanul: a legfrissebb tudásunk szerint akár három évig is húzódhatnak a különböző panaszok.

„Amikor 2020 márciusában teljesen elveszítettem a szaglásomat és ízlelésemet, ez volt az első tünetem. Szürreális élmény volt, főleg azért, mert ekkor még a szaglásvesztés nem volt hivatalosan a Covid–19 tünetei között – mesélte tapasztalatait a 34 éves nő. – Három hónap múlva kezdtem újra valamennyire érezni az illatokat, de nem voltam a régi. Nem volt ugyanolyan, és azóta sem jött rendbe. Több mint egy évvel a betegség után az orrom még mindig a Covid-szaglás fogságában van.”

„Azért nevezem Covid-szaglásnak, mert ezt a szagot előtte soha nem éreztem. Amikor próbálom leírni a barátaimnak, milyen, a szemét, rothadó hagyma és a büdös hónaljszag keverékéhez tudom csak hasonlítani.”

covid-szaglas-harom-ev

A tudományos elnevezés a szaglás képességének zavaraira, elvesztésére a parosmia. Ez a szaglás képességének torzulása, megváltozása – általában kellemetlen irányba. Az idegrendszerben található szaglásért felelős idegsejtek károsodása okozza a tüneteket. Nehezen tudja elképzelni, aki nem élte át soha, mennyire frusztráló ezzel a problémával élni, nagyon nagy hatással van a mindennapi életre. 

„Vegyük például a vöröshagymát és a fokhagymát. Amikor ezeket olívaolajban karamellizáltam, régen az egyik kedvenc illatom volt, mikor betöltötte a konyhát. Most? Csak a Covid-szag van – mondta a fiatal nő. – Mélyet szippantani a reggeli kávé illatából? Csodásan hangzik? Covid-szag. A párom illata, mikor megölel. Covid-szag.”

„A Covid-szag teljesen rátelepedett az életemre. Persze, hálás vagyok, hogy nincs súlyosabb maradványtünetem, tudom, hogy több millió ember szenved légúti problémáktól, krónikus fáradtságtól hónapokkal a betegség után is. De úgy sem könnyű, hogy tudom, nem vagyok egyedül.”

A parosmiáról rengeteg helyen beszámoltak már a Covid–19-en átesett betegek. A The New York Timesban jelent meg annak az asszonynak a története, aki a szaglásának megváltozása miatt képtelen elviselni, ha megcsókolja a férje, míg más nem tud főzni a betegség óta, mert hányingere van a szagoktól, amiket érez. Nem tudjuk pontosan, hány Covid–19-en átesett ember szenved a szaglás képességének torzulásától jelenleg a világon, de egy 2020 júliusában publikált tanulmány szerint azoknak a betegeknek a 89 százaléka, akik szaglásvesztést tapasztaltak a Covid–19 betegség alatt, négy hét alatt nyerték vissza a szaglásukat. A maradék 11 százalék számolt be tartós szaglásvesztésről vagy parosmiáról. 

Egy másik, 2021 februárjában készült felmérés szerint a Covid–19 a betegek 47 százaléka veszítette el a szaglását, körülbelül felüknél alakult ki tartós parosmia. „Amikor az emberek elutasítják az ételt, az komoly problémává válik – mutatott rá Carl Philpott, a Norwich Orvostudományi Egyetem professzora. „Nem sak a tápanyagok miatt, vagy a súlyvesztés miatt, ami egyenes következménye. De depresszióhoz, izolációhoz vezethet.”

Philpott létrehozott egy szaglás- és ízlelésklinikát, hogy segítse az érzékvesztéssel küzdő betegek rehabilitációját, emellett tanulmányozzák a Covid–19 tüneteit és hatásait. A szakemberek szerint szerencsére van remény. Egy friss kutatás szerint a Covid–19 után bekövetkező szaglásvesztés nem maradandó, visszatérnek az érzékek. Philpott megfigyelései szerint a betegek kilencven százaléka nyeri vissza a szaglását néhány héten belül a Covid–19-ből való gyógyulás után, ám azoknak, akiknél tartós szaglásvesztés, és szaglászavar alakul ki, akár három év is lehet ez az időtartam. „A feltételezéseink szerint ezeknél az embereknél az agy mélyebb régióiba hatolt be a vírus” – mondta Philpott. Ezt az elméletet a koronavírus miatt elhunyt betegek boncolására és a korábbi, SARS-vírussal kapcsolatos kutatásokra alapozzák. „De a hosszú távú tünetek kialakulásának pontos mechanizmusát még tanulmányozzuk.”

„Bár konkrét kezelés egyelőre nem létezik a parosmiára, ami egy csapásra meggyógyítaná a betegeket, az egyik leghatásosabb módszer a szaglóképesség edzése” – mondta a szakember. Bár nem kifejezetten gyógymód, inkább egyfajta fizioterápia az orrnak. Különböző illatokat kell szagolnunk, mely stimulálja a szaglásért felelős idegsejteket. A kutatások szerint a szegfűszeg, eukaliptusz, citrom és rózsa illata különösen alkalmas a szaglásterápiára, és segíti a felépülést. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy idővel jobb lesz” – biztatja a betegeket Philpott.

„Több mint egy éve élek a szaglásom nélkül, és nem tudom, még meddig. De minden reggel úgy ébredek fel, hogy talán ma már érzem majd a kávé valódi illatát, és nem úgy iszom meg, hogy közben vissza kell tartanom a lélegzetemet.”

Forrás: Insider Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Filterek és fillerek: esztétikai trendek a Covid-érában

Filterek és fillerek: esztétikai trendek a Covid-érában

Miközben már jó pár éve újra a természetesnek ható külső hódít, a magánrendelőkben még soha nem kértek annyi botoxkezelést, mint a pandémia alatt. Szakértőink segítségével felfedjük, hogy ez a két irányzat miért nem mond ellent egymásnak, illetve hogy milyen orvosesztétikai és bőrápolási trendek formálják most a szépségről alkotott elképzeléseinket.

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód