Valóban jó nekünk a négynapos munkahét?

2022. június 18. |

Éppen napokban robbant a hír, hogy egy ismert nemzetközi cég próbálja bevezetni Magyarországon elsőként a négynapos munkahetet. A téma elég megosztó, pláne egy olyan társadalomban, amelyik nehezen tűri a változást. Tényleg az ördögtől való lenne az új rendszer vagy éppen ellenkezőleg, ez jelentheti a megváltást? Most utánajártunk.

Valóban jó nekünk a négynapos munkahét?

Nem újkeletű ötlet

Mióta a pandémia addig még soha nem tapasztalt változást hozott a világba, jelentős vita folyik a négynapos munkahét körül. A kiégésre és a munkahelyi stresszre való megoldásként hirdetett újdonsággal már több kormány is kísérletezget, egy 4000 dolgozót vizsgáló amerikai felmérés szerint a munkavállalók 83%-a is inkább eggyel kevesebb műszakot vinne végig a héten. A probléma az, hogy attól még, hogy egy munkanapot elveszünk az ötből, a munka mennyisége sok esetben változatlan marad, a dolgozók pedig így is kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ez azt jelenti, hogy bár a négynapos munkahét sok pozitívumot hozhat magával, legalább annyi váratlan következménnyel is jár.

Idén Spanyolország és Skócia is kísérletet tesz a négynapos munkahét bevezetésére, az Egyesült Királyságban pedig jelenleg is 70 vállalat több mint 3300 dolgozója teszteli az új gyakorlatot fél éven keresztül. A kutatók azt fogják elemezni, hogy az alkalmazottak hogyan reagálnak egy extra szabadnapra, milyen hatással lesz a stresszre és a kiégésre, a munkával és a magánélettel való elégedettségre, az egészségre, az alvásra, az energiafelhasználásra és az utazásra.

2015 és 2019 között Izlandon két nagy, négynapos munkahéttel kapcsolatos kísérletet hajtottak végre 2500 dolgozó részvételével, a fizetések csökkentése nélkül. A vizsgálat eredménye drámai növekedést mutatott a jóllétben, miközben a termelékenység és a szolgáltatások minősége nem változott vagy javult. 2021 elején a japán parlament is megkezdte a tárgyalásokat egy olyan javaslatról, amely lehetővé tenné a munkavállalók számára a négynapos munkahetet, hogy csökkentsék a túlmunka által okozott halálesetek számát. Tavaly júniusban már olyan új ajánlásokat is beiktattak a gazdaságpolitikába, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok biztosítani tudják a kevesebb műszakot, amennyiben a dolgozóknak arra van szükségük.

A munkanapok számának csökkenése egyébként nem újdonság: 1926-ban a világon elsőként a Ford Motor Company vezette be a hétfőtől péntekig tartó termelést, ugyanis korábban kizárólag vasárnap pihenhettek meg a dolgozó emberek. Henry Ford elmélete az volt, hogy az ötnapos munkahét növeli a termelési kedvet, mivel az emberek több erőfeszítést tesznek meg a mielőbbi pihenés érdekében – már ha a fizetések nem csökkennek. Az elmélet azóta nagyrészt beigazolódott, sőt általános gyakorlattá vált.

Előnye és hátránya is van

A világ legtermékenyebb országaiban, például Norvégiában, Dániában, Németországban és Hollandiában átlagosan körülbelül heti 27 órát dolgoznak az alkalmazottak. A túlterhelt munkavállalóiról ismert Japán a termelékenység tekintetében csupán a 20. helyen áll az országok között. Kimondható tehát, hogy csak azért, mert az alkalmazottak napi nyolc vagy több órát töltenek a munkahelyükön, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy végig hatékonyan dolgoznak. Egy átlagos munkavállaló valamivel több mint négy órán keresztül produktív egy adott napon, egy rövidebb munkahét pedig ezzel szinkronban fenntartja (és bizonyos esetekben növeli) a termelékenységi szintet a hagyományos beosztáshoz képest. A képlet egyszerű: amikor az alkalmazottaknak több szabadidejük van a személyes ügyeik intézésére, jobban tudnak koncentrálni a munkájukra.

A négynapos munkahét elősegítené az egyenlő bérezés megteremtését is, mivel az alkalmazottak több időt tölthetnének a családjukkal és hatékonyabban zsonglőrködhetnének a munka és a magánélet között. Innentől kezdve már egyenes út vezet a boldogabb és elkötelezettebb munkavállalókhoz. Az alkalmazottak kisebb valószínűséggel lesznek stresszesek vagy mennek betegszabadságra, majd az új kihívásokra készen térnek vissza a munkába, mivel bőven van idejük pihenni.

A négynapos munkahét nemcsak az emberek jóllétére, hanem a klímaválságra is kedvezően hathat, hiszen a rövidebb munkaidővel rendelkező országokban jellemzően kisebb az emberek karbonlábnyoma. Az alkalmazottaknak kevesebbet kell ingázniuk, a nagy irodaházak pedig kevesebb ideig vannak használatban, így a vállalatok csökkenthetik kiadásaikat. Az irodai költségek, az ingázási és alkalmazotti juttatások, esetleg az ingyenes ebéd csak növelik a kiadásokat.

A számos előny mellett persze meg kell említenünk a csökkentett munkaidő árnyoldalait is, kezdve azzal, hogy a négynapos munkahét megvalósítása már csak a megfelelő támogatás, technológia és munkahelyi kultúra szükséglete miatt is nehéz lehet. Egy, a témában végzett kutatás például az ügyfelek elégedetlensége miatt zárult le, ők ugyanis arra panaszkodtak, hogy nem tudták elérni a kormányzati szolgáltatásokat pénteken a zárva tartás miatt. A technológia, például a chatbotok és a mesterséges intelligencia által vezérelt webhelyek megoldást jelenthetnek a hasonló problémákra, de ezzel megint csak visszakanyarodtunk a bekezdés első mondatában említett összetevőkhöz.

Szintén potenciális buktató lehet, hogy a rövidebb rendelkezésre álló idő miatt a dolgozók kevésbé voltak együttműködőek csapatmunka esetén, mert gyorsabban és hatákonyabban akarták megoldani a teendőiket. Azt is meg kell említenünk, hogy azok az alkalmazottak, akik a négy napban csupán 35 órát dolgoztak, nem végeztek el elég feladatot, ezáltal a szabadidejükben is a munkával foglalkoztak, így minden a régi kerékvágásban ment tovább. Ráadásul nem minden munkakörben élvezhetik az emberek azt a luxust, hogy akárcsak egyetlen napra is leálljanak.

Forrás: Guardian, BBC, Clockwise, Change, Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Egy év munka nélkül – így lehetséges

Egy év munka nélkül – így lehetséges

Egyre többen merik meglépni, hogy egy évre feladják a munkájukat. Van, aki az összeomlás előtti utolsó pillanatban csekkol ki, de olyan is akad, aki a hangsúlyokat szeretné átrendezni az életében.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter