- Szeles Erika mindössze 15 éves volt, amikor 1956. november 7-én halálos lövés érte, ám a róla készült fénykép a magyar forradalom egyik legismertebb jelképévé tette.
- A dán fotóriporter, Vagn Hansen felvételét a nyugati sajtó is közölte, a lány életéről és családjáról azonban sokáig alig lehetett tudni valamit.
- Évtizedekkel később egykori ismerősök, korabeli dokumentumok és a sírján olvasható felirat segítségével sikerült feltárni Szeles Erika történetének több fontos részletét.
A felvételt Vagn Hansen dán fotóriporter készítette 1956. októberében. Erika mosolyogva állt a kamera elé egy orosz géppisztollyal a kezében, a fényképsorozatból mégis egy komolyabb portré vált igazán ismertté. A kép a forradalom idején a nyugati országokba is eljutott, és a magyarok szabadságvágyának, bátorságának szimbólumaként tekintettek rá.
A fotós és a lány beszélgettek is egymással. Erika feltehetően azért értett valamennyit dánul, mert az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött a Red Barnet gyermeksegítő szervezet programjának köszönhetően. A vasfüggöny leereszkedése előtt még lehetőség nyílt ilyen utakra, később azonban az országok közötti kapcsolatok jóval nehezebbé váltak.
A fényképen szereplő lányról sokáig alig lehetett tudni valamit a keresztnevén kívül.
Egy dán fiú évtizedekkel később kezdte keresni Erikát
Henning Schultz még kamaszként őrizte meg a dán magazin, a Billed Bladet három számát, amelyekben Erika fényképe is megjelent. Évtizedekkel később, 2006-ban bukkant rá újra az újságokra, és elhatározta, hogy megpróbálja felkutatni a lányt, akinek a portréja fiatalon ennyire megérintette.

Az 1956. október 23-án este ledöntött Sztálin-szobor
Schultz több magyar lapot is megkeresett, abban bízva, hogy valaki felismeri a fényképen szereplő Erikát. A keresés hosszú ideig nem vezetett eredményre. Később azonban a sajtóban megjelenő cikkek és a Magyar Nemzeti Múzeum Vagn Hansen képeit bemutató kiállítása újabb nyomokat hozott felszínre.
Egykori osztálytársa és munkatársa, Fonda Almerigo is segített felidézni Erika életének részleteit. Kiderült, melyik iskolába járt, ki volt az osztályfőnöke, és az is, hogy a Béke Szállóban dolgozott, ahol néptáncolt is.
„Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám”
A kutatás egyik legfontosabb eredménye a sír megtalálása volt. A Kerepesi temetőben álló síremléken a következő felirat olvasható: „Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám, 1941. I. 6. – 1956. XI. 7.”
A feliratból kiderül, hogy Szeles Erika Kornélia 1941. január 6-án született, és 1956. november 7-én halt meg. A forradalom áldozatairól szóló adatokat feldolgozó kötet szerint a Péterfy Sándor Utcai Kórházban vesztette életét, nyaklövés következtében.
Erika Budapesten, a XIII. kerületben született, édesanyja Blumenfeld Noémi volt. Utolsó bejegyzett lakcíme a VIII. kerületi Bezerédi utca 11. szám alatt volt. A források szerint szakácsnövendékként tanult, amikor a halálos lövés érte.
Töltsük ki a történelmi kvízt október 23-ról!
Itt az ideje, hogy próbára tegyük magunkat, vajon mennyire emlékszünk még iskolás éveinkből az ‘56. októberi eseményekre. Tíz kérdésre kell a történelmi kvízben válaszolnunk október 23-mal kapcsolatban. Mindegyik kérdésnél három lehetőség közül kell kiválasztanunk azt, amelyik szerintünk a helyes. Hány pontot érünk el az 1956. október 23-mal kapcsolatos történelmi kvízen?
Egy fiatal lány a forradalom áldozatai között
Szeles Erika története nemcsak egy emblematikus fénykép miatt megrázó. Az 1956-os forradalom áldozatai között sokan egészen fiatalok voltak – a Horváth Miklós és Tulipán Éva szerkesztésében megjelent In Memoriam 1956 című kötet az áldozatok személyes adatait is feldolgozza. A kiadványban szereplő összesítés szerint az elhunytak jelentős része még nem töltötte be a 25. életévét.
Erika családjának történetéről ugyanakkor ma sem tudunk minden részletet biztosan. Édesapja 1944-ben halt meg, de halálának pontos körülményei nem tisztázottak: a korabeli visszaemlékezések és a későbbi kutatások eltérő lehetőségeket említenek. Egyes beszámolók szerint koncentrációs táborban vesztette életét, mások a budapesti gettót nevezik meg.
Édesanyja a forradalom után egyedül maradt, a róla szóló visszaemlékezés szerint súlyosan megviselte férje és lánya elvesztése.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szeles Erika mindössze 15 évet élt. Arca azonban a fényképnek köszönhetően messze túlnőtt saját korán és történetén: egy olyan forradalom jelképe lett, amelyben a szabadságért fiatalok és idősek egyaránt az életüket kockáztatták.
Forrás: Szombat Fotó: Getty Images