Így él ma a világ legidősebb olimpikonja, Keleti Ágnes

2024. június 14.
A 103 éves, ötszörös olimpiai bajnok tornász minden idők legtöbbet élt olimpikonja. Így él ma Keleti Ágnes, akiért egy egész ország rajong.
Így él ma a világ legidősebb olimpikonja, Keleti Ágnes
  • A 103 éves Keleti Ágnes a világ legtöbbet élt olimpikonja.
  • A hihetetlenül gazdag életművel rendelkező tornászbajnok akkor sem adta fel az álmait, amikor minden eszközzel küzdöttek ellene.
  • Így él a visszavonulása óta Keleti Ágnes, aki több millió ember példaképe.

Keleti Ágnes, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője Klein Ágnes néven született Budapesten, 1921. január 9-én. Bizony, helyesen írtuk a számot: a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett tornász Tarics Sándor 2016-os halála óta a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok, a finn Lydia Wideman 2019-es halála óta pedig a legidősebb élő olimpiai bajnok is. De egy másik rekordot is megdöntött: 2023. szeptember 6-a óta ő minden idők legidősebb olimpiai aranyérmese.

Keleti Ágnest nem lehetett legyőzni

Keleti Ágnes, későbbi olimpiai bajnok tornász, 1949-ben

A későbbi olimpiai bajnok tornász Keleti Ágnes 1949-ben

Keleti Ágnes családja zsidó származású volt, édesapja a holokauszt áldozata lett. Apja a szegedi születésű Klein Ferenc, édesanyja budapesti születésű Gyárfás Róza, akik 1911-ben házasodtak össze.

A későbbi olimpiai bajnok a Nemzeti Torna Egylet tagjaként kezdte tornászkarrierjét, és mindössze 18 évesen lett a magyar válogatott tagja. Gyorsan meg is mutatta, hogy érdemes a pozícióra, hiszen egy évvel később, 1940-ben megnyerte első magyar bajnoki érmét.

A háború borzalmai akár derékba is törhették volna Keleti Ágnes karrierjét, ám ő soha nem adta fel: a vészkorszakot Szalkszentmártonban vészelte át hamis papírok segítségével.

Ebben az időszakban, 1944-ben ment hozzá Keleti Ágnes első férjéhez, Sárkány István tornászhoz, akivel 1950-ben váltak el útjaik. Később még egyszer megházasodott, második férje Bíró Róbert lett, akitől két fia is született, Dániel és Rafael.

Az 1948. évi nyári olimpiai játékok alkalmával is a válogatott tagja volt, de egy szalagszakadás miatt ki kellett hagynia a világversenyt, a következő ötkarikás játékokon viszont egy ezüst- és két bronzérmet is nyert. 1956-ban három talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapatban is aranyérmet hozott haza az olimpiáról.

Mi lett az olimpia után Keleti Ágnessel?

Az ‘56-os világverseny után Ausztráliában, majd egy évvel később Izraelben lelt otthonra – itt a nemzeti tornászválogatott edzőjeként és főiskolai tanárként dolgozott. 1959-től egy évig az olasz tornászválogatottat is edzette, majd 1983 és 1988 között izraeli klubokat készített fel versenyekre, de ma már ismét Magyarországon él.

A hihetetlen rekordokat döntő Keleti Ágnes 2021. január 9-én ünnepelte 100. születésnapját. A sztársportoló olyan hihetetlen eredményeket ért el, hogy  a Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal ismerte el pályafutását,  2021 januárjában pedig róla nevezték el az UTE tornacsarnokát. 2002-ben került bekerült az International Gymnastics Hall of Fame-be, de Izraelben az ő nevét viseli az országos tornászbajnokság is.

Így él ma Keleti Ágnes

Az olimpiai bajnok tornász ma már visszavonultan él. Kisebbik fia, Rafael mindennap meglátogatja, hogy együtt ebédeljenek, Dániel viszont Ausztráliában él, de gyakran beszélnek telefonon.

A Telex azt írja, Keleti Ágnes sok gyümölcsöt és csokoládét eszik, nézi a tornaközvetítéseket a világhálón, és kritikus a gyakorlatokat bemutató sportolókkal szemben. Egy házvezető és egy ápoló vigyáz rá. Gondozóival mindennap sétálnak, olvasnak és beszélgetnek. Keleti Ágnes nagyon szereti a török sorozatokat, és a mai napig rendszeresen tornázik, persze fekve vagy ülve – írja a sportal.hu, mi pedig bízunk benne, hogy még nagyon sokáig hallhatunk róla.

Oláh Kata rendező és Csukás Sándor operatőr egy dokumentumfilmet is készítettek Keleti Ágnesről, amelyben az életét és mindennapjait bemutató jelenetek mellett naplójából, interjúkból, és elmélyült intim beszélgetésekből ismerhetjük meg a tornászbajnok történetét.

Forrás: Getty Images, Fortepan/Kovács Márton Ernő