Gyerekként Jeffrey Craig visszatérő álma volt, hogy van egy egypetéjű ikertestvére. „Az álmok rendszeresen megjelentek, és mindig ugyanaz. Feküdt belőlem még egy, mellettem az ágyon. Nem volt idegen. Tudtam, hogy egy másik én. Kissé meglepő volt, de nem rémisztő. Sőt, valójában megnyugtató volt” – mesélte a harmincas éveiben járó tudós, aki az ausztrál Murdoch Gyermekkutató Intézet professzora. Vizsgálatai közben egyre többet tudott meg az eltűnt iker szindrómáról, amikor az ikerpár egyik tagja a terhesség korai szakaszában elhal. Az ikermagzat maradványai ilyenkor ott maradhatnak az anyaméhben, vagy a szövetek felszívódnak, és kerülhetnek sejtmaradványok a méhlepényen keresztül az életben maradt magzatba is. Ennek tudatában merült fel a kérdés dr. Craigben is: vajon van nagyobb jelentősége az ő gyerekkori álmainak is?
„Elkezdtem azon gondolkozni, vajon nem távoli emlék-e az álmom, amikor még az anyaméhben volt ikertestvérem” – mondta a professzor, aki a Deakin Orvostudományi Egyetem epigenetika és sejtbiológia óraadója, és az ikerkutatások igazgatója. A legújabb felfedezéseik pedig segíthetnek megoldani az ikerrejtélyt.
A világméretű kutatásban rájöttek, hogyan állapítható meg, hogy valaki egypetéjű iker volt-e, függetlenül attól, hogy ikertestvére is megszületett, vagy még a terhesség korai szakaszában meghalt. A módszerük 60-80 százalék pontossággal működik.
Nagy eséllyel ikrek vagyunk
Sokkal nagyobb az esély rá, hogy ikerként kezdtük az anyaméhben, mint gondolnánk. Az ikerszületések aránya csak valahol 1,3 százalék körül mozog, de a várandósságok 12 százaléka ikerterhességként indul. Nyolcból egy terhességben azonban az egyik magzat felszívódik a várandósság nagyon korai szakaszában, így az orvosok már csak egyes terhességet állapítanak meg.
Érdekesség, hogy akik balkezesek, nagyobb eséllyel indultak ikerterhességként, mivel azt már korábban megfigyelték, hogy az ikrek között nagyobb a balkezesség aránya.
(Az emberiség 9 százaléka balkezes, az egypetéjű ikreknek viszont 15 százaléka, míg a kétpetéjű ikrek 12 százaléka éli balkezesként az életét.)
Miért fontos, ikrek voltunk-e az anyaméhben?
Ha sikerül kideríteni, valaki ikerként fogant-e meg, az nagyban hozzájárulhat az egészségéhez a szakemberek szerint. Emellett sokat elárulhat az egypetéjű ikrekről, korai fejlődésükről, melyről sok szempontból még mindig keveset tudunk.
Nem tudjuk még mindig például, hogy az egypetéjű ikreknél – amikor egyetlen petesejt termékenyül meg egyetlen spermium által, és nagyon korán ketté osztódik a petesejt – miért történik meg az egyetlen petesejt kettéosztódása. Nagyon kevés emlősfajnál figyelhető meg a jelenség, egypetéjű ikrek az emberen kívül a kutyáknál, szarvasmarhánál, lovaknál és sertéseknél léteznek. Evolúciós nézőpontból már maga az egypetéjű iker jelenségének sincs értelme, hiszen az utódok genetikai sokszínűsége sokkal nagyobb esélyt jelent egy faj túlélésére, így ez újabb rejtély az ikrekkel kapcsolatban.
A kutatások célja eredetileg nem az volt, hogy a tesztet kifejlesszék, ám miután stabil kémiai markerre bukkantak, lehetségessé vált annak vizsgálata is, valakinek volt-e ikertestvére az anyaméhben. Az egypetéjű ikertestvér epigenetikai jele ugyanis ott marad a testvérben egész életére. Ez azt jelenti, hogy akár évtizedekkel a születésük után is kimutatható 60-80 százalékos bizonyossággal, létezett-e ilyen ikertestvér. „Nem tudjuk, valaha sikerül-e 100 százalékos pontosságú tesztet alkotnunk, de vannak még olyan dolgok, amikkel próbálkozhatunk, mint a még bonyolultabb matematikai algoritmusok például” – mondta a kutatás egyik munkatársa.
