„Nők. Egyféle etika mégis érdekli őket – a kozmetika” – írja egy férfi kommentelő a több ezer hozzászólás egyikében, amely a menstruációs szabadságról kialakult vitákban zajlott a neten az elmúlt egy évben. Számos hasonló, szexista felhangú komment volt olvasható a hozzászólásokban, de a támogató hangok is megjelentek.
Az Ynsight Research friss nőnapi kutatása szerint a menstruációs szabadság megosztó kérdés a magyar lakosság körében, erre utal, hogy teljesen megegyező mértékben volt jelen a témával kapcsolatos támogató és elutasító vélemények aránya a netes hozzászólásokban.
Bár számos ellenző is akadt, sokan ennek ellenére kiálltak a kezdeményezés mellett: a legtöbben azzal érveltek, hogy valóban komoly nehézségeket jelentenek a menstruációs fájdalmak és az ilyenkor jelentkező egészségügyi problémák. A támogatók egy része továbbá arra is hivatkozott, hogy a plusz szabadságokra szükség van, hiszen a nők eleve hátrányból indulnak több tekintetben is.
A kommentelők egy része valamilyen más megoldással vagy kompromisszummal oldaná meg a problémát – például home office, vagy szabadság esetén mindenkinek járjon több nap.
És a férfiakkal mi lesz?
A menstruációs szabadságot ellenzők gyakran hivatkoznak arra, hogy „ez csak hiszti”, míg a legtöbben azt emelik ki problémaként, hogy ez már túlmutat az egyenlőségen és hátrányosan különbözteti meg a férfiakat. A női munkavállalók szemszögéből is felmerült a diszkrimináció, mint érv, hiszen e szabadság bevezetése még inkább hátrányos helyzetet teremtene a dolgozó nők számára (kevesebben alkalmaznának nőket emiatt).
Nagy vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy az érintettek miért nem vesznek ki egyszerűen betegszabadságot ilyen helyzetben. Míg többen is azzal érveltek, hogy a táppénzes időszak fizetéscsökkenést eredményezne a munkavállalónak. Az ellenzőinek egy része szerint, ha valaki rosszul van, akkor menjen táppénzre, egy ilyen megkülönböztetés nem lenne fair a többi kollégával szemben.
Általánosan megjelenő érv volt még a diskurzusban, hogy a hazai társadalomra jellemző „kiskapukeresés” lehetőségét látták a menstruációs szabadság bevezetésében. Többen adtak hangot ezzel kapcsolatban félelmüknek, hogy sokan lesznek, akik csak „lógásra” fogják kihasználni ezt a lehetőséget.
Megjelenések és legbevonóbb témák:
A menstruációs szabadság témája ugyan csak szórványosan volt jelen az elmúlt egy év során az online térben, a netezők mégis kiemelkedő aktivitással reagáltak a megjelenő hírekre.
Az első nagyobb bevonódást 2022 májusában mértük, amikor először jelentek meg hírek a Spanyolországban tervezett menstruációs szabadság bevezetéséről. 2022 augusztusában Terézvárosban meg is történt a menstruációs szabadság bevezetése. A felhasználók itt már egy hozzájuk közel lévő konkrét eseményre reagálhattak, melynek következtében a kommentszekciók is hamar csatatérré változtak, valamint a téma elkezdett átszivárogni a fórumokra is, ahol külön topikokban beszéltek róla. Általánosságban elmondható, hogy a kommentelők két táborra szakadtak, nemtől függetlenül.
„Helyes, Itthon is bekellene vezetni, ennyi járna a hölgyeknek!!!”
„Ez is csak a nőket fogja hátrányosan érinteni a munkaerőpiacon.”
„Fizetés nélkül, akkor ok.”
A legnagyobb bevonódást az idén februárban megjelent hírek váltották ki, melyek a Spanyolországban megszavazott fizetett menstruációs szabadságról számoltak be. Ezzel kapcsolatban mind a megjelenések, mind a felhasználói reakciók élesen megugrottak. A korábbi hírek hatására már eleve kiéleződött hangulat itt érte el a csúcspontjára. Többen kifejtették véleményüket arról, hogy nyugatias, felvilágosult gondolkodásra vall e problémák felismerése és megoldása, illetve nálunk ezt országos szinten soha nem fogják bevezetni. Számos férfi kommentelő szerint ez diszkrimináció, ha tényleg akkora a baj, menjenek el táppénzre az érintettek. Erre reagálva többen jelezték, hogy a táppénz nem hosszú távú megoldás, hiszen úgy csökkenne a keresetük.
Az érzelmek túlcsordulását jól jellemzi az alábbi komment, mely szerint egy ilyen döntés akár államcsődhöz is vezethet: „Görögország volt példa arra, mennyi pénzt fizettek ki ilyen meg olyan címen le nem dolgozott időkért, és ettől hogy jutott az állam az eladósodás bugyrába, majd jöttek a megszorítások és a tüntetések.”
Forrás: Ynsight Research, Fotó: Getty Images
