Tényleg jó ötlet menstruációs vért kenegetni az arcunkra?

2021. szeptember 08. |

Második gyereke születése után Kim Kardashian azzal került a címlapokra, hogy a szülés utáni depresszió elkerülése érdekében megszárítva, majd pirulákba töltve elfogyasztotta a saját méhlepényét. Kesha néhány évvel ezelőtt a vizeletterápia mellett tette le a voksát, és elárulta rajongóinak, hogy egészsége, valamint szépsége megőrzése céljából rendszeresen kortyolgatni szokott a saját pisijéből. Most pedig itt a menstruációs vér, amit egyre többen kezdenek az állítólagos bőrszépítő hatásai miatt az arcukra kenni.

Gyorsan leszögezem, hogy senkit nem akarok shamingelni, és még véletlenül sem szeretném a menstruációt vagy a menstruációs vért tabusítani ezzel a cikkek. A menstruáció a női test teljesen normális és természetes biológiai folyamata, éppen ideje lenne hát, hogy a vérzéshez kapcsolódó szégyenérzetet magunk mögött hagyjuk, a menstruációval kapcsolatos évezredes tabukat feloldjuk, leszámoljunk a menstruációs szegénységgel, és végre elérjük, hogy egy nőt se különböztessenek meg hátrányosan csak azért, mert menstruál.

A menzeszről igenis beszélni kell, minél többet és a lehető legőszintébben – abban viszont már nem vagyok teljesen biztos, hogy a társadalmi stigmák oldása érdekében feltétlenül az arcunkra is kellene kennünk. Mármint a menstruációs vért.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Mei (@meimountainsbloom) által megosztott bejegyzés

A #periodmask hashtagre a közöségi médiában rákeresve egy egészen furcsa világ nyílik meg előttünk: egymás után sorakoznak azoknak a nőknek a szefijei vagy videói, akiknek az arca valami pirosas, nyálkás anyaggal van bekenve. A cikk felvezetőjéből már sejthető, hogy igen, ezek a nők a saját menzeszük kenegeti az arcukra, még pedig azért, mert meg vannak róla győződve, hogy a menstruációs vér csodát tesz a bőrrel. De vajon ez tényleg így van? Ahelyett, hogy méregdrága krémekre és szérumokra költenénk a pénzünket, elég lenne egyszerűen csak a menstruációs vérünket fiolákba töltögetni, és esténként az arcunkra kenni? A következőkben ennek járunk utána.

Vér és a bőrápolás

A vérrel való szépülés ötlete nem valami modern kori hóbort, az emberi vérhez kapcsolódó mítoszok vagy éppen tévhitek valójában évszázadokkal ezelőtt is jelen voltak már a különféle társadalmakban. Gondoljunk csak például a 16. században élő Báthory Erzsébetre, aki a legenda szerint az öregedéstől és szépségének elmúlásától való félelmében szűz lányokat gyilkot meg, hogy megfürödhessen a vérükben. A sztori szerint, amikor a grófnő haját a fésülködőnője véletlenül meghúzta, ő éktelen haragra gerjedt, és olyan erővel ütötte arcon a lányt, hogy az vérezni kezdett, és egy csepp vér a grófnő kezére cseppent. Miután Báthory a vért letörölte, úgy tűnt neki, hogy a bőre szebb és fiatalosabb lett, ekkor döntötte el, hogy ezután hajadonok vérével próbálja majd fiatalságát és szépségét megtartani. Persze Báthory horrorisztikus szépségápolási rutinja leginkább csak egy közkeletű mítosz, ami sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudja az emberi vér állítólagos bőrfiatalító hatásait.

Az úgynevezett Drakula-terápia, más néven PRP-kezelés viszont egy nagyon is valós és hatékony eljárás, amit évekkel ezelőtt egy másik ismert nő, Kim Kardashian tett igazán híressé. A Drakula-terápia egy bőrgyógyászati kezelés, ami során a páciensek saját véréből előállított szérumot fecskendezik vissza a bőrbe. A kezelés első lépéseként levesznek néhány milliliter vért az érintettől, majd egy centrifuga segítségével a vért alkotóelemeire bontják: különválasztják a vérplazmát (PRP) a vörösvértestektől. A plazma az, ami magas koncentrációban tartalmaz vérlemezkéket, növekedési faktorokat, a sejtek osztódását és a kollagén termelődését fokozó fehérjéket, tehát ezt fogják aztán visszafecskendezni a páciens bőrébe. A kezelés hatására a ráncok kisimulnak, és a bőr tónusa, textúrája és teltsége is sokat tud javulni.

