„Soha nem gondoltam rá, mennyire nagy szükség lehet az ilyen jellegű rugalmasságra – mondta a 31 éves Miriam Requena a Time-nak, hozzátéve, hogy azonnal érezte, miért is jó az ilyen szabadság. – Segít ledönteni a tabukat, hogy képesek legyünk kimondani: menstruálok, ez néha fájdalommal jár, ami miatt nem tudok úgy dolgozni, ahogy máskor, képtelen vagyok a száz százalékot hozni.”
Girona városa csak egy újabb a spanyol települések sorában, ahol a menstruáció idejére már több mint 1300 alkalmazott kap szabadságot. Spanyolország mellett más nyugat-európai országokban is hoztak már hasonló intézkedéseket, sőt a világon is egyre több helyen veszik át a gyakorlatot. „Girona kitapossa az utat a női jogoknak a munkában” – jelentette ki a város polgármestere, Maria Àngels Planas, amikor a város elöljárói nagy többséggel engedélyezték minden embernek, aki menstruál – nőknek, transznemű férfiaknak és nem bináris személyeknek –, hogy nyolc órányi szabadságot vehessenek ki minden hónapban, amit aztán egy három hónapos időtartam alatt túlóraként dolgozhatnak le. „Eltöröljük azt a tabut, ami a menstruációt és a fájdalmat övezi, amitől a nők szenvednek a menstruáció alatt.”
Voltak, akik szinte azonnal tiltakoztak a rendelet ellen a szakszervezeteknél. „Vannak férfiak, akiknek megfordult a fejében, nekik miért nem jár hasonló, míg a nők közül akadtak olyanok, akik amiatt aggódtak, hogy ez azt a gondolatot táplálja, hogy a menstruáció szükségszerűen fájdalmas és betegség, vagy hogy áldozatok vagyunk” – mondta a szakszervezet képviselője, Èrika Andreu.
Egy ilyen rendelet nélkül azonban sok nőnek minden hónapban nehéz döntéshelyzetet teremt, hogy dolgozzanak-e a menstruációs panaszokkal, vagy vegyenek ki betegszabadságot, esetleg a fizetett szabadságuk rovására maradjanak otthon. Egy 2017-es, Hollandiában végzett felmérés szerint – melyben több mint 32 ezer nőt kérdeztek meg – a nők 14 százalékának kellett már szabadságra menniük vagy hiányozni az iskolából a menstruációjuk alatt. Mások pedig arról számoltak be, hogy olyan erős fájdalmat éreztek, ami kihatott a munkájukra. A kutatás szerint a nőknek minden évben 8-9 olyan napot okoz a menstruáció, amikor képtelenek produktívan dolgozni.
A hátulütők
„Láttam az egyik munkatársamat, amint összekuporodik, fehér, mint a fal, láthatóan fáj neki, áll a pultnál és kiszolgálja az ügyfeleket” – mondta Bex Baxter, az Egyesült Királyság egyik szociális szolgáltató cégének igazgatója arról, miért indították el 2016-ban azt a programot, ami lehetővé tette a nőknek, hogy otthon maradjanak a menstruáció alatt. Baxter a kollégájában saját magát látta, ő is régóta szenvedett szinte minden hónapban a menstruáció letaglózó fájdalmától a vérzés első napjaiban. Nem minden nő örült annak, hogy a vállalatnál minden hónapban egy fizetett szabadnap járt a menstruáció idejére. „Egyetlen mondat megmaradt bennem. Száz évvel veted vissza a feminizmus vívmányait.”
Sokkoló volt az ellenkezés. „A nőktől érkezett a legtöbb mérgező megjegyzés, nem is a férfiaktól. Nőktől, akik féltek, hogy emiatt harcolniuk kell majd, hogy egyenlőnek tartsák őket a férfiakkal, nem akartak gyengének tűnni és nem akarták felhívni magukra a figyelmet. Azt gondolták, ez olyan stigmát jelent, ami miatt sosem léptetik majd elő őket.”