A teszt csak az egypetéjű ikrek esetében működik. A kétpetéjű ikrek ugyanis teljesen más módon fejlődnek, ilyenkor két petesejt érik egyszerre, és ezeket két különböző spermium termékenyíti meg. Genetikailag a kétpetéjű ikrek olyanok, mint az egyszerű testvérek. Ha az anya családjában voltak nem egypetéjű ikrek, sokkal nagyobb az esély rá, hogy egy nőnek is kétpetéjű ikrei születnek. Sőt, az etnikum is fontos tényező. A legnagyobb esély arra, hogy valakinek nem egypetéjű ikrei születnek, a nigériai nőknél a legnagyobb, itt 1000 születésre 40,2 iker jut, míg a legalacsonyabb, japánban, itt csupán 10,45.
Elveszett ikrek?
Ha a teszt segítségével kiderül, hogy valakinek volt egy elveszített ikertestvére, segíthet az identitással kapcsolatos fájdalmas bizonytalanságok feldolgozásában. „Sok szempontból nagy áttörés ez a felfedezés – mondta dr. Nancy L. Segal, a Kalifornia Állami Egyetem pszichológiaprofesszora, ikerkutató. – Segíthet azoknak a túlélő ikreknek is, akiknek az ikertestvére a születésnél halt meg. Vagy azokban az esetekben, amikor azt gyanítjuk, hogy elcserélték születésnél a kisbabákat, de a DNS-teszt nem feltétlenül elérhető.”
Segal rendszeresen kap levelet olyan emberektől is, akik elveszett ikertestvérüket keresik. „Sokan mondják azt, hogy pszichoterápiára jártak, és itt jöttek rá, hogy problémáik gyökere az lehet, hogy az ikerpárjuk meghalt a szülésnél. Veszteségérzésről számolnak be, amit nem tudnak feldolgozni.”
Judith Hall, a British Columbia Egyetem professzora 50 éven át tanulmányozta az ikreket a genetika és a gyermekgyógyászat szemszögéből. Lányának meggyőződése, hogy volt egy egypetéjű ikertestvére, bár Hall várandóssága alatt ennek nem volt jele. „Tudta, hogy iker volt. Álmodott róla” – mondta a professzor. Sok tudós szkeptikus azonban a születés előtti emlékekkel kapcsolatban. „Ez csak egy romantikus idea – mondta Segal. – Tudósként nyitottnak kell lennem a bizonyítékokra, melyek létezhetnek, de eddig nem láttam azokat. Minden esetben, amikor az elválasztott ikreket tanulmányoztam, egyikük sem gondolta volna, hogy iker lett volna. Ugyanúgy meglepődtek, mint mi, amikor kiderült az igazság.”
Amikor a kettőből egy lesz
Számos elmélet született azzal kapcsolatban, miért tűnhet el az egyik ikertestvér. „Lehetséges, hogy valamilyen élettel összeegyeztethetetlen hibája van a magzatnak, vagy az anya hasában nincs elég hely – mondta Segal. – Az emberi anyaméhet egy gyermek kihordására tervezték, nem kettőre. Egyszerűen lehet, hogy az anya egészsége érdekében a természet korrigál, amikor csak egyik iker marad életben.”
Ha az egyik ikermagzat eltűnik a 12. hét előtt, még az sem valószínű, hogy az anya tud róla, hogy létezett egyáltalán, ez olyan korai stádium. Néha azonban a megmaradt ikertestvéren látható jelet hagy az elhalt magzat. Ritka esetben, amit fetus papyraceusznak (élő ikermagzattól a méhben elnyomódott, elhalt magzat) neveznek, megtalálják később a 10. hét előtt elhalt magzatot mumifikálódva, beépülve az életben maradt iker sejtmembránjai közé. Ez 12 ezer terhességből egynél fordul elő.
Még ritkább a parazita iker (fetus in fetus), amikor az egyik ikermagzat felszívódik a másikban, és annak részévé válik. „A leggyakrabban a gerincszerű struktúrákat találjuk meg a megszületett ikertestvérben. De lehet haj és végtagrész is” – mondta Dongen. Ez nagyon ritka, 500 ezer élve születésből csak 200 esetben jeleztek ilyet világszinten. „Ez általában úgy derül ki, hogy valaki csomót érez magán, megnézeti, és a röntgenképen kirajzolódik az ikertestvérének magzati része valahol a testében” – magyarázta a professzor.
