„Két lehetőségem volt: feleségül menni egy függőhöz és nyomorúságos életet élni, vagy véget vetni a saját életemnek. Én az utóbbit választottam” – mondta a Ghor tartomány középső részén élő Latifa a Guardiannek. A 18 éves lány jövőképe gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Először azt az álmát húzta keresztül a tálibok oktatási tilalma, hogy egy napon orvos legyen belőle, aztán családja házasságra kényszerítette heroinfüggő unokatestvérével.
Amikor Latifa felébredt a kórházi ágyon, közölték vele, hogy unokatestvére eltűnt, amikor értesült az öngyilkossági kísérletről. Ő viszont aggódik, hogy a férfi visszatérhet, és úgy érzi, ha ez megtörténik, akkor újra megpróbálja megölni magát. A fiatal lány története nem egyedi eset. Az az állami kórházaktól és mentális egészségügyi klinikáktól gyűjtött adatok szerint, mióta a tálibok 2021 nyarán átvették az uralmat Afganisztán felett, a nők körében megugrott az öngyilkossági kísérletek száma.
Az orvosok szerint a tálib hatóságok titkolják a pontos adatokat, és az egészségügyi dolgozóknak is több tartományban megtiltották, hogy naprakész statisztikákat osszanak meg – ők ennek ellenére mégis megállapodtak abban, hogy a 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között összegyűjtött adatokat privát módon nyilvánosságra hozzák, hogy rávilágítsanak az Afganisztánt sújtó súlyos közegészségügyi válságra.
Az ENSZ-tisztviselők és emberi jogi aktivisták a növekvő öngyilkossági adatokat kifejezetten összefüggésbe hozták a tálibok nőket érintő korlátozásaival, az alapfokú oktatás és a legtöbb foglalkozástól való eltiltástól kezdve a parkokba, fürdőkbe és más nyilvános helyekre való belépés tilalmáig. „Afganisztán egy mentális egészségügyi válság közepén van, amelyből egy nőjogi válság nőtte ki magát. Annak a pillanatnak vagyunk a tanúi, amikor egyre több nő és lány érzi úgy, hogy még a halál is jobb, mint a jelenlegi körülmények között élni” – mondta Alison Davidian, az UN Women képviselője.
Egyre magasabb számok
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint kétszer annyi férfi hal meg öngyilkosság miatt, mint nő. Ez egészen 2019-ig Afganisztánban is így volt. Az egészségügyi adatok viszont most azt mutatják, hogy a vizsgált 11 tartományból csak egyben maradt fenn ez a ráta. Ez a tartomány Nimruz, az Iránba való illegális határátkelések színhelye, amelyeket nagyrészt férfiak hajtanak végre. Azok, akik kudarcot vallanak, gyakran életüket vesztik.
Mindenhol máshol a nők és a lányok tették ki a többséget az öngyilkossági kísérletet elkövetők között, a legfiatalabb áldozatok pedig korai tizenévesek voltak. Összességében a nyilvántartott öngyilkossági halálesetek és túlélők több mint háromnegyedét a nők tették ki. A problémát nehezíti, hogy az öngyilkosságot Afganisztánban szégyenletesnek tartják, és gyakran tabuként kezelik. A túlélőket sokszor nem viszik kezelésre, az áldozatokat pedig gyakran anélkül temetik el, hogy feljegyeznék, hogy öngyilkos lett volna.
A 31 éves Royát 2022 májusában találták holtan Herat városában lévő otthonában, miután évekig bántalmazó házasságban élt. Öccse, Mohammad szerint húga gyakran mesélt a szüleiknek férje tetteiről, ők mégis arra utasították, hogy ne hagyja el őt. „A szüleim minden alkalommal rábeszélték, hogy tartsa egyben a családját” – mondta Mohammad. „Soha nem gondoltuk volna, hogy idáig eljutunk.” A család a történtek ellenére azt mondta az embereknek, hogy Roya egy betegség következtében halt meg – azért, mert Afganisztánban iszlámellenesnek és szégyenteljesnek tartják, ha valaki a saját kezével vet véget az életének.
Shaharzad Akbar, a tálib felkelés miatt jelenleg száműzetésben működő szervezet, az Afganisztáni Független Emberi Jogi Bizottság egykori elnöke szerint a társadalmi megbélyegzés miatt gyakori az ilyen titkolózás. „Ritka esetekben a rokonok mégis felvállalják az öngyilkosságot, amikor nem akarják, hogy a család bármely tagját gyilkossággal vádolják” – mondta Akbar, aki jelenleg a Rawadari, egy új afgán emberi jogi szervezet ügyvezető igazgatója.
Teljes reménytelenség
Afganisztán konfliktusokkal és szegénységgel átitatott múltja már jóval 2021 augusztusa előtt mentális egészségügyi válságot eredményezett. A BMC Psychiatry folyóiratban két hónappal a tálib hatalomátvétel előtt közzétett felmérés szerint az ország lakosságának közel fele szenvedett szorongástól. De a szabadság és a reményvesztettség, a kényszerházasságok, a gyerekházasságok és a családon belüli bántalmazás növekedése az elmúlt két évben még kiszolgáltatottabbá tette az afgán nőket.
Egy helyi orvos arról számolt be, hogy a nyugat-herati kórházban kezelt mentálhigiénés betegek mintegy 90%-a olyan nő volt, aki az új korlátozások súlya miatt omlott össze. Ebben a tartományban évek óta magas a nemi erőszak áldozatainak és a női öngyilkosság elkövetőinek száma, a betegek mégsem kapják meg a szükséges kórházi kezelést és tanácsadást – az sem ritka, hogy a helyhiány miatt két embert fektetnek egy ágyba.
Az ENSZ szerint Afganisztánban 10 nőből kilenc válik családon belüli erőszak áldozatává. Az előző kormány próbált erőfeszítéseket tenni a a tendencia csökkentésére, de a tálibok ezeket az intézkedéseket is felszámolták, és tovább szigorítják az ellenőrzést a nők élete felett. Vannak, akik az öngyilkosságokra az egyetlen lehetséges ellenszegülési formaként gondolnak, válaszul arra, hogy a hatóságok teljes mértékben ki akarják vonni a nőket a közéletből. Julie Billaud, a Genfi Graduate Institute antropológiaprofesszora úgy fogalmazott, hogy talán ez az az utolsó kísérlete azoknak, akiknek nem maradt elég hatalmuk ahhoz, hogy felemeljék a hangjukat és meghallgassák őket.
Forrás: Guardian, Fotó: Getty Images
