Káosz az afgán fővárosban
A tálib erők augusztus 15-én, vasárnap érték el Afganisztán fővárosát, Kabult, és elfoglalták az elnöki palotát, Ashraf Ghani elnök pedig elmenekült az országból. Ezzel gyakorlatilag véget ért az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek arra irányuló 20 éves próbálkozása, hogy Afganisztánt modern demokráciává tegyék. Sokan azt hitték, hogy a jövőbeli béke csak akkor jöhet létre az országban, ha a kormány tárgyal a tálibokkal. A Trump-adminisztráció béketárgyalásokat kezdett a radikális csoporttal, hogy közösen megoldást találjanak a két évtizede tartó konfliktusra. A két fél között kötött tavaly februári megállapodás meghatározta, hogy az amerikai erők elhagyják az országot, ha az iszlamisták többé nem kapcsolódnak be a nemzetközi dzsihádba, nem szövetkeznek terrorszervezetekkel, együttműködnek a kabuli kormányzattal és a demokratikus sémára kialakított világi intézményekkel, valamint tiszteletben tartják a nők és kisebbségek jogait.
Ahogy az amerikai fegyveres erők megkezdték a kivonulást, a tálibok rohamos ütemben vették vissza a hatalmat az addig nem általuk uralt területek felett, fontos határmenti városokban és kereskedelmi útvonalakon is, melyet nagyobb városok követtek – köztük Kabul is, amely a kormányzat utolsó végvára volt. A tálibok átvették a hatalmat az ország felett, a terrortól tartó civileknek pedig nem maradt más útja a menekülésre, csak a repülőtér. A nyugati fegyveres erőkkel vagy ügynökségekkel együttműködő afgánok a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren keresztül próbálnak kiutat keresni az országból, hogy elkerüljék a megtorlást, a tálibok ugyanis hazaárulónak tartják azokat az afgánokat, akik bármilyen módon, akár tolmácsként együttműködtek a NATO csapataival. A reptérre azonban egyre nehezebb kijutni, mert a radikális csoportok ellenőrzőpontokat alakítottak ki, hogy útját állják a menekülőknek. Az internetet ellepték a reptéren kialakult káoszról készült felvételek, amiken a rettegő emberek a repülőgépek külső felületére próbáltak kapaszkodni. Többen már a levegőben, azokról leesve, zuhanás közben vesztették életüket.
Nem voltak távlati tervek
A közel két évtizedes háború az Egyesült Államoknak több mint 2 billió dollárjába került, és több tízezer fő vesztette életét, beleértve az USA, a szövetségesek és Afganisztán katonáit, valamint civil állampolgárait. Bár a kivonulásról szóló megállapodást nem ő írta alá, a dátum kitűzése Joe Biden feladata lett, aki áprilisban elrendelte, hogy szeptember 11-ig hagyják el az amerikai csapatok Afganisztánt. Az Egyesült Államok azonban az egyezmény megkötéséből kihagyta a kabuli kormányt, és az ő nevükben vállalta 5000 börtönben ülő tálib szabadlábra helyezését.
A NATO csapatai arra sem dolgoztak ki megfelelő stratégiát, hogy mi lesz azokkal a tálibok által hazaárulónak titulált helyiekkel, akik nekik dolgoztak. Csak akkor kezdtek el szervezkedni, amikor július végén lefejeztek egy tolmácsot egy tálib ellenőrzőpontnál. Rendkívüli járatokkal 18 ezer alkalmazottat menekítettek az Egyesült Államokba a családtagjaikkal együtt.
De kik azok a tálibok?
A tálibok, egy radikális szunnita iszlamista csoport és pastu nacionalista szervezet, amely a kilencvenes évek elején jelent meg Pakisztán északi részén, miután a szovjet csapatok kivonultak Afganisztánból. Tagjainak döntő többsége a pakisztáni határvidéken lévő korániskolák diákjai közül került ki. Afganisztán határa több törzsből, nyelvből, etnikumból és vallási csoportból származó embereket zár körbe, amíg más, egyébként azonos etnikumokat elválaszt egymástól, és amiket Washington és a NATO szövetségesei egységes, nagyrészt nyugati értékekre épülő demokráciává próbálták átalakítani. Az ország életét folyamatosan befolyásolták a szomszédos államok, a tálibokat támogató Pakisztán, valamint a tálibokkal szemben ellenséges Irán is, ami nem ápol túl rózsás viszonyt az USA-val.
Ezt olvastad már?
