- A problémákat gyakran a szőnyeg alá söpörjük egy párkapcsolatban, ám egyszer minden a felszínre tör.
- Utólag mindig okosabb az ember – sokszor csak szakítás, válás után látjuk be, mi okozta a problémát a párkapcsolatunkban.
- Öt elvált nő meséli el, mi az, amit leginkább megbántak a házasságukkal kapcsolatban.
Valószínűleg mindannyian éltünk már át hasonlót: egy régóta szunnyadó probléma egyszer a felszínre tört, és a pillanat hevében olyasmit vágtunk a párunk fejéhez, amit valójában nem gondolunk komolyan. Máskor pedig túlságosan féltünk, vagy túl büszkék voltunk ahhoz, hogy világosan elmondjuk a véleményünket és közöljük az igényeinket.
Ahogy mondani szokták, utólag mindig okosabb az ember. Egy szakítás vagy válás után általában könnyebb meglátni, pontosan hol mentek félre a dolgok, és hogyan lehetett volna másképp kezelni a problémákat.
A következőkben 5 elvált nő meséli el, mi az, amit a leginkább megbánt a házasságával kapcsolatban.
„Bárcsak segítséget kértem volna, amikor szükségem volt rá”
Egyetlen dolgot bánok a házasságommal kapcsolatban, mégpedig azt, hogy nem szóltam, amikor úgy éreztem, túlterhelt vagyok és segítségre lenne szükségem. Friss házasok voltunk, épp akkor szültem meg a lányunknat. Friss feleségként és anyaként hagytam, hogy a társadalmi elvárások és a rám nehezedő nyomás teljesen maga alá gyűrjön.
Azt hittem, hogy olyan szuper anyának és feleségnek kell lennem, aki minden szempontból tökéletes. Ez pedig azt jelentette, hogy önként magamra vállaltam az összes gyerekneveléssel és az otthoni feladatokkal kapcsolatos munkát. Mostam, főztem, takarítottam, miközben úgy kellett kinéznem, mintha most léptem volna le a Victoria’s Secret kifutójáról.
Teljesíthetetlen napi feladatokat róttam magamra, és hamar ki is égtem. Végül véget vetettem a házasságunknak, mert ez tűnt az egyetlen kiútnak abból a stresszes életből, amit én magam teremtettem. Keserű és dühös voltam, a férjem pedig nem értette, miért. Visszatekintve úgy gondolom, csak annyit kellett volna tennem, hogy kimondjam a volt férjemnek a következő szavakat: „Segítségre van szükségem.” Most már tudom, hogy ha közöltem volna az érzéseimet, talán nagyobb esélyünk lett volna a boldogságra.
Öt elvált nő meséli el, mi az, amit leginkább megbántak a házasságukkal kapcsolatban
„Bárcsak többet dolgoztam volna magamon a házasságom előtt”
Bárcsak többet dolgoztam volna a saját identitásomon és önértékelésemen, és tovább vártam volna a házassággal. Ma már tudom, hogy az a személy, akit a 20-as és 30-as éveinkben választunk, hogy családot alapítsunk, egészen más emberré változhat ez évek múlásával. Én is rengeteget változtam az évek során, kvázi felnőttem. És az az ember, akivé végül váltam, már nem érezte jól magát a fiatalon kiválasztott párom oldalán.
„Bárcsak lett volna bátorságom hamarabb véget vetni a dolgoknak”
Azt sajnálom, hogy túl sokáig hagytam, hogy egy rossz házasság túl sokáig tartson. A férjem hozzáállása a kapcsolatunkhoz és a közös életünkhöz nem sokkal az esküvőnk után megváltozott, ami miatt sokat veszekedtünk. Utólag visszagondolva azt kívánom, bárcsak lett volna bátorságom és önismeretem, hogy szembenézzek magával a problémával. Ahelyett, hogy kiálltam volna magamért, homokba dugtam a fejem, és hagytam, hogy a kapcsolatunk elsorvadjon, miközben mindketten szenvedtünk.
„Bárcsak rájöttem volna, hogy nem kizárólag az adja az értékem, hogy feleség vagyok”
A legnagyobb keserűségem a házasságommal kapcsolatban, hogy teljesen megszűntem önálló személyként létezni. Egy nagyon toxikus dinamika alakult ki köztünk azáltal, hogy a férjemet tartottam a fontosabb személynek a kapcsolatunkban. Ahelyett, hogy értelmes karriert építettem volna, vagy lettek volna hobbijaim a saját növekedésem és fejlődésem érdekében, túlságosan is azonosultam azzal a szereppel, hogy a férjem felesége legyek. Ez a szerep adta kizárólag az emberi értékemet. Amikor a dinamika egészségtelenné vált, rá kellett jönnöm, hogy a személyem feletti minden hatalmat valaki más kezébe helyeztem.”
„Bárcsak megőriztem volna a függetlenségemet”
Bárcsak ne adtam volna fel teljesen önmagam a párom kedvéért. Mindent beleadtam a kapcsolatunkba, gyakran lemondtam a saját vágyaimról és szükségleteimről, mert azt gondoltam, hogy jobb lesz így a házasságunk. De végül nemcsak engem tett tönkre, de nem hagyott alapot egy stabil kapcsolatnak sem. Nem lehetsz az, amire a másiknak szüksége van, ha nem tudsz saját magad lenni. Ha visszamehetnék, és újrakezdhetném az egészet, jobban előtérbe helyezném saját magam.”
Forrás: Buzzfeed Fotó: Getty Images