Azóta világméretű vita bontakozott ki arról, vajon a hasonló intézkedések segítik vagy hátráltatják a női alkalmazottakat. A kutatásokból azonban az rajzolódik ki, hogy ahol a nők kivehetnek egy szabadnapot a menstruáció idején, elhivatottabbak, rugalmasabbak és produktívabbak a munkahelyükön. Azokon a munkahelyeken, ahol bevezettek hasonló intézkedéseket, a férfi dolgozók sokkal elfogadóbbak és rugalmasabbak voltak.
Nem mindenhol sikerült a spanyolországihoz hasonló intézkedéseket bevezetni. Az olasz jogalkotók javaslatát például 2016-ban leszavazta a parlament, mert többen is amiatt aggódtak, hogy a munkáltatók majd nem alkalmaznak nőket, ha ők a menstruáció idején napokat lehetnek távol. „Sok embert – beleértve engem is – az aggaszt, hogy ez még inkább kitenné a nőket a diszkrimináció kockázatának” – mondta Daniela Piazzalunga, a Trentói Egyetem közgazdaságtan professzora.
A menstruáció és a szabadság bonyolult története
A menstruáció idején járó hivatalos szabadság eredete száz évvel ezelőttre, a szovjet Oroszországba nyúlik vissza. Az 1920-as és ‘30-as években azért adtak fizetett szabadnapot a menstruáció idejére a nőknek, hogy így óvják a termékenységüket. Az ötletet átvette Japán is az 1920-as évek végén, és egészen 1947-ig törvény garantálta ezt a jogot az országban. Ma a menstruáció miatti szabadsággal kapcsolatos politika régióról régióra eltérő Japánban, a szabadság hossza és az, hogy fizetett szabadságnak számít-e vagy sem, szintén a szakszervezetek és a dolgozók megegyezésének kérdése a távol-keleti országban. Kevés bizonyíték van azonban arra, hogy az utóbbi évtizedekben valóban létezett-e a szabadságnak ezen formája Japánban ténylegesen. Egy 2014-es kormányzati felmérés arra jutott, hogy a nők kevesebb mint 0,9 százaléka élt ilyen lehetőséggel, egyrészt a megaláztatás, másrészt a férfi főnökök megértésének hiánya miatt. „2021-ben még kisebb a valószínűsége annak, hogy a nők, különösen a magasan iskolázott, vezető beosztású nők elmehessenek a menstruáció miatt szabadságra.” Ám ennek ellenére a japán példa nyomán több kelet-ázsiai országban – Dél-Koreától Tajvanig és néhány kínai tartományig – bevezették a lehetőséget azon az elvi alapon, hogy a nők törékenyebbek a menstruáció idején.
Indiában egy ételszállító startup, a Zomato adott olyan lehetőséget dolgozóinak, hogy évi tíz nap fizetett szabadság jár a menstruáció miatt. Néhány másik magáncég is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel segítsenek leszámolni az országban még mindig nagyon erős menstruációval kapcsolatos tabukkal. Az egyik vállalat szóvivője elmondta, hogy a 2020 augusztusi bevezetése óta 621 dolgozó élt a lehetőséggel és több mint 2000 napnyi szabadságot vettek ki.
Hónapokkal azután, hogy Spanyolországban bevezették a menstruáció napjain kérhető szabadságot a közszférában, most a magáncégeken a sor, különösen a kereskedelemben, ahol az alkalmazottak többsége nő. „Ez egy nagyon fontos lépés előre – mondta Ester Rocabayera, a kereskedelmi dolgozók szakszervezetének feminizmussal kapcsolatos titkára. – Ugyanakkor a lehetőségből nagyon sok nő marad ki” – tette hozzá, rámutatva, hogy az egyedülálló szülők például nem tudnak élni a lehetőséggel a gyermekfelügyelettel kapcsolatos nehézségek miatt. „Bár bebizonyosodott róla, hogy a menstruáció alatt járó fizetett szabadság a munkahely számára kifejezetten hasznos, ám a munkavállalók határait a feminizmussal való összekapcsolása feszegeti. Kaphatunk szabadságot a menstruáció alatt, de rajtunk áll, élünk-e vele, és hogyan adjuk vissza a rendszernek ezt az időt.”
Forrás: Time Fotó: Getty Images
