Az Egyesült Államok legnagyobb dietetikai szervezete, az Academy of Nutrition and Dietetics (Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia) már 2016-ban kiadta állásfoglalását a vegán és vegetáriánus étrenddel kapcsolatban – a szervezet úgy fogalmazott, hogy a megfelelően összeállított vegetáriánus és vegán étrend nemcsak egészséges és megfelelő tápértékkel bír, de egészségügyi előnyökkel is járhat bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében.
Mint írták, a vegetáriánusok és vegánok esetében kisebb a kockázata az olyan betegségek kialakulásának, mint az ischaemiás szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a rák bizonyos típusai és az elhízás.
Az amerikai dietetikusokat követve 2017-ben a British Dietetic Association (Brit Dietetikusok Szövetsége) is hasonlóan nyilatkozott: hangsúlyozták, hogy a jól megtervezett növényi étrend minden életkorban megfelelő lehet.
Néhány év késéssel, de a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is beadta a derekát. 2023-as legújabb ajánlásukban nem álltak ugyan ki mellszélességgel a vegán étrend mellett, viszont már nem is állítják, hogy a húsfogyasztás nélkülözhetetlen a szervezetünk egészséges működéséhez. A magyar dietetikusok friss ajánlása elsősorban a flexitáriánus, mindenevő, de a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztására épülő táplálkozást szorgalmazza, miközben nem zárkóznak el a növényi étrendet követők támogatásától sem.
Már ez is óriási lépés azok után, hogy a hazai dietetikusok, orvosok, és egyéb szakemberek éveken át nem mertek nyíltan állást foglalni a növényi étrend mellett.
Veganizmus és növényi alapú étkezés
Bár a két fogalmat hajlamosak vagyunk szinonimaként használni, fontos kiemelni, hogy a veganizmus egy állatjogi mozgalom, egy életforma, amely nem csak étkezési változtatásokkal jár: a többi között kihat az öltözködésre, a mindennapi szépségápolásra, vagy éppen arra, mivel töltjük el a szabadidőnket. A veganizmus az állati eredetű termékek használatának teljes mellőzése, valamint az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikkstátuszát és kizsákmányolását.
Ezzel szemben a növényi étkezés egy diéta, ami kizárólag az étrendre vonatkozik, etikai meggyőződés nélkül. Cikkünkben a veganizmus etikai oldalát nem fogjuk érinteni, kifejezetten az étkezésen lesz a hangsúly, és felváltva fogjuk használni a vegán/növényi étrend kifejezést.
Miért egészséges a növényi táplálkozás, és hogyan lehet jól csinálni?
Kutatások bizonyítják, hogy a nyugati étrend számos egészségügyi probléma kialakulásához vezethet – úgy mint szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, cukorbetegséghez vagy éppen elhízáshoz. Az Egészségügyi Világszervezet már 2015-ben rákkeltőnek minősítette a feldolgozott húsokat, az azbeszttel, alkohollal és arzénnel egyetemben.
Az elmúlt egy évtizedben a növényi alapú étrend egészségügyi előnyeivel kapcsolatban is egyre több bizonyíték került napvilágra. Kutatások szerint a helyesen összeállított vegán étrend általánosságban csökkentheti a bármely okból bekövetkező korai halálozás kockázatát, és sok betegség megelőzésében is hatékonynak bizonyul. Ilyen többek között az elhízás, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, bizonyos ráktípusok (különösen a vastagbélrák), a szklerózis multiplex, a demencia, a szorongás és a depresszió.
Az Oxfordi Egyetem 2018-as tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a növényi alapú étrendre való átállás akár nyolcmillió életet is megmenthet világszerte.
Azt azonban fontos kiemelni, hogy a vegán étkezés nem jelent automatikusan egyet az egészséges táplálkozással. A boltok polcai idehaza is roskadoznak a legkülönfélébb növényi alapú, előre elkészített, és feldolgozott élelmiszerektől, amik hiába nem tartalmaznak állati összetevőket, az egészségünkre nem lesznek jó hatással.