Az sem ritka, hogy sejteket adnak át egymásnak az ikrek, hármasikrek a fejlődés korai stádiumában. A nem egypetéjű ikrek 8 százalékának, a hármasikrek 21 százalékának például két vércsoportja van.
Egypetéjű vagy sem?
Ma már azt is tudjuk, hogy a határ az egypetéjű és kétpetéjű ikrek között sem olyan egyértelmű, mint azt egykor gondolták. Például korábban azt hitték, hogy az egypetéjű ikrek egy közös placentán osztoznak, míg a kétpetéjű ikreknél mindegyik magzatnak megvan a saját méhlepénye. Amikor a sydney-i Claire Chow-nak azt mondták a 10. héten, hogy az ultrahangon jól látszik a két külön placenta és két külön magzat, leszögezték, hogy nem egypetéjű ikreket vár. Ám amikor gyermekei Madeline és Mia megszülettek, szinte teljesen egyformák voltak. „Maddie-nek kicsit kerekebb az arca, Miának pedig van egy apró anyajegy az orrán – de ennyi volt az összes a különbség” – mondta az anyuka. Ahogy a lányok nőttek, az ismeretlenek gyakran megjegyezték, mennyire egyformák. Négyéves korukban DNS-tesztet végeztettek, és kiderült, hogy 99 százalékban egyezik a DNS-ük. „Még a szeplőik is pontosan ugyanott vannak, csak az ellentétes oldalon. És ugyanúgy kancsalítanak, csak az ellentétes szemmel. Mindketten jobbkezesek, de Maddie a bal kezét használta kisebb korában” – mondta Chow. De ha a leghíresebb ikerpárra gondolunk, Ashley és Mary-Kate Olsenre, ők is szinte teljesen egyformák, pedig kétpetéjű ikrek valójában.
View this post on Instagram
Az egyforma, de tükrözötten jelentkező tulajdonságok az egypetéjű ikrek 25 százalékánál is jelen vannak, őket tükör ikreknek nevezik. Nekik az ellenkező oldalon található meg ugyanaz az anyajegy, a szerveik is helyezkedhetnek el így, és a domináns kezük is az ellenkező lehet. És van egy akár életmentő tulajdonságuk is: lehetnek egymás szervdonorjai anélkül, hogy a kilökődéstől kellene tartaniuk. A testük befogadja a másik részeit.
Tesztelés születéskor?
A tudósok egy része, ahogy Craig és Segal professzor is, fontosnak tartaná, hogy genetikai tesztet végezzenek minden ikernél születésükkor, legyen szó egypetéjű vagy kétpetéjű ikrekről. „Sokan azt gondolják, hogy az ikreknél nincs értelme DNS-tesztet végeztetni, de ez nem igaz. Nagyon fontos információkat nyerhetnek ebből” – mondta Segal.
Azok számára, akik egyedüli magzatként születnek, a lehetőség, hogy megvizsgáltathassák, volt-e magzati fejlődésük elején ikertestvérük, szintén fontos lehet felnőttkorban az egészségük szempontjából.
Vannak ugyanis olyan genetikai betegségek – például a cerebrál parézis, velőcső záródási rendellenességek és veleszületett csont-izom deformitások –, melyek gyakrabban jelentkeznek egypetéjű ikreknél. Gyakran kiderül azokról, akik ilyen betegségben szenvednek, hogy valójában nem egyedül kezdték meg a fejlődésüket az anyaméhben, hanem egypetéjű ikerként.
„Azt hiszem, szerettem volna, ha van egy ikertestvérem – mondta Craig professzor. – A legidősebb gyerek voltam a családban, és nem voltam túl közösségi ember. Emlékszem, elrejtőztem a kisházban, amikor óvodás voltam. Lehet, hogy sokkal könnyebb lett volna a közösségekben, ha van egy ikertestvérem, sok mindenre megtanított volna.”
Ugyanakkor a professzornak még mindig ellentmondásos érzései vannak azzal kapcsolatban, hogy talán most választ kaphat a kérdésére. „A kérdés az, mit jelent ez számomra? És a szüleim számára? Gyászt? Komolyan át kell gondolnom, akarom-e tudni ezt az információt. De talán valamiféle megnyugvást is jelentene.”
Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash
