Bár az angol királyi család tagjai nap mint nap megjelennek a nyilvánosság előtt, valójában a világ legtitokzatosabb emberei közé tartoznak, hiszen a magánéletükről gyakorlatilag hiába is kérdeznék őket a riporterek. A róluk szerzett információk túlnyomó többségét nevüket elhallgató forrásoktól szerzik a médiumok, ezért valószínűleg sosem tudhatjuk meg, egészen pontosan mi is zajlik a palotáik falai között. A brit uralkodói ház például nem fogja publikussá tenni annak a vizsgálatnak az eredményét, amit Meghan Markle ellen indítottak, aki egyes beszámolók szerint egykori személyzetének több tagját is a felmondásba hajszolta.
Persze nem ez az egyetlen dokumentum, amit titkosítottak, mivel II. Erzsébet néhai férjének, Fülöp edinburgh-i hercegnek a végrendeletét sem fogják megosztani a nyilvánossággal – legkorábban csak 90 év múlva. Ez egyébként nem is túl meglepő, ugyanis a család közel több mint egy évszázada arra kéri a bíróságot, hogy rendelkezzen így ezekről a dokumentumokról. (Mária királyné öccse, Ferenc tecki herceg volt az első, akinek az óhaja szerint lepecsételték a végakaratát, az 1900-ban bekövetkezett halála után. A férfi állítólag rendkívül értékes smaragdokat hagyott szeretőjére, Kilmorey grófnőre.)
Az edinburgh-i herceg esetében Sir Andrew McFarlane bíró kezébe került a döntés a titkosításról, aki kijelentette, hogy Fülöp alkotmányos helyzete miatt helyénvaló, hogy különleges gyakorlatot alkalmazzanak a végakaratát illetően. A férfi akkor azt mondta, meg kell védeni a herceg és családjának magánszféráját annak érdekében, hogy megőrizhessek a méltóságukat – legfőképpen II. Erzsébet királynő. A döntést követően a The Guardian jogilag megtámadta azt a tényt, hogy a média képviselői nem vehettek részt a 2021. júliusi meghallgatáson, amelyen az ítéletet elfogadták.
Bár a lap kiadója „a külső vizsgálat hiányával” érvelt, a bírák elutasították a vádjukat. A bírák, Sir Geoffrey Vos, Dame Victoria Sharp és Lady Justice King kijelentették, hogy „kivételes” körülmények álltak fenn, ezért hozhatták meg a döntésüket zártkörűen, illetve nem is kötelesek a sajtónak beszámolni arról, hogyan zajlott ez a bizonyos tárgyalás, mivel ez „médiavihar” kialakulását kockáztatná.
A néhai Fülöp végrendeletével kapcsolatban Sir Andrew McFarlane azt is elárulta, hogy még ő maga sem látta azt, és nem is tájékoztatták annak tartalmáról – kivéve a végrehajtás dátumáról és a kinevezett végrehajtó személyéről. És bár tudja, hogy „a közvélemény kíváncsi lehet a dokumentumra, nem fűződik valódi közérdek ahhoz, hogy a nyilvánosság megismerje ezeket a teljesen privát információkat”. Na persze kivételek ebben az esetben is akadnak a brit uralkodói családban, hiszen Diana hercegné végrendeletét például alig néhány évvel a halála után nyilvánossá tették, így megtudhattuk, hogy a vagyonát – egyenlő részekben elosztva – fiaira, Vilmosra és Harryre hagyta.
Forrás: Bustle Fotó: Getty Images
Erről hallottál már?
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben is!
