Az már közismert, hogy a pigmenttermelési folyamatban a napfénynek kulcsszerepe van, tehát bármi is legyen a pigmentfoltjaink kialakulásának elsődleges oka, az biztos, hogy a napfény csak ráerősít. „A bőr pigmentációs problémái akkor jelentkeznek, ha a testünk túl sok melanint termel – kezdi az alapoknál Kraján Szilvia, az Eucerin dermokozmetikai márka medical managere. – Ez tulajdonképpen egy festékanyag, amely a bőrünk színét adja. Ha sokat napozunk, azért is barnulunk, mert a melanin is véd minket a káros ultraibolya sugarakkal szemben. Az UVB-sugárzás hatására a bőrben pre-melanin termelődik, amelyet a további UVA- és a UVB-sugarak melaninná alakítanak át. Ez egy természetes folyamat lenne, ha nem termelődne túl a melanin, amelynek burjánzása pigmentációs problémákhoz vezet – magyarázza a medical manager. – A legutóbbi kutatási eredmények ráadásul azt is kimutatták, hogy nemcsak az UV-tartománynak, de a nagy energiájú látható fénynek (HEVIS) is szerepe van a hiperpigmentáció kialakulásában.” A bőr nem felejt, azaz megjegyzi az életünk során elnyelt energia-mennyiségeket. Ezért fontos, hogy szabadban tartózkodáskor minél magasabb faktorszámú fényvédővel, lehetőleg mindig védjük a bőrünket.
Sok kicsi sokra megy
„A bőrünk megjegyzi az elnyelt energiamennyiséget – ez az, amit laikusként nem könnyű megemészteni – mondja Kraján Szilvia. – Nem az a lényeg, hogy hány órát voltunk a napon, hanem hogy ez idő alatt mennyi energia érte a bőrünket. A szoláriumban például már öt perc alatt elnyeli azt a mennyiségű energiát, amennyit egész évben kellene. Azt pedig nehéz megmondani, hogy kinél mikor éri el a mértéke a határértéket.” Van egy bizonyos expozíciós limit, amely egyénenként változó lehet, ez határozza meg, mennyi napsugárzásnak tehetjük ki a bőrünket következmények nélkül. Amikor életünkben először napra megyünk, vagy csak a szabadban tartózkodunk fényvédelem nélkül, a képzeletbeli óra elkezd ketyegni, és onnantól kezdve bőrünk megjegyzi az elnyelt energiát. „Egy idő után a bőr bizonyos területeken besokallhat, és máris egyenetlen lesz a melanintermelődés” – fejti ki a szakértő.
Több ok, egy tünet – hogy is van ez?
Hiperpigmentáció alatt a bőr túlzott elszíneződését értjük, ezek az apró (vagy nagyobbacska) foltok a pigmentfoltok. Mivel többféle okra is visszavezethető az eredetük, eltérő elnevezésekkel szokták illetni őket. A májfoltoknak például nincs köze a májunkhoz, az ilyen típusú elszíneződések a napsugárzás következményei. Általában azokon a területeken jelennek meg, amelyeket gyakran ér a nap: az arcon, a kézen és a karon. Ezeket a kis méretű, sötét foltokat öregségi foltoknak is nevezzük.
A terhességi maszkként is emlegetett melasma vagy chloasma a várandós nők 90 százalékánál megfigyelhető, de a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták szedése alatt is előjöhetnek. Ezek a barna és szabálytalan alakú foltok akár nagyobbra is nőhetnek – innen a maszk elnevezés. És hogy hogyan függenek össze a hormonjainkkal? „A melanociták receptorainál ösztrogén található, a megnövekedett ösztrogénszint pedig, amelyet a fogamzásgátló tabletták szedése és a terhesség is okoz, stimuláns lehet, így a pigmentációra való hajlam fokozottá válhat” – magyarázza dr. Czirbesz Kata bőrgyógyász az elsőre furcsa kapcsolatot.
