- Minden második magyar visszautazna az időben, ha lehetne.
- Talán nem véletlenül népszerű úticél a magyarok körében Egyiptom és Görögország, az időben is ide utaznánk vissza a legtöbben.
- Sokan a honfoglalást is megnéznék saját szemükkel.
Minden második magyar élne az időutazás lehetőségével, hogy jobban megismerje a régi korokat. Többségük pedig legszívesebben az ókori Egyiptomot és Görögországot, valamint a magyar honfoglalást nézné meg saját szemével – derült ki a National Geographic országos felméréséből.
A kutatás arra kereste a választ, hogy mennyire érdekli a történelem a magyarokat és mi vonzza őket a leginkább a régi korokban. A kérdőív arra is rámutatott, hogy a válaszadók túlnyomó többsége szerint a jelen és a jövő szempontjából is fontos, hogy jobban megértsük a múltat. A kutatás nemcsak az emberiség története iránti általános lelkesedést tárja fel, de azt is, hogy a történelem mely fejezetébe utaznának vissza legszívesebben.
Tényleg sokat gondolnak a férfiak a Római Birodalomra?
A megkérdezettek többsége szívesen elutazna a múltba, ha tehetné, viszont a válaszadók ötöde (21 százalék) csak biztonságos távolságból figyelné az eseményeket. A magyarok közel negyede azért nem élne ezzel a lehetőséggel, mert veszélyesnek tartaná vagy mert egyáltalán nem érdekli a régi korok világa.
Az időutazásra nyitottak fele egyformán kíváncsi lenne Magyarország és más országok történelmének testközeli megismerésére. A többiek majdnem fele-fele arányban inkább a hazai, vagy inkább a nemzetközi múlt megismerése mellett tették le a voksukat.
- A legtöbben az ókori Egyiptom (20 százalék) és Görögország (18 százalék) idejébe utaznának vissza.
- A magyar honfoglalást is sokan (19 százalék) megnéznék személyesen.
- Érdekesség, hogy a legfiatalabb válaszadók (16-19 évesek) inkább a 20. század nagy eseményeire lennének kíváncsiak (20 százalék, szemben a többi korcsoport 6-14 százalékával).
De a nemek szerinti is nagy különbség van abban, mi vonzaná legjobban a magyarokat az időutazásban:
- A Római Birodalom jobban érdekli a férfiakat (18 százalék) mint a nőket (11 százalék).
- Európa reneszánsz fénykora inkább a nők fantáziáját izgatja (nők 22 százalék, férfiak 10 százalék).
- A tudomány és technológia fejlődése szintén a férfiakat (férfiak 37 százalék, nők 22 százalék) érdekli inkább.
- A mindennapi élet, a társadalmi változások (nők 38 százalék, férfiak 29 százalék), valamint a különböző korszakok kultúrájának és művészetének fejlődése a nőket vonzzák jobban (nők 21 százalék, férfiak 12 százalék).
- Hasonlóan eltér a nemek érdeklődése a politikai rendszerek és ideológiák fejlődése (férfiak 22 százalék, nők 9 százalék), valamint a háborúk, csaták és katonai stratégiák témákat illetően is (férfiak 29 százalék, nők 8 százalék).
Miért fontos ismernünk a történelmet?
A legtöbben azért érdeklődnek a történelem iránt, mert segít megérteni a jelenlegi világot, érdekes látni, hogyan fejlődtek a civilizációk, illetve a történelmi rejtélyek és felfedezések izgalma is sokak számára vonzó.
Ez különösen igaz a diplomásokra, akik nagyobb arányban említették a tanulási lehetőségeket egy időutazással kapcsolatban is. A magyarok 15 százaléka azonban teljesen közömbös a téma iránt, és 17 százalékuk véli úgy, hogy az iskolai tanulmányai óta semmilyen plusz történelmi ismerettel nem gazdagodott. A legtöbben dokumentumfilmekből és sorozatokból szerzik tudásukat (26 százalék), de sokan választják a regényeket, szakkönyveket (19 százalék), illetve az interneten található tartalmakat (13 százalék) is.
Fotó: Getty Images