A korábban az Afganisztánt megszálló Szovjetunió ellen harcoló, majd azok kivonulása után egymás ellen forduló csoportok kiegyeztek egymással. Ezt a kiegyezést fegyverrel és pénzzel támogatta a szomszédos Pakisztán, amely érdekelt volt az ország stabilizálásában, illetve Amerikai Egyesült Államok is, ami gázvezetéket szeretett volna kialakítani Türkmenisztán és Pakisztán között. A tálib mozgalom a Szovjetunió afganisztáni háborúja alatt a CIA segítségével erősödött meg a múlt század utolsó évtizedére. De nemcsak az amerikai, hanem a pakisztáni hírszerző szolgálat is hozzájárult a tálibok megalakulásához azáltal, hogy jelentős támogatást biztosított számukra a kilencvenes évek elején, az afganisztáni polgárháború idején.
1995 szeptemberében a tálibok elfoglalták az Iránnal határos Herat tartományt, és pontosan egy évvel később átvették a hatalmat a főváros, Kabul felett is. Két év múlva, októberben kikiáltották az Afganisztáni Iszlám Emirátust. 1998-ra már a tálibok irányították Afganisztán majdnem 90%-át, majd a következő évben elkezdtek együttműködni és az al-Kaidaval, akik az országban búvóhelyeket és kiképzőbázisokat hozhattak létre.
Az afganisztáni háború
2001. szeptember 11-én közel 3000 ember vesztette életét az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadás-sorozatban, amit az al-Kaidának és vezetőjének, Oszama Bin Ladennek tulajdonítottak. Az akkori elnök, George W. Bush meghirdette a terrorizmus elleni harcot, és október 7-én megkezdődött az afganisztáni háború, az al-Kaida és az őket támogató tálibok táborainak bombázásával. Oszama bin Ladent és a többi vezetőt a radikális Afgán Iszlám Emirátus rejtegette, a tálibok azonban nem akarták őket átadni, ezért az Egyesült Államok megszállta a területet.
A NATO-csapatok hamarosan megdöntötték a tálib vezetést, és Afganisztánban létrejött egy, az USA és a szövetségesei által támogatott kormány, amely egészen az elmúlt hetekig kitartott. A tálibok az ország különböző részein és a szomszédos államokban azonban újra csoportosultak, és többször is megpróbálták a nagyobb városok felett átvenni a hatalmat, inkább kevesebb sikerrel – egészen mostanáig. Az elmúlt egy hónapban, a tálibok előrenyomulásának kezdete óta legalább ezer civil áldozatot követeltek az utcai harcok, és erőszakos támadások érték a helyi politikusokat, tanárokat, újságírókat, a nőket és olyanokat, akik egyszerűen csak mobiltelefonnal a kezükben jelentek meg az utcán.
Mi lesz most, ha újra a tálibok fognak irányítani?
A tálibok állításuk szerint „befogadó iszlám kormányt” akarnak kialakítani. Ígéretet tettek az iszlám törvények betartására, de azt mondják, hogy biztosítani fogják a normális életet a több évtizedes háború után. Sokan tartanak azonban attól, hogy hatalmuk megint erőszakos és elnyomó lesz – erre utal az is, hogy ismét ki akarják hirdetni az Afganisztáni Iszlám Emirátust.
A tálibok korábbi, 1996 és 2001 közötti afganisztáni uralma alatt a lányok és nők nem járhattak iskolába, illetve nem dolgozhattak. A sminket betiltották, a nőknek burkát kellett viselniük, ami eltakarja az arcukat és a testüket. Csak akkor hagyhatták el otthonukat, ha egy férfi rokonuk kísérte őket – ez még a bevásárlásra is vonatkozott. Bármely nőt, aki megszegte a szabályokat, nagyon keményen büntethették, beleértve a nyilvános megalázást és verést. A tálibok azonban a csonkítástól, a kivégzéstől, halálra kövezéstől sem tántorodtak el. A férfiaknak szakállat kellett növeszteniük, betiltották a televíziót, a zenét és a filmeket. A nők csak az Egyesült Államok 2001-es inváziója után mehettek először iskolába azóta, hogy a tálibok 1996-ban átvették Afganisztán irányítását.
A tálibok uralma óta eltelt 20 évben a lányok ismét tanulhattak és dolgozhattak, valamint a parlament bírái és politikusai között is voltak nők. Még csak az elmúlt napokban zajlott a teljes hatalomátvétel, de már most érkeztek a helyiektől olyan beszámolók, amelyek szerint az ország egyes területein a tálibok elrendelik, hogy a nők változtassanak öltözködésükön, illetve hazaküldik őket az egyetemről, a munkahelyükről. Most ismét arról szólnak a hírek, hogy a fundamentalisták lányokat rabolnak el feleségnek és szexrabszolgának, és fiúkat végeznek ki. A félelem és a bizonytalanság miatt több ezer lakos és külföldi állampolgár próbál menekülni Kabulból azt remélve, hogy a reptéren felszállhatnak egy, az országból induló járatra.
Fotó: Pixabay
Olvass tovább!