A vegán étkezés nem jelent automatikusan egyet az egészséges táplálkozással
Ha valóban az egészségünket szeretnénk szolgálni, fontos, hogy olyan növényi ételeket fogyasszunk, amelyek a lehető legminimálisabb mértékben feldolgozottak, azaz nem vettek el belőlük értékes tápanyagokat valamilyen finomítási eljárás következményeképpen, illetve felesleges kiegészítő anyagokat sem adtak hozzá. A legideálisabb az úgynevezett teljes értékű növényi étrend lenne, amelynek középpontjában a különféle zöldségek, gyümölcsök, gabonák, hüvelyesek és magvak állnak, elsősorban nyers, aszalt vagy főtt formában.
A szakértők ajánlása szerint a növényi alapú táplálkozás részeként napi legalább fél-egy kilogramm nyers gyümölcsöt és zöldséget kellene elfogyasztanunk.
Rendre születnek olyan kutatások is, amelyek a vegán étrenddel járó kockázatokra hívják fel a figyelmet – a többi között arra, hogy a vegán étkezés magában hordozhatja a fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok nem megfelelő bevitelét. Az ilyen típusú veszélyek azonban egy jól és változatosan összeállított növényi étrenddel biztonságosan elkerülhetők.
A növényi étrend a bolygót is megmenthetné?
A tudósok évek óta hangoztatják, hogy a húsfogyasztás milyen jelentős terheket ró a bolygónkra, valamint, hogy a növényi alapú étrend lényegesen fenntarthatóbbnak számít. De vajon mekkora hatása van konkrétan az általunk elfogyasztott ételnek a környezetünkre, és milyen különbségek vannak a vegán étrend, a húsban gazdag, illetve a húsban szegény étrend között? Az Oxfordi Egyetem kutatói egy 2023-ban, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent kutatásukban ezekre a kérdésekre is keresték a választ.
Ebben a bizonyos kutatásban 55 ezer brit étrendjét elemezték ki, és négy különböző étrendet vizsgáltak meg, hogy kiderítsék az egyes táplálkozási szokások környezeti terhelését. A négy kategória: a sok húst fogyasztó (high-meat), a kevés húst fogyasztó (low-meat), a vegetáriánus és a vegán étrendek voltak. De emellett egy olyan korábbi metaanalízis adatait is feldolgozták, amely a különböző módokon és helyeken előállított élelmiszerek közötti különbségeket térképezte fel.
A kutatás eredménye arra fontos tényre is rávilágított, hogy a környezeti károk szempontjából sokkal jelentősebb hatása van annak, hogy mit eszünk, mint annak, hogy hol és hogyan állítják elő az élelmiszert:
még a legfenntarthatóbbnak minősülő hús is nyolcszor több klímakárt okoz, mint a legfenntarthatatlanabb növények termesztése.
Ezt tehát azt jelenti, hogy ugyan a helyben nevelkedett marha valamelyest zöldebbnek számít, mint a világ másik végéről behozott marhahús, ám a növényi élelmiszerekkel – származzanak akárhonnan – sohasem fogja tudni felvenni a versenyt.
A tanulmány megállapította, hogy minél több állati eredetű élelmiszert tartalmaz az étrendünk, annál nagyon károkat okozunk a környezetünknek, valamint, hogy a vegán étrendre való áttérés jelentősen tudja csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat illetve az étrendünk által okozott környezeti károkat.
Adatok szerint a kizárólag növényeket tartalmazó étrend akár 75 százalékkal is kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járhat, mint a húsban gazdag táplálkozás. A kevés húst fogyasztók értékei is minimum 30 százalékkal voltak jobbak, mint azoké, akik rendszeresen esznek húst (napi 100 grammot vagy annál többet). Az összegzés pedig még arra is rámutatott, hogy hús- és tejtermékek előállítása nélkül 66 százalékkal kisebb mértékben csökkenhetne a biodiverzitás, és 54 százalékkal kevesebb vizet használnánk fel.
A tanulmányt végző szakemberek kiemelték, hogy bár fontos az ételpazarlás csökkentése, és üdvözlendő minden új technológia az állattenyésztésben, a klímaváltozás megállításához ezek a lépések már nem elegendők. Az egyetlen hatékony mód az lenne, hogy minimálisra vagy nullára csökkentenénk étrendünkben a hús- és tejtermékek fogyasztását.
A növényi étrend pozitív hatásai tudományosan bizonyítottak – miért nem lesz mégsem vegán minden ember?