Ennek a technikának tényleg van orvosi alapja, hiszen már tudományosan is bizonyított, hogy a vérplazmának – a megfelelő módon felhasználva – valóban lehetnek jótékony hatásai. De vajon ezt a hatást a menstruációs vérrel és a szimpla arcra kenéssel is el lehet érni?

Mi van a menstruációs vérben?

A menstruációs folyadék nagyjából fele a vér, ami a többi között kalciumot, foszfátot, vasat és kloridot tartalmaz, ám ezeknek a mennyisége és aránya minden nőnél más és más. A vér mellett méhnyálkahártya-darabkák, szövetek, hüvelyváladék, tejsav, a hüvely felszínéről származó elhalt sejtek és nyálkák, valamint különféle fehérjék találhatók még benne.

A menstruációs vérrel kapcsolatban rengeteg áltudományos információ kering a neten – egyesek azt állítják például, hogy a menzesz a bőr ápolására alkalmas őssejteket is tartalmaz, egy másik gyakori tévhit szerint pedig a menstruációs vér százszázalékosan tiszta. Gyorsan leszögezzük, hogy egyik sem igaz – vagy legalábbis nem teljesen. Tény, hogy a menstruációs vérből laboratóriumi körülmények között tényleg lehet őssejteket kinyerni, de ha a vért csak úgy, szimplán a bőrünkre kenjük, azzal semmilyen hatása nem lesz. Az pedig egy teljesen téves elképzelés, hogy ez a vér tiszta lenne, hiszen a jótékony hatású vérplazmán kívül a menstruáció egy rakás olyan dolgot is tartalmaz, ami káros lehet a bőrre nézve – például baktériumokat. Igaz ugyan, hogy a méhben alapvetően nincsenek baktériumok, de ahhoz, hogy a menstruáció kiürülhessen, a vérnek végig kell haladnia a hüvelyen, ahol már könnyedén meg tudnak telepedni a különféle kórokozók.

Mi történik, ha bőrápoló gyanánt menstruációs vért kensz az arcodra?

Mivel a vér nem tud behatolni a bőrbe, leginkább csak ott marad a bőröd felületén. Magyarán ott lesz egy adag vér az arcodon addig, amíg le nem mosod. Ennyi, nem több. Mindenkit ki kell ábrándítsunk, de a menstruációnak az ég világon nincs semmilyen bőrszépítő hatása – néhány nem várt problémával viszont lehet, hogy szembe fogod találni magad.

Menstruációs vér akár orális szex közben is kerülhet az ember arcára, ám mivel aktus után ezt általában gyorsan lemossák, a vér ilyenkor nem jelent problémát. Az viszont egészen más tészta, amikor valaki szándékosan, nagy mennyiségben tesz vért az arcára, hosszabb ideig rajta hagyja, és ezt a procedúrát akár rendszeresen meg is ismétli. Nem törvényszerű, hogy a véres arcpakolás problémát okozzon, de megvan rá az esély, hogy a hüvelyből származó baktériumok és gombák negatív hatással lesznek az arcbőröd mikrobiómjára. A veszély különösen azokat fenyegeti, akik egyébként is pattanásokkal küzdenek, akiknek érzékeny a bőrük, ekcémájuk esetleg rosecájuk van, vagy akiknek valamilyen okból kifolyólag sérült, sebes az arca.

A menstruációs vér csodálatos hatásaival kapcsolatos mítoszok a szakemberek szerint valószínűleg a PRP-terápiák félreértésén alapulnak. Igaz, hogy a PRP-kezelések jótékony hatása tudományosan bizonyított, ám ezek a kezelések nem annyiból állnak, hogy a páciensek vérét egyszerűen csak felkenik az arcukra. A kezelés során egyrészt a vért összetevőire választják szét, és csak azt használják fel, aminek valóban jótékony hatása van, másrészt ezeket a jótékony plazmákat aztán mélyen a bőrbe injekciózzák. A menstruációs vér kenegetésével nagyjából annyi jótékony vérplazmát tudunk bejuttatni, mint amennyi C-vitamin kerül a bőrünkbe, ha egy citromot kezdünk el az arcunkhoz dörzsölgetni.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

A nőknek tényleg kötelességük elviselni a fájdalmat?

A nőknek tényleg kötelességük elviselni a fájdalmat?

Miközben a skót parlament – egy igen előremutató lépéssel – múlt héten minden nő számára ingyenesen elérhetővé tette a tamponokat és intimbetéteket, nagyon sok más országban – például itthon is – nem igen változott a menstruációhoz való hozzáállás nagyjából a '80-as évek óta.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter