Kívülállóként is fontos felismernünk a párkapcsolati erőszak jeleit, de azt is tudnunk kell, hogyan segíthetünk

Kívülállóként is fontos felismernünk a párkapcsolati erőszak jeleit, de azt is tudnunk kell, hogyan segíthetünk

2024. szeptember 02.
Nemrég a bántalmazásra utaló egyezményes kézjellel kért segítséget egy nő Kaposváron. Sajnos az övé nem egyedi eset: Magyarországon minden ötödik nő megtapasztalja a párkapcsolati erőszakot. Kívülállóként is fontos felismerni, ha valaki ezzel a módszerrel kér segítséget, ugyanakkor az is fontos, hogy minden ilyen esetben a lehető legkörültekintőbben járjunk el.

Körülbelül 9% (361.545 fő) lehet azoknak a 15–74 év közötti nők és lányok az aránya, akik életük során áldozatul estek szexuális erőszaknak Magyarországon. A nők majdnem felét (1 968 414 fő) érte súlyos lelki, körülbelül az ötödét (763 263 fő) fizikai, nagyjából 7%-át (281 202 fő) pedig szexuális abúzus a párkapcsolatában, írja a NANE a FRA 2012-es reprezentatív felmérésére és a 2011-es népszámlálási adatokra hivatkozva. Eközben az elérhető statisztikák szerint Magyarországon havonta legalább 3 nőt meggyilkol a jelenlegi, volt vagy alkalmi partnere. 

Az FRA adatai és az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikák szerint ugyanebben az évben a szexuális erőszak eseteinek mindössze 2,4, a fizikai erőszaknak pedig csupán 5 ezrelékét regisztrálták. A szervezet szerint Magyarországon jelenleg több mint 226 000 nő él fizikailag is bántalmazó kapcsolatban, tehát hazánkban minden ötödik nő megtapasztalja a párkapcsolati erőszakot.

Csak saccolni lehet az áldozatok számát

Magyarország 2014-ben írta alá a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló, nemzetközi Isztambuli Egyezményt, ennek ellenére a migráció támogatására és a társadalmi nem (gender) elismerésére hivatkozva a kormány azóta is nyíltan ellenzi annak ratifikálását. Magyarország, Csehország, Litvánia, Szlovákia és Bulgária kivételével az EU-s tagállamok is ratifikálták az egyezményt, miután maga az Európai Unió is csatlakozott hozzá.

Amellett, hogy sok esetben maguk az áldozatok sem tudnak vagy mernek segítséget kérni, a velük foglalkozó szakemberek körében is gyakran tapasztalható az áldozathibáztató hozzáállás, ami az érintetteket még inkább visszatartja attól, hogy bárkinek is jelezzék, ha veszélyben vannak. Ezért fordulhat elő az, hogy ugyan az Isztambuli Egyezmény előírná a rendszeres adatgyűjtést, a ratifikációt elutasító Magyarországon nem igazán áll rendelkezésünkre naprakész statisztika.

Néma segélykiáltás

A múlt héten nagy visszhangot keltett a magyar sajtóban, amikor egy nő a bántalmazásra utaló nemzetközi kézjellel kért segítséget egy kaposvári ruhabolt munkatársától. Ahogy a Police.hu írja, az áldozat a bántalmazó jelenlétében mindössze ennyit mert tenni, de az eladó azonnal felismerte a jelet, és értesítette a rendőrséget. A rendőrök a nővel lévő 23 éves férfit elfogták, kapcsolati erőszak megalapozott gyanúja miatt kihallgatták és őrizetbe vették, majd a megelőző távoltartásról is intézkedtek.

A Somogy vármegyei rendőrség Facebook-oldalán közzé tette az esetet rögzítő biztonsági kamera felvételeit is, hogy minél több emberrel megismertessék  a bántalmazásra utaló egyezményes kézjelet. „Ez az aprócska mozdulat, ami egyszerre láthatatlan, de jól látható, néma, de mégis égbekiáltó, és képes arra, hogy két, akár vadidegen embert egy pillanatra összekössön, életet mentsen, vagy egy elkeseredett sorsot fordítson meg” – írják a posztban.

Az úgynevezett néma segélykiáltást, azaz a Signal for Help nevű kezdeményezést a kanadai Women’s Foundation nőket és lányokat támogató szervezet vezette be 2020 áprilisában. Ekkoriban ugyanis a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt világszerte nőtt a családon belüli erőszak eseteinek száma, menekülési lehetőség hiányában ezzel a módszerrel viszont az áldozatok biztonságosabban, akár videón keresztül is kérhettek segítséget, ha veszélyben voltak.

A kézjel mindössze három mozdulatból áll:

  • Az első a kifelé fordított nyitott tenyér,
  • amire behajlítjuk a hüvejkujjunkat,
  • végül rácsukjuk a többi ujjunkat is.

A rendőrség egy videós illusztrációt is készített:

Hogy hatásos-e?

A családon belüli bántalmazás problémakörét nyilvánvalóan nem oldja meg önmagában a kézjel, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy az áldozatok észrevétlenül és könnyen jelezhessék másoknak, ha bajban vannak. A bántalmazott nők ugyanis átlagosan 5-12 szervezetnél kérnek segítséget, mielőtt hatékony támogatást kapnak – vagy mielőtt megölik őket vagy gyerekeiket.

A bántalmazásra utaló egyezményes kézjel gyorsan terjedni kezdett az interneten, és hamar kiderült, hogy valóban képes életeket menteni. 2021 novemberében Kentucky államban egy autóban ülő tinédzser jelezte ezzel a módszerrel, hogy veszélyben van. Egy másik autó sofőrje korábban már találkozott ezzel a jellel TikTok-videókban, ő vette észre a lány kézmozdulatait és értesítette a rendőrséget, akik egy közúti ellenőrzés során megállították a férfit, akiről kiderült, hogy elrabolta a lányt.

Nagyon fontos, hogy ha azt látjuk, hogy valakinek segítségre van szüksége, akkor ne csak felismerjük a jelet, hanem minél körültekintőbben segítsünk, ugyanis minden esetben a segélykérő biztonsága az elsődleges szempont. Ha azt látjuk, hogy valaki így próbálja felhívni a figyelmünket arra, hogy veszélyben van, akkor hívjuk a 112-es segélyhívó számot és próbáljunk segíteni az érintett személyen, éppen úgy, ahogy a kaposvári eladó is tette.

Hova fordulhatnak még segítségért az áldozatok?

A NANE honlapja szerint a bántalmazottak (illetve támogatóik) fordulhatnak segítségért és információért a NANE segélyvonalához a +36 80 505 101-es telefonszámon Magyarországról, vagy külföldről a +36 1 267 4900-es számon.

Családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogi kérdésekkel hívhatjuk a PATENT Egyesület jogsegélyszolgálatát a +3680808081-es telefonszámon, általános segélyhívás esetén pedig a mentőket a 104-es vagy a 112-es, a rendőrséget pedig a 107-es vagy a 112-es általános segélyhívó számon érhetjük el. A rendőrségnek ugyanis kötelessége minden olyan esetben kimenni, ha családon belüli erőszak miatt kérnek tőlük segítséget, mindemellett pedig arról is meg kell győződniük, hogy az áldozat biztonságban van és tájékoztatták őt a jogérvényesítés lehetőségeiről. 

De a nap 24 órájában a 06-80-20-55-20-as telefonszámon hívhatjuk az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot is, akik kapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás, illetve prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak nyújtanak segítséget – abban az esetben is, ha az illetőnek menekülnie kell otthonából.

Fotó: Getty Images