Köszönhetően a többi között a korábban említett kutatásoknak, no meg a klímaváltozással kapcsolatos borús előrejelzéseknek, nagyjából 2018-tól kezdve világszerte robbanásszerűen nőni kezdett a vegetáriánus és a vegán étrend iránti érdeklődés – olyannyira, hogy az Economist magazin 2019-et a „Vegánok évének” nevezte.
Egyes adatok szerint 2020-ra 40 százalékkal nőhetett a magukat vegánnak tartók száma, amire válaszul a piac is gyorsan reagált: a boltok polcait ellepték a növényitej-alternatívák, az éttermekben megszaporodtak a vegán opciók, és az utóbbi években egyre több százszázalékosan növényi alapú étterem is megnyitotta kapuit.
Még a leghíresebb, alapvetően húsos hamburgereket kínáló gyorsétteremláncok is beálltak a sorba, és a profit érdekében elkezdték megalkotni a saját vegán burgereiket. Ami egykor csak egy gasztronómiai szubkultúra volt, egyre inkább a mainstream felé fordult.
Mindennek ellenére még mindig rendkívül nehéz megmondani a vegánok, illetve növényi étrenden élők pontos számát a világban, legfőképpen azért, mert sokan a mai napig nem tudnak különbséget tenni a két kategória között. Különféle felmérések azért így is rendre készülnek a témában.
Egy korábbi kutatás szerint például 2023-ban a világ népességének nagyjából 8 százalékát tehették ki a vegetáriánusok és vegánok, ám ebből a vegánok száma jóval 1 százalék alatt lehet. A világ legfejlettebb országaiban a népesség 2-8 százalékát alkothatják a vegánok, míg a fejlődő országokban ez az érték kevesebb, mint 0,1 százalék.
Mindez azt jelenti, hogy becslések szerint 2023-ban körülbelül 78 millió vegán élhetett a Földön. (A magyar vegánok számának felmérésére eddig még nem született kutatás.)
A növényi étrend egészségünkre és környezetünkre gyakorolt hatásai ma már tudományosan is bizonyítottak – ezek után adja magát a kérdés, hogy vajon miért nem lesz mégsem vegán minden ember? Erre szeretett volna választ adni egy nemrég készített kutatás is.
A Massachusetts Institute of Technology tanulmánya azt vizsgálta, hogy az emberek vajon miért utasítják el azokat az élelmiszereket, amelyek jobbat tesznek az egészségünknek, valamint a bolygónak – és a válaszok annyira nem meglepő módon a pszichológiában gyökereznek.
A kutatók megkértek 150 embert, akik több egyetemi rendezvényen is részt vettek, hogy rendeljék meg előre az ebédjüket, ahol választaniuk kellett egy vegán, illetve egy nem vegán menü közül. Mindeközben hasonló vizsgálatot végeztek az étkezési preferenciákról online is. Mindkét vizsgálatban a válaszadók egyik fele véletlenszerűen egy olyan rendelési űrlapot kapott, amelyen a vegán ételek mindig jelölve voltak.
A felmérés eredménye az lett, hogy az emberek kisebb valószínűséggel rendeltek növényi ételt, amennyiben azt vegán címkével jelölték.
A vegán címke használata tehát kifejezetten taszító volt a résztvevők számára.
A tanulmány vezető szerzője, Alex Berke számára az eredmény nem hozott nagy meglepetést. Berke 10 éves korában lett vegetáriánus, három évvel ezelőtt pedig átállt a teljes vegán étrendre. „Aki vegán vagy vegetáriánus étrendet követ, nem lepődik meg ezen. A mindennapokban is érzékelhetők az előítéletek a növényi ételekkel szemben” – magyarázta.
A vegán ételek elutasítása mögött többféle pszichológiai ok is húzódhat. Vannak emberek például, akik a húsevést az identitásuk részének érzik, különösen, ha egy húsközpontú családban vagy kultúrában élnek, mondja Susan Clayton, a klímaváltozás pszichológiájának szakértője. Mások azért nem éreznek erős motivációt a hús elhagyására, mert a klímaváltozást valami távoli, bizonytalan veszélynek gondolják. Amíg nem érzik a saját bőrükön a hatását, változtatni sem hajlandóak.
