Kik a legveszélyeztetettebbek?
A melanómastatisztikákból világosan látszik, hogy a legveszélyeztetettebbek a 40 alatti nők és a 60 feletti férfiak. Emellett fokozottan veszélyeztetettek azok, akik életükben többször leégtek már a napon. A legtöbben úgy érzik, egy-két leégésből még nem lehet probléma, de sajnos a valóság ennél kiábrándítóbb: a leégés gyengíti a bőrt, sérülékenyebbé, így kitettebbé válik a bőrünk és gyengébb az immunrendszerünk minden leégés után. Éppen ezért a melanóma leggyakrabban azokon a területeken jelenik meg, amit többször ér erősebb napsugárzás, például arcon, nyakon, mellkason, karokon. Tévhit az is, hogy csak azok lehetnek bőrrákosak, akik világos bőrűek és szeplősek: tény, hogy nekik fokozottan kell figyelni, de a nap ellen nem védekező sötétebb bőrű emberek is kitettek a betegségnek. Sőt, kutatások szerint a legveszélyesebb a gyerekkori leégés, aminek a „bosszúja” a későbbi melanoma malignum lehet.
A legrosszabbul az ausztrálok állnak
Magyarország sem áll jól melanóma terén, a statisztikát viszont az ausztrálok vezetik. A Melanoma Institute Australia közzétett adatai alapján az elmúlt évben 16 000 ausztrált diagnosztizáltak melanómával és 1300 ember halt meg egy év alatt az országban a betegség miatt. Az országban ez a harmadik leggyakoribb ráktípus (a prosztata-/mell- és végbélrák után). De miért éppen ők vezetik a statisztikát? Számos alternatív teória van ezzel kapcsolatban, például terjeng, hogy az ózonréteg Ausztrália felett a legvékonyabb. Az igazság viszont az, hogy az ausztrálok élnek a fizikai adottságaikhoz képest a legrosszabb részén a Földnek. Az ausztrálok ősei nagy százalékban északról érkezett, világos bőrű bevándorlók, akiknek a bőre ilyen rövid idő alatt nem tudott alkalmazkodni a terület viszontagságaihoz. Míg az afrikai népeknek az evolúció során kellő idejük volt felkészülni a fokozott napsugárzásra, addig az ausztráloknál ez nem volt meg. Jól mutatja ezt a hiányt az is, hogy a statisztikák szerint az ausztrál őslakos felmenőkkel rendelkező emberek sokkal kisebb százaléka érintett melanómában.
Kulturális változások és a melanóma
Míg régebben karokat, combot védő ruhákban strandoltak az emberek (és az utcán is legtöbb testrészüket elfedve jártak) addig ma falatnyi bikiniben tengerpartozunk. A melanómás betegek számának növekedéséhez a kulturális változások is hozzájárulnak. A történelem során legtöbbször a fehér bőr számított szépnek és előkelőnek, az utóbbi időben viszont a napbarnított bőrt tartjuk esztétikusnak. Emiatt megsokszorozódott a kis bikiniben, napozással töltött órák száma, illetve hatalmas szoláriumláz lett úrrá az embereken. Az utazási kultúránk is megváltozott: az ausztrálok példáján láthattuk, hogy az evolúció során az extrém napsugárzásnak kitett területeken élők bőre alkalmazkodott, az evolúció viszont a tömegturizmusra nem tudott felkészülni. Olyan korban élünk, amikor viszonylag sok ember tud a szülőhelyétől távoli vizek partján napozni, ez pedig a melanómastatisztikákra is rányomja a bélyegét.
Hol kell a leginkább vigyázni?
Ma már a szakemberek azt javasolják, akkor is kenjünk fényvédőt, ha nem megyünk közvetlen napfényre. Tehát ha egész nap otthon vagyunk vagy az irodában dolgozunk, akkor is kell fényvédőt feltennünk, mert az üvegek ugyan az UVB-sugarakat blokkolják, de az UVA-sugarakat nem. Az UVA-sugárzásnak való kitettség pedig öregíti a bőrt és növeli a bőrrák kockázatát. Bárhol is töltsük a napunkat, ma már nem érdemes fényvédelem nélkül lenni. Azonban természetesen vannak olyan életszituációk, amikor magasabb faktorszámra és rendszeres újrakenésre van szükség. Ilyen például a vízpart, mert a víz prizmaként veri vissza a fénysugarakat, a bőrre gyakorolt hatása pedig fokozott. Illetve sokan nem tudják, de magaslati helyeken is magasabb az UV-sugárzási szint.
Hogyan védekezzünk?
Ráadásul az emberek többsége nem visz fel elegendő naptejet, így csökkenti a készítmények hatékonyságát. Körülbelül két evőkanálnyi naptejet kell egyszerre felvinni a teljes testre a megfelelő védelemhez – és kétóránként újrakenni. Tévhit az is, hogy ha egy alap barnaságot elérünk, akkor a bőrünk edzettebbé válik, minden barnulási folyamat károsítja a bőr DNS-ét. A kémiai és fizikai fényvédők, UV-szűrős napszemüvegek mellett a ruhánk is lehet UV-szűrős, ez különösen gyerekeknek, vízi sportot űzőknek és érzékeny bőrűeknek lehet jó alternatíva. A kánikula idejére ajánlott klasszikus fehér póló ugyanis nem véd meg minket a káros sugaraktól: annak ellenére, hogy nem égünk le alatta, a káros sugarak átjutnak a textilen, védettséget csak a kifejezetten UV-szűrős textíliákkal érhetünk el.
Végezetül: soha ne hagyjuk ki az évi bőrgyógyászati szűrővizsgálatot! Az éves kontroll legideálisabb időpontja tavasszal és ősszel van, tehát lassan már elkezdhetünk bejelentkezni az aktuális szűrővizsgálatunkra. (Ha valaki rizikócsoportba tartozik, akkor lehet, hogy fél vagy negyed évente is érdemes meglátogatnia egy bőrgyógyászt.) Azért a legjobb az ősz az éves szűrővizsgálatra, mert ha el kell távolítani anyajegyet, akkor a heget a legjobb, ha fél évig nem éri közvetlen, erős napfény.
Fotó: Unsplash