A szintén nagyon gyakori PIH (post-inflammatory hyperpigmentation, vagyis bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció) egy bőrsérülés, például gyógyult akné után fennmaradt elszíneződés, amelyet egyébként egyes kozmetikai kezelések is előidézhetnek. Ilyen lehet a dermabrázió, a lézeres kezelés vagy a kémiai hámlasztás, ezek különösen a kreol vagy barna bőrű embereknél hajlamosító tényezők. Illetve, amint azt a bőrgyógyásztól megtudtuk, számtalan genetikai rendellenesség is kiválthatja a hiperpigmentációt.
Gond lehet belőle?
„A pigmentfoltok nemcsak a kialakulásukat kiváltó okokban különbözhetnek: egyes foltok a felszínen, míg mások mélyebben helyezkednek el” – mondja dr. Czirbesz Kata. Persze mindenkiben felmerül a kérdés, vajon okozhatnak-e bajt? „Egy bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció például nem, de ha a szoláris lentigó, amely egy felületi pigmentkárosodott folt, mélyebbre megy, akkor lehet belőle rosszindulatú elváltozás (lentigo maligna melanoma). A melanómával ellentétben, szerencsére igen hosszú időn alatt alakul ki, tehát ha rendszeresen járunk anyajegyszűrésre, akkor az orvos időben észlelni fogja.” Megijedni nem kell, viszont az évenkénti (ha a bőrgyógyász másként nem javasolja) dermatoszkópos anyajegyszűrés már csak emiatt is erősen javasolt.
A kezelés lassú, de látványos lehet
Tehát nagyon ritkán kell attól tartanunk, hogy komoly bajt okoznának a pigmentfoltok. Ha azonban esztétikailag zavarnak bennünket, az eltávolításnál készüljünk fel egy igazán hosszú folyamatra. Hiszen, ha hámlasztással meg is szabadulunk a felszínen levő foltoktól, a megzavarodott melanocitáink továbbra is túl sok melanint termelnek majd, ezért a foltok újra a bőr felszínére juthatnak. A megoldás tehát, hogy hosszú, többfrontos támadást kell indítani ellenük.
Mint olyan gyakran, a pigmentfoltok esetén is a megelőzéssel tehetünk a legtöbbet. „Hatékony fényvédelemmel csökkenthetjük a nap okozta károkat, és ezek tüneteit, illetve a gyulladások utáni hiperpigmentáció kialakulásának a rizikóját is – nyugtat meg Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta. – Ha viszont már előjöttek a foltok, aktív hatóanyagokkal blokkolhatjuk a pigmenttermelő sejtek (melanociták) burjánzásáért felelős tirozináz enzim működését. Ilyen hatóanyag például a C-vitamin, az arbutin, az azelainsav, az édesgyökér, a százszorszép, a tetrapeptide-30, az oligopeptide-68, az acetyl glycyl beta-alanine vagy a thiamidol is.”
Dr. Czirbesz Kata ezek mellett kiemelte még a retinoidok jótékony hatását, hiszen gyorsítják a sejtanyagcserét, így az új bőrréteg kialakulását is. „A kémiai hámlasztók közül általában az AHA-savat (glikolsavat) vagy szalicilsavat használjuk, a lézerek közül a frakcionált (szén-dioxid) lézert vagy a Nd:YAG lézert. Fenntartásnak pedig a már említett fényvédelem és tirozinázblokkolók jöhetnek szóba” – összegzi a bőrgyógyász.
A szakértők továbbá megemlítették, hogy vigyázzunk a hidrokinon nevű hatóanyaggal, amely korábban a pigmentfoltok elleni kezelés egyik aduásza volt, de húsz évvel ezelőtt az EU-ban betiltották a sejtkárosító hatása miatt. Annak ellenére, hogy itthon is tiltólistás, sajnos vannak helyek, ahol még mindig használják erős hatása miatt. Arra is nagy egyetértésben hívták fel a figyelmet, hogy a lézeres és a kémiai hámlasztásokat kizárólag ősz és tavasz között érdemes végeztetni, és akkor is fontos, hogy magas, legalább 50 faktoros fényvédőt használjunk utánuk, méghozzá napi szinten.
Szerző: Tóth Orsi
Fotó: Getty Images
A cikknek ez a teljes verziója korábban a Marie Claire tavaly májusi lapszámában is megjelent.
Olvass tovább!
