Az egészséges élettartam meghosszabbításának, az öregedéssel kapcsolatos betegségek megelőzésének témaköre egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. Nem csupán a szolgáltatói oldal virágzik, hatalmas az érdeklődés “felhasználói” oldalon is iránta. A Google Trends alapján a „longevity” keresőszó egyre csak nő – különösen az egészségtudatos, a wellnessre fogékony réteg és az idősebb generációk körében. Hasítanak az olyan kifejezések a keresőkben, mint „hosszú élet titka,” „longevity klinikák,” „öregedésgátlás,” „fiatalság megőrzése,” ahogyan a „longevity diéta” is.
A nagy longevity boom, innovatív klinikai részlegek
Az egészséges élettartam meghosszabbítását célzó szektorban egyre több, elismert szakember tevékenykedik világszerte, akik a hosszú élet titkait kutatják és alkotnak hatalmasat forradalmi technikákkal az öregedés lassításának és a fiatalosság megőrzése frontján. Közülük az egyik, kiemelkedő név, Dr. Evelyne Yehudit Bishof. A több országban is praktizáló világhírű belgyógyász és onkológus a hosszú élettel kapcsolatos kutatások élvonalában áll, ráadásul nemrég részt vett egy izraeli klinika, az élettartam-növelésre specializálódott osztályának létrehozásában.
Jelenleg nemzetközi szinten is a biohacking és az anti-aging terápiák egyik úttörőjének számít. Hogyan lett a “longevity” a karrierútjának központi eleme?
Mint belgyógyász és onkológus, a longevity orvoslás számomra természetes folytatása volt az összetett társbetegségek, a személyre szabott ellátás és a bizonyítékokon alapuló egészségügyi stratégiák iránti mély érdeklődésemnek. Ehhez persze még kapcsolódtak a mesterséges intelligencia, a kvantumfizika és a technológia iránti szenvedélyeim is, ezek együttese egyenes utat jelöltek ki ehhez a területhez. Az is sokat nyomott a latban, hogy nagy szerencsémre Alex Zhavoronkov professzor volt a mentorom. Ő vezetett be ebbe a közösségbe, valamint az AI-alapú gyógyszerkutatásba és számos egyéb projektbe.
Mi hajtja a munkájában?
Leginkább az a vágy, hogy megoldást találjak komplex problémákra, innovációkat vezessek be, orvosokat oktassak, és összességében az emberi egészségünk optimalizálására törekedjek. A hosszú élettartammal kapcsolatos tudomány az elmúlt évtizedben hatalmasat lépett előre, így lehetőségünk nyílt késleltetni az öregedéssel járó betegségek megjelenését is.
Mindig is az volt a célom, hogy ne csak szimplán éveket adjak hozzá az emberek életéhez, hanem “minőségi éveket”. Mindezek elérésére a longevity medicina tűnt a legígéretesebb és legjelentősebb területnek. Ugyanakkor nem becsülöm alá a hagyományos betegellátást sem. Továbbra is dolgozom belgyógyászként, és fontosnak tartom, hogy a problémaközpontú orvoslás és a longevity medicina egymást kiegészítve fejlődjön. Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy a Sheba izraeli egyetemi kórházban külön longevity osztályt akartunk létrehozni.
Hogyan kell elképzelni egy longevity osztályt, milyen szolgáltatásokat, vizsgálatokat vagy programokat kínálnak?
Prof. Tzipi Strauss barátommal, aki társam az osztály vezetésében, és a teljes csapatunkkal nagyon szerencsések voltunk. Egy olyan, a jövőbe látó vezérigazgatóval dolgozhattunk együtt, aki tényleg minden támogatást, erőforrást megadott, szó szerint a nulláról építettük fel az osztályt – egy teljes emeletet alakítottak át a számunkra.
Ez az új longevity osztály a Tel-Aviv-i Sheba Medical Center-ben arra lett tervezve, hogy a hosszú élettartamú egészségügyi ellátást a közszolgálatba is bevezesse. Az első hasonló, amit egyetemi klinikán alakítottak ki. Olyan komplex megközelítést alkalmazunk, amely a fejlett diagnosztikát ötvözi a megvalósítható beavatkozásokkal. Létrehoztunk egy hosszú távú, kontrollált, követéses vizsgálati csoport is, emellett diákokat, rezidenseket és orvosokat oktatunk.
Vizsgálataink között szerepelnek átfogó vérvizsgálatok, állóképességi tesztek, menopauza/andropauza felmérés, érzékszervi egészség, kardiovaszkuláris állapotfelmérés, kilenc epigenetikai öregedés óra, továbbá a biobankban mintákat tárolunk, és fejlett testösszetétel-diagnosztikát alkalmazunk. Mindezek alapján pedig precíz, személyre szabott hosszú élettartamú terveket készítünk. Ezeknek részei lehetnek táplálkozási módosítások, edzésprogramok, stresszkezelési technikák és táplálék kiegészítők. Emellett mesterséges intelligencia-alapú technológiákat is használunk a tervek folyamatos nyomon követésére és adott esetben a módosítására.
Kik keresik leginkább az osztály szolgáltatásait?
