- A középiskolai barátságoknak sokkal hosszabb távú hatása van az életünkre és egészségünkre, mint azt gondolnánk.
- Azoknak a hatása a legerősebb az egészségünkre, akik 16 és 19 éves korunk között voltak a barátaink.
- Hogyan hatnak a barátaink génjei a mi egészségünkre?
Vannak barátságok, amik jönnek és mennek az életünkben. Ám a gimnáziumi barátaink még akkor is hatással vannak a felnőttkori egészségünkre, ha már nem tartjuk a kapcsolatot azóta, hogy leérettségiztünk.
Az amerikai tudósok friss kutatásából az derült ki, hogy a tinikori legjobb barátunk génjei hatással vannak arra, nálunk mekkorára nő a drog- és alkoholproblémák, szorongás és depresszió kialakulásának kockázata. Alapjaiban határozzák meg a gimis barátaink, milyen lesz a felnőttkori egészségünk.
Mi derült ki a kutatásból?
Dr. Jessica Salvatore és kutatótársai 1980-98 között született 1,5 millió svéd személy adatait elemezték. Megnézték az orvosi, gyógyszertári és jogi adattárakat, ahol a különböző szerhasználattal és mentális problémákkal kapcsolatos dokumentumokat tárolták a kutatásban résztvevő személyekről.
A tudósok mindezt összevetették az egyes személyek genetikai kockázatával, családi kórtörténet alapján, különösen a szerhasználattal, depresszióval és felnőttkori szorongással kapcsolatos feljegyzésekre kitérve.
A vizsgálatból kirajzolódott, hogy ha a barátoknak genetikai hajlama volt bizonyos függőségek vagy pszichiátriai kórképek kialakulására, az jelentősen megnövelte a kialakulás kockázatát az adott személyeknél is. Ez a hatás különösen azoknál a barátainknál lehet erős a vizsgálat eredményei szerint, akikkel 16-19 éves korunkban voltunk jóban.
Mi is hatással vagyunk a barátainkra?
Természetesen! Ahogy a barátunk genetikai háttere meghatározó lehet a mi egészségünkre nézve, mi is ugyanúgy befolyásolhatjuk őt.
Miért alakul ki ez az egymásra hatás a barátoknál? „Többféle módon is hatással lehet egy barát genetikai jellemzője valakinek a pszichés betegségekkel és függőségekkel való kockázatára – magyarázta a kutatás vezetője. – A barátok bizonyos viselkedésformákkal, például a problémákon való rágódással vagy az egészségtelen viselkedésre való felbujtással is növelik bizonyos problémák esélyét.”
Forrás: Women’s Health, American Journal of Psychiatry Fotó: Unsplash
