Egy adott csillagképhez kapcsolódik a zodiákus minden jegye, a konstellációknak pedig megvan a saját eredettörténete a görög mitológiában. Ezek a csillagjegyek mögött álló mítoszok sokat elárulnak az adott jegyről, így rólunk is.
Kos (március 21. – április 19.): az aranygyapjas kos
A zodiákus első csillagjegye egy különleges, aranygyapjúval és a repülés képességével megáldott kos történetéből ered. Amikor Nephelé, a felhők nimfájának fel kellett volna áldoznia gyermekeit az isteneknek, odahívta a kost, hogy megmentse őket. Miután megtette, az aranygyapjúval megáldott kost feláldozták a háború istenének, Árésznak, szolgálataiért pedig a Kos csillagképben állítottak örök emléket neki. Az önfeláldozó koshoz hasonlóan a csillagjegy szülötteire is jellemző a nyíltság, a tettrekészség és a remek vezetői képességek. A Kosok sosem rettennek vissza attól, hogy plusz erőfeszítést tegyenek valamiért, ha szenvedélyesen hisznek benne, hogy megéri a cél.
Bika (április 20. – május 20.): Európé
Az egyik legismertebb történet a görög mitológiában Európé elrablásának legendája. Zeusz, a főisten kinézte magának a gyönyörű hercegnőt, fehér bikává változott, hogy magára vonja a figyelmét és elrejtse valódi kilétét. Bika alakjában rabolta el Európét, egy szigetre vitte, és három gyermeket nemzett a hercegnőnek. Úgy tartották, hogy Zeusz azért helyezte az égre a Bika csillagképet, hogy emléket állítson megismerkedésüknek. Ugyanakkor a Bika megtestesíti a főisten makacsságát és kitartását az olyan esetekben, amikor valamit nagyon szeretnének elérni. Ez a helyzet valószínűleg ismerős minden Bikának.
Ikrek (május 21. – június 20.): Kasztór és Polüdeukész
Az Ikrek csillagjegy mögött álló Kasztór és Polüdeukész kilétéről több változat is található a görög mitológiában. Néhány történet szerint mindketten halandók voltak, míg mások szerint Kasztór halandó, Polüdeukész pedig félisten volt. Amikor az elválaszthatatlan testvérpár háborúba ment az unokatestvéreivel a nők miatt, akiket feleségül akartak venni, Kasztór halálos sebet szerzett. Emiatt Polüdeukész Zeuszhoz fordult (aki lehet, hogy az apja volt), hogy megossza fele halhatatlanságát iktertestvérével. A legenda szerint ezután helyezte a testvérpárt az égre, és belőlük lett az Ikrek csillagkép, biztosítva számukra, hogy szabadon vándorolhassanak az istenek lakóhelye, az Olümposz, és az alvilág között. Az Ikrek jegy szülötteit is jellemzi a kettősség: rendkívül nyitott, társas lények, ám nem mindenkit hagynak közel férkőzni magukhoz.
Rák (június 21. – július 22.): Karkinosz
Héraklész történetei között található a görög mitológiában Karkinosz legendája, amely a Rák csillagjegyhez kapcsolódik. (A karkinosz szó jelentése magyarul rák.) A rák szövetségre lépett a sokfejű Hüdrával, amikor Héraklész a legyőzésére érkezett. Karkinosznak néhányszor sikerült megharapnia Héraklészt, ám nem volt esélye a hős ellen, és eltaposta a rákot. Héra istennő, aki valójában odaküldte Karkinoszt, úgy fizette vissza szolgálatait, hogy az égre helyezte csillagkép formájában. A csillagjegy szülöttei érzékenyek és hallgatnak a megérzéseikre, ám hajlamosak visszahúzódni a páncéljuk mögé, akár a rákok.
Oroszlán (július 23. – augusztus 22.): nemeai oroszlán
A nemeai oroszlánnak nemcsak olyan volt a bőre, amely minden fegyvernek ellenállt, de kétszer akkora is volt, mint egy átlagos oroszlán. Amikor a féltékeny Héra az oroszlánt Nemeába küldte, Héraklészt küldték, hogy mentse meg a várost. A hős hamar rájött, hogy nyilai nem sebzik meg a vadat, így bunkósbottal és a puszta kezével bánt el vele. A mítosz innen kétfelé ágazik, egyes történetírók szerint Héra, míg mások szerint Zeusz tette halhatatlanná az oroszlánt csillagjegy képében. Az Oroszlán jegyűek pont olyan uralkodói méltósággal rendelkeznek, mint a mítosz oroszlánja, ugyanakkor a kritikák is nehezen sebzik meg a csillagjegy szülötteit, ahogy a nemeai oroszlán bőrét sem érték a nyílvesszők.