De annak is megvan az oka, hogy miért nem hajlandók lemondani a húsevésről azok, akik a saját bevallásuk szerint egyébként szeretik az állatokat. Kutatások szerint ezek az emberek hajlamosak elutasítani a gondolatot, miszerint az állatok komplex érzelmekre képesek, és valószínűleg további határvonalat húznak a fejükben a kedvtelésből tartott állatok (például papagájok), valamint haszonállatok (például csirkék) érzelmi képességei között.
Ugyan mindkettő egy madárfaj, a tudósok megállapításai szerint a húsevő emberek szeretik azt hinni, hogy a papagájok mélyebb érzelmekre képesek, mint a csirkék – annak ellenére, hogy ez tudományosan nincs alátámasztva. Azzal, hogy a húsevők elutasítják a tényt, mely szerint a haszonállatok is mély érzelmeket képesek megélni, könnyebben képesek ignorálni azt a sok kegyetlenséget, amely az élelmiszerek előállítása során történik velük.
A kutatók feltételezése szerint ez egy „védekezési mód” lehet, amely lehetővé teszi a húsevők számára, hogy nagyobb bűntudat vagy lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthassanak állati eredetű termékeket.
A húsevők elutasítják a tényt, mely szerint a haszonállatok is mély érzelmeket képesek megélni
Végezetül a vegánellenes reakciók a reaktanciának nevezett pszichológiai jelenségből is fakadhatnak. Ez az először az 1960-as években használt és azóta széles körben tanulmányozott fogalom azt a mentális és érzelmi visszahatást írja le, amely akkor alakulhat ki, ha valaki úgy érzi, korlátozzák a választási lehetőségeit.
„Ha korlátozzák a szabadságodat, egy erős motivációs késztetés alakul ki benned”– mondja Jason Siegel, a kaliforniai Claremont Graduate University pszichológiaprofesszora. Ha egyszer a reaktancia beindul, az érintettek hajlamosak lehetnek a nem logikus, vagy nem hasznos reakciókra – például azért sem fognak lemondani a húsfogyasztásról, mert úgy érzik, ezzel a szabadságukat akarják korlátozni, ezzel párhuzamosan pedig a hús elhagyásának pozitív hatásait is hajlamosak lehetnek kétségbe vonni.
A reaktancia aktiválódásának elkerülése érdekében a szakértők szerint a változást inkább választásként, mintsem parancsként érdemes megfogalmazni, mondja Siegel. „Ha azt mondom: »legyen szíves, fontolja meg, ez az Ön döntésén múlik«, az gyakran jobb, mintha azt mondanánk hogy »ezt meg kell tenned, különben szörnyű ember vagy«”.
Távoli még a teljesen vegán jövő
Hiába támasztják alá tudományos bizonyítékok a vegán étkezés hasznosságát, ma még rengeteg minden akadályozza egy tisztán vegán világ létrejöttét. Egy ilyen drasztikus átalakuláshoz mindenekelőtt minden országban megfelelő kormányzati szándékra lenne szükség. Magyarország szinte minden krónikus megbetegedés, illetve az elhízás terén is dobogós helyet foglal el Európában, idehaza az állam mégsem gondolja úgy, hogy a húst hússal evő magyarok étkezésében változásra lenne szükség.
Még maguk a kormánytagok is előszeretettel promotálják a húsban gazdag étkezéseket, de a kormányzati pénzek és támogatások is az állati eredetű termékek előállítására, illetve a nagyüzemi termelésre folynak el. Mindeközben az állami természet-, illetve állatvédelem gyakorlatilag nem létező fogalomnak számítanak.
De az emberek hiedelemrendszerét is gyökerestül át kellene formálni. Amíg a gyerekeknek már egészen fiatal kortól azt tanítjuk, hogy az állatok és a bennünket körülvevő természet azért létezik, hogy a mi javunkat szolgálja, addig felnőve az emberek túlnyomó többségének még csak eszébe sem fog jutni, hogy elgondolkozzon, vajon honnan is származnak az általuk használt állati termékek, és milyen szenvedések árán készültek el.
Persze lehet, hogy idővel a jelenlegi kétkedők is észbe kapnak majd, és hajlandók lesznek lemondani a húsról, ha már valóban a saját bőrükön fogják érezni a klímaváltozás hatásait. Ám jó eséllyel akkor már késő lesz.
Fotó: Getty Images Forrás: Prove
