Ebben a cikkben 3 népszerű trendről rántjuk le a leplet, viszont mindig érdemes résen lenni, ha egy pár napos diéta vagy 5 perces szokás varázslatos eredményeket ígér.
1: Méregtelenítő léböjtkúrák
Számtalan cikk és a videó kerül elénk különböző méregtelenítő levekről, a TikTokon pedig népszerűek a “mit iszom egy nap” videók. Az ígéret szerint a léböjtkúra fokozza az anyagcserét, segít megszabadulni a testben lerakódott mérgező anyagoktól, javítja a bélflórát, sőt akár a bőr szépségét is.
Ezek az eredmények azonban nem tudományosan megalapozottak, a testünk egészséges működése mellett pedig felesleges a méregtelenítés. Ugyan valóban találkozunk méreganyagokkal a szennyezett levegőben, feldolgozott élelmiszerekben, takarítószerekben, de az emberi testbe beépített méregtelenítő mechanizmusok – a bőr, a tüdő, a máj, az emésztőrendszer – természetes módon eltávolítják ezeket.
A méregtelenítésre épült termékek, detox italok, étrendkiegészítők globális piaca az előrejelzések szerint 2026-ra eléri a 75 milliárd dollárt, pedig az ígéretük nem több, mint ügyes marketing – hiszen ha nem konkretizálják, milyen méreganyagokat ürítenek a szervezetből, akkor az állítás hitelességét tesztelni sem lehet. Valójában nincs szükségünk sem ezekre a termékekre, sem a léböjtkúrára. Utóbbi ráadásul, ha hét napnál tovább csináljuk, tápanyaghiányhoz, fáradtsághoz, elektrolit-egyensúlyzavarokhoz, alacsony vércukorszinthez és hangulatváltozásokhoz vezethet.
Helyette főzzünk inkább teljes kiőrlésű gabonában, gyümölcsökben, zöldségekben, babban, lencsében, tenger gyümölcseiben, olajokban gazdag ételeket, törekedjünk mindennapos testmozgásra és jó éjszakai alvásra!
2: A hírhedt citromos víz
Olvass el egy cikket a reggel megivott citromos víz jótékony hatásairól, és azt fogod érezni, hogy ez az ital a depresszió és az akné mellett még a rákot is gyógyítja. A legtöbbet emlegetett jótékony hatása azonban, hogy méregtelenít (ennek már nem dőlünk be!) és beindítja az anyagcserét. Utóbbit azonban nem a mágikus citromos víz teszi, hanem a hétköznapi víz, citrommal vagy anélkül – ugyanis nincs kalóriatartalma, de a testünk felmelegíti, feldolgozza, ezáltal kalóriákat éget el. Ugyan jó ötlet a napot egy pohár vízzel kezdeni, de ennél sokkal hatásosabb anyagcsere-gyorsító a testmozgás.
A citromos víz továbbá nem segíti az emésztést (bár az aszkorbinsav hashajtó hatású), és nem fokozza az immunitást influenzaszezonban. A C-vitamin nem véd meg a megfázástól és náthától, csak minimálisan segít rövidebb ideig érezni a betegség hatását – viszont azt tudni kell, hogy a citromnál (főleg ha egy-két szeletről beszélünk a reggeli vízben) sokkal jobb C-vitamin forrás-például a sárgadinnye, a brokkoli, vagy a kelkáposzta.
Akkor legalább lúgosít a citromos víz? Rossz hírem van: az emberi test egészséges állapotában kiválóan alkalmas a saját pH-jának szabályozására. Amit eszünk vagy iszunk, az nem változtat ezen – és 1-2 specifikus betegség kivételével valószínűleg erre nincs is szükségünk.
3: A gluténmentes jobb lenne?
Egyes becslések szerint háromból egy amerikai igyekszik kevesebb glutént fogyasztani – pedig, ha csak nem gluténérzékeny valaki, akkor erre semmi szükség nincsen. Sőt, a legtöbb tanulmány szerint a gluténmentes étrend (nem gluténérzékenyeknek) egészségtelen: növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát.
Manapság divatos szénhidrátellenesnek lenni, pedig az egészség nem ennyire egyszerű. Amellett, hogy tele vannak vitaminokkal, a teljes kiőrlésű gabonák nagyszerű rostforrások, táplálják az egészséges bélbaktériumokat és támogatják az emésztést. Két nagy, hosszú távú, 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik nagy mennyiségű teljes kiőrlésű gabonát esznek, lényegesen alacsonyabb a szívbetegség- és a halálozási arány. A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása ráadásul csökkenti a cukorbetegség és a rák bizonyos formáinak kockázatát is.
Rengeteg adat támasztja alá a mediterrán stílusú étrend előnyeit is. Míg sokan az olívaolajra és a halra helyezik a hangsúlyt, amikor az egészséges mediterrán étkezésről van szó, ne felejtsük el, hogy ezeken a területeken hagyományosan magas a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása is.
A tudomány állása szerint (hacsak nem gluténérzékeny valaki, és az orvosa utasítására követ gluténmentes étrendet) egészségügyi vagy fogyási céllal nem érdemes kivágni az étrendünkből a glutént.
Ahogy a fenti példák is mutatják, sok tényező befolyásolja, mit tartunk egészségesnek és mit nem – és ezek az elképzelések gyakran nem tudományosan megalapozottak. Gondoltad volna, hogy egy időben varázsszerként osztogattak kemény drogokat háziasszonyoknak? Vagy hogy az is tévhit, hogy a tej a legjobb kalciumforrás és szükség van rá a gyerekek egészséges fejlődéséhez?
A Nem azért, de… podcast egészségmítoszokról szóló adásában hasonló téveszméknek járunk utána, és rávilágítunk, hogy a technológia, az orvostudomány fejlődése, vagy éppen piaci szereplők profithajhászásának hatására hogyan válik képlékennyé az egészség fogalma. Hallgasd meg az adást Spotify-on ide kattintva, vagy Apple Podcasten ide kattintva.
#ajánló: A kalóriamegvonás veszélyeiről egy érdekes példán, a Minnesota Éhezési Kísérleten keresztül beszélgettünk a Nem azért, de… podcast diétakultúráról szóló adásában:
„Az evés egyszerűen elválaszthatatlan a lélektani háttértől” – interjú Asiama Evelyn non-diet dietetikussal
Asiama Evelyn annyi mindennel foglalkozik, hogy felsorolni is nehéz:sportspecifikus dietetikai szakember, sportoló, edző, zenész és színész. Mindemellett pedig magyar nyelven hiánypótló Instagram-oldalt vezet intuitív étkezésről – és még sok másról. Vallja, hogy az étkezés mindig lelki ügy, akkor is, ha nem egyértelműen látszik, illetve hogy társadalmi osztálytól, rassztól, egészségügyi és mentális állapottól függetlenül mindenkinek jár a személyre szabott, kortárs diétakultúra elvein túlmutató, intuíciókra támaszkodó táplálkozási szemlélet.Fotó: Getty Images