Mivel osztályunk ingyenes szolgáltatást kínál a páciensek számára (hiszen részt vesznek egy nagyszabású tanulmányban) pácienskörünk nagyon széles, a teljesítményorientált egyénektől kezdve az idősebb vagy középkorú páciensekig, akik optimalizálni szeretnék egészségüket, megelőzni a krónikus betegségeket, és minden társadalmi rétegből érkeznek. Emellett egyre több fiatalabb páciens jelentkezik – harmincas, negyvenes szakemberek –, akik proaktív módon állnak hozzá a hosszú élettartam kérdéséhez. A tanulmányunk jelenleg csak 50 év feletti résztvevőket fogadhat, de már tervezzük ennek a körnek a bővítését, hiszen a longevity a születésünktől kezdve – sőt, már azelőtt is – elkezdődik.
“Concierge orvosként” is hivatkoznak önre, mit takar ez a titulus?
Igen, valóban, a Sheba longevity osztályának orvosi igazgatói szerepe mellett magánbetegeim is vannak, mint „concierge orvos”. Ezvalójában annyit jelent, hogy rendkívül személyre szabott, 24/7 orvosi ellátást nyújtok olyan egyéneknek, akik megterhelő életmódot folytatnak, például vezérigazgatóknak. Ezek a páciensek magas szintű megfigyelést igényelnek, és az ellátásukat globális szinten kell összehangolni, hogy illeszkedjen életmódjukhoz és a sokszor folyamatos utazással járó munkájukhoz. Ilyenkor orvosként és stratégiai egészségügyi partnerként is lépek fel, úgy, hogy a megelőzés, kezelés és longevity hármas tudományát egyszerre integráljam a páciens hétköznapi életébe.
Milyen napi tevékenységekkel javíthatja egy átlagember az egészségét és hosszabbíthatja meg az életét, anélkül, hogy bedőlne a social mediában keringő tévhiteknek?
Itt az alapok nagyon erőteljesek, és az átlagember számára is elérhetőek. A rendszeres fizikai aktivitás, beleértve az izomtömeg növelését és az aerob gyakorlatokat. Ezek tényleg nagyon jelentősen hatnak az egészségre. Az étkezés szintén kulcsfontosságú: kerülni kell a hozzáadott zsírokat, olajokat, a túl sok sót, a sült ételeket és a cukrot. Az is fontos például, hogy a megfelelő módon végzett böjt segítheti a sejtek megújulását. A 16/8-as időszakos böjt például sok ember számára előnyös lehet – bár hangsúlyozom, hogy minden esetben orvosi tanács szükséges.
A jó minőségű alvás és a stresszkezelés is létfontosságú. A meditáció és a mindfulness ingyenes és széles körben elérhető eszköz lehet bárkinek. Illetve, aki megteheti, annak ajánlom, hogy figyelje magát okos eszközökkel, mint például digitális testösszetétel mérlegekkel, utóbbiból rengeteg elérhető alacsony áron. A kulcs szerintem a következetesség és a gyors vagy szinte instan “megoldások” elkerülése. Ehelyett gondoljunk a hosszú élettartam érdekében inkább egy hosszú távú, életstílus-központú megközelítésben, ahol a bizonyított megoldásokra szavazunk az aktuális, esetleg tudományos alátámasztást hiányoló trendekkel szemben.
View this post on Instagram
Mik szerepelnek a tabuk listáján ezen a téren?
Erősen javaslom a feldolgozott ételek, a finomított cukrok és transzzsírok kerülését, mivel ezek tényleg károsak az anyagcsere- és szív-érrendszerre. A magas cukor- és zsírtartalmú édességek, nassolnivalók gyulladást okoznak és gyorsítják az öregedést. Természetesen a dohányzás, kábítószerek és alkohol kerülése is alapvető és ugyanígy a krónikus stressz is komoly hatással van az öregedésre.
Igaz, hogy az életmódbeli tényezők nagyobb hatással vannak az élethosszra, mint maga a genetika?
Igen, ez abszolút igaz. Bár a genetika meghatározza az alapvető kockázatainkat bizonyos betegségekkel kapcsolatban, az életmódbeli tényezők – úgy mint az étrend, a testmozgás, a stresszkezelés és az alvás – sokkal nagyobb befolyással bírnak arra, hogy hogyan öregszünk és meddig élünk. Az epigenetika szépen kimutatta, hogy az életmódunk még azt is befolyásolhatja, hogyan „kapcsolódnak be” vagy „ki” azok a gének, amelyek egészségünket és betegségeinket szabályozzák. Mindez pedig annyit jelent, hogy a genetikai hajlamainktól függetlenül igenis nagymértékben kontrollálhatjuk az egészségünket.
Ha tudatosabban szeretnénk figyelni a hosszú élettartamra, hol érdemes kezdenünk?
Azoknak, akik most kezdenek érdeklődni a longevity iránt, javaslom, hogy kezdjék az oktatási anyagainkkal a Longevity Hub platformon, amelyen megtalálhatók az alap- és haladó szintű longevity medicina tanfolyamok (www.longevity.degree). Ezek sok nyelven elérhetők és teljesen ingyenesek. Van egy hírlevelünk is, amely minden hallgatónknak szól. A Longevity Technology és a Lifespan.io nagyszerű platformok, ahol hasznos híreket találhat bárki a hosszú élettartam témájában.
Dr. Peter Attia podcastjai szintén szuperek, valamint könyvek terén Dr. David Sinclair Lifespan (magyarul: Meddig élünk?) című művét, Dr. Valter Longo The Longevity Diet és Prof. Nir Barzilai Age Later című könyvét.