Szűz (augusztus 23. – szeptember 22.): Parthenosz hercegnő
A Szűz csillagjegy eredetére több történet is született a görög mitológiában, ám a legismertebb Parthenosz hercegnő legendája, akinek apja egy mogorva és gonosz, rossz természetű ember volt. Amikor a család disznója betört a házba egy éjszaka, és nagy rombolást végzett, Parthenosz és nővére úgy látták, hogy az egyetlen dolog, amit apjuk haragjának elkerülésére tehetnek, ha a tengerbe vetik magukat együtt. Látva jóságukat, Apollón úgy döntött, megmenti a testvéreket, és istennővé teszi őket, a csillagok között ad nekik örök életet. Parthenoszhoz hasonlóan a Szűz jegyűekre is jellemző a kedvesség, gondoskodó természet és türelem.
Mérleg (szeptember 23. – október 22.): Diké mérlege
Dikét Zeusz helyezte az égre a csillagok közé, hogy igazságot tevő mérlegének serpenyői mindig emlékeztessék az embereket az egyensúly fontosságára. A Mérleg jegyűekre is jellemző az igazságosság és a jó és a rossz megkülönböztetésére való törekvés, valószínűleg Diké istennő is büszke lenne rájuk.
Olvastad már?
Skorpió (október 23. – november 21.): az óriás skorpió
Az Orion nevű vadász elhatározta, hogy megöl minden állatot a Földön, ám a vadászat istennője, Artemisz eldöntötte, hogy megállítja. Ezért egy hatalmas skorpiót küldött Orion ellen, ami le is győzte a vadászt. A győzelem jutalmául Zeusz a Skorpió csillagképet helyezte az égre. Ahogy az Orion elleni csatában a skorpiót, úgy a csillagjegy szülötteit is jellemzi a kiszámíthatatlanság, titokzatosság, és sosem tudhatják, mire számítsanak tőlük mások.
Nyilas (november 22. – december 21.): a kentaur
Kheirónhoz, a görög mitológia legendás félig ló, félig ember kentaurjához kapcsolódik a Nyilas csillagjegy története. Ő volt a legerősebb és legokosabb a kentaurok között, így rá bízták a legnagyobb harcosok kiképzését, Akhilleuszét és Jászónét. Kheirónt véletlenül mérgezte meg Héraklész, miközben más kentaurok ellen harcolt, Zeusz pedig örök életet adott neki a Nyilas csillagkép formájában. Kheirónhoz hasonlóan a csillagjegy szülöttei is bölcsek, bátrak és határtalan a kalandvágyuk.
Bak (december 22. – január 19.): a tengeri kecske
Pricus egy halhatatlan teremtmény volt a görög mitológiában, félig kecske, félig hal, ráadásul azzal a képességgel is rendelkezett, hogy hatalma volt az idő felett. A tengerben élt, és rengeteg gyermeke született, ám a kíváncsiságuk a szárazföldre vezette őket. Egy idő után a halfarok helyett is lábuk nőtt, és teljesen kecskévé váltak, elvesztették intelligenciájukat és csodás képességeiket. Pricus gyermekei elvesztése feletti magányában visszaforgatta az időt, és figyelmeztette őket, hogy ne hagyják el a tengert, ám gyermekei nem hallgattak rá. Miután rájött, hogy nincs hatalma a sors felett, megengedte teremtőjének, Krónosznak, hogy az éjszakai égboltra helyezze. Belőle lett a Bak csillagkép, így mindig láthatja gyermekeit. Pricuszhoz hasonlóan a Bakok is roppant okosak, megvan bennük az előrelátás képessége, és minden problémára tudják a megoldást.
Vízöntő (január 20. – február 18.): Ganümédész tragédiája
Ganümédész trójai herceg volt, de olyan jóképű, hogy Zeusz elhatározta, sassá változik, és felviszi a herceget az Olümposz tetejére, hogy az istenek vízhordójává tegye. Ugyanakkor neki ajándékozta a Vízöntő csillagjegyet kárpótlásul. A csillagjegy szülötteire szintén jellemző az önzetlenség, mások segítése, és a képesség, hogy megbánás nélkül sodródjanak az eseményekkel.
Halak (február 19. – március 20.): Afrodité és Érósz
A csillagjegy eredete Afrodité istennő és Érósz mítoszában gyökerezik. Amikor minden szörnyek legszörnyebbike, a Tüphón az istenek lakhelyére, az Olümposz hegyére jött, hogy megtámadja őket, Aphrodité és Érósz csapdába estek. A két isten Zeuszt hívta segítségül, aki hallá változtatta őket, majd egy csapat hal közé vegyülve menekültek meg egy közeli folyóban elúszva. Bátorságukért Athéné istennő a halaknak, akik segítettek kimenteni az isteneket, a Halak csillagképben állított örök emléket. A csillagjegy szülötteiben is megtalálható ez az önzetlen nagylelkűség, még akkor is képesek másokat maguk elé helyezni, ha veszély fenyeget.
Olvass tovább!
Forrás: Sweety High
Fotó: Unsplash