Az Unicef októberben adta ki a gyermekek elleni szexuális erőszakkal kapcsolatos első globális becsléseit. A szervezet 2010 és 2022 között, 120 országban végzett felmérése szerint világszerte borzasztó mértékben sértik meg a fiatal lányok emberi jogait. Az ENSZ gyermekalapjának jelentése azt mutatja, hogy több mint 370 millió nő és lány – vagyis majdnem minden nyolcadik – tapasztalt nemi erőszakot vagy szexuális zaklatást 18 éves kora előtt.
„Nagyságát tekintve undorító” – fogalmaznak az Unicef jelentésében a jogsértés mértékére utalva. Ha a szexuális erőszak érintkezés nélküli formáit is beleszámítjuk az adatokba – például a nem kívánt szexuális megjegyzéseket vagy a pornográfia veszélyét –, akkor 650 millió, azaz minden ötödik gyermek érintett, állapították meg a kutatók.
A szexuális erőszaktevők az áldozatok emberi jogait sértik meg, a túlélők pedig felnőtt korukba viszik át a traumát, és gyakran egész életükben cipelik tovább a történtek súlyát.
Nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg szexuális úton terjedő betegségekkel vagy használnak később kábítószert, miközben a társadalmi elszigeteltség és a mentális egészségügyi problémák, például a szorongás és a depresszió is veszélyeztetik őket, így a jövőben nehézségekkel szembesülnek az emberi kapcsolatok kialakítása során is.
A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ez a hatás csak tovább fokozódik, ha a gyerekek a félelem miatt titokban titokban tartják a bántalmazást vagy csak hosszú idő elteltével mernek beszélni róla.
A szervezet becslései szerint, míg a szexuális zaklatás a lányokat és a nőket érintette a legsúlyosabban, körülbelül tizenegyből egy fiú vagy férfi is élt már át nemi erőszakot vagy szexuális zaklatást gyermekkorában. Az Unicef ügyvezető igazgatója, Catherine Russell úgy fogalmazott: „A gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak bemocskolja erkölcsi lelkiismeretünket. Mély és tartós traumát okoz. Gyakran olyan ember követi el, akit a gyermek ismer és akiben megbízik, olyan helyen, ahol biztonságban kellene éreznie magát.”
„Azt mondták, ez az én hibám, mert rossz ember vagyok”
A jelentés névtelen eseteket is megemlít. Olyan történeteket, mint például a tizenkét éves Analyné, akit kimenekítettek Fülöp-szigeteki otthonából, és egy kormányzat által fenntartott menhelyre vitték. A kislány mindössze tízéves volt, amikor egy szomszédja odament hozzá és pénzt ajánlott fel neki szexuális szolgáltatásért cserébe.
Xumét, a tizenöt éves pásztort kiközösítette a közössége egy etiópiai faluban, miután megerőszakolták. „A tehenek elpusztultak a szárazság miatt, de az emberek azt mondták, hogy ez az én hibám, mert rossz ember vagyok. Ez azért történt, mert megerőszakoltak, én pedig a szégyen és a félelem miatt nem beszéltem erről senkinek. De amikor kiderült, hogy terhes vagyok, kizártak a közösségből, és engem vádoltak a tehenek haláláért” – emlékezik vissza.
A legtöbb gyermekkori szexuális erőszakot tinédzserek ellen követik el: a bántalmazottak nagy részét tizennégy és tizenhét év közötti fiatalok teszik ki. Az elkövetők általában családtagok, barátok vagy az áldozatok intim partnerei.
Catherine Russell szerint különösen a nem biztonságos környezetben, például intézmények által gyengén szabályozott, az ENSZ békefenntartó erői által ellenőrzött és a menekült csoportok között élő gyermekek kiszolgáltatottak. Ezeken a területeken minden negyedik lány áldozatul esik nemi erőszaknak vagy szexuális zaklatásnak.
„Szörnyű szexuális erőszaknak lehetünk tanúi a konfliktusövezetekben, ahol a nemi erőszakot és a nemi alapú erőszakot gyakran háborús fegyverként használják” – mondta a szervezet ügyvezető igazgatója.
Európa sem áll túl jól
A jelentés szerint a gyermekek elleni szexuális erőszak a világ minden régiójában előfordul. A legmagasabb arányban Óceániában, ahol a nők 34%-a, azaz hatmillió ember számít áldozatnak. A legnagyobb számban pedig a szubszaharai Afrikában követtek el gyerekek ellen nemi erőszakot, ahol az áldozatok száma körülbelül hetvenkilenc millió nőre és lányra tehető, akik a lakosság 22%-át teszik ki.
Kelet- és Délkelet-Ázsiában 75 millióra (8%), Közép- és Dél-Ázsiában 73 millió (9%), Európában (az Európai Unióban a lányok több mint 50 százalékát zaklatták már szexuálisan) és Észak-Amerikában 68 millió (14%), Latin-Amerikában és a Karib-térségben 45 millió (18%), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában 29 millió (15%) lány élte már át a szexuális erőszak vagy zaklatás traumáját.
Az Unicef szerint azonban nehezíti az adatok pontos mérését, hogy bizonyos helyeken nem jelentenek minden esetet, illetve a társadalmi és kulturális normák is torzítják a felmérések eredményét.
Magyarországon sem jó a helyzet
A NANE és a Patent Egyesület adatai szerint Magyarországon például minden harmadik lány első szexuális tapasztalata erőszakos, hazánkban a nők 20%-a szenvedett el gyerekkorában szexuális abúzust. A szexuális bántalmazásoknak csupán 10%-át, a gyerekek elleni szexuális abúzusnak pedig maximum 1%-át jelentik fel, tehát az elkövetők 99%-a büntetlen marad.
Egy 2009-es, 33 európai országban végzett kutatás szerint Magyarországon fordulnak a legritkább esetben a rendőrség felé a nők nemi erőszak esetén, ami arra utalhat, hogy az áldozatok itt bíznak a legkevésbé a hatóságokban. Tizenegy uniós országot megvizsgálva az is kiderült, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a nemi erőszak miatt indított büntetőeljárások száma, és a bejelentések száma is folyamatosan csökkent az elmúlt években, miközben a valós esetek száma nyilvánvalóan nem ezt tükrözi.
A fizikai határokon túl
Fontos kiemelni, hogy ugyan a nemi alapú erőszak áldozatai többségében nők és fiatal lányok, gyakran érintettek a férfiak és az LMBTQ+ közösség tagjai is.
Ugyan 2015-ben a globális közösség elkötelezte magát amellett, hogy a fenntartható fejlődés egyik céljaként 2030-ig véget vet a gyermekek ellen elkövetett erőszak minden formájának, az Unicef szerint nehéz felmérni a gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak valós mértékét a megbélyegzés, a kutatás elé gördülő kihívások és az adatgyűjtést érintő korlátozott erőforrások miatt.
Ez különösen a fiatal fiúk és férfiak traumáira és a szexuális erőszak érintkezés nélküli formáira igaz, állítja az ENSZ gyermekvédelmi szervezete. Ráadásul, amint fogalmaznak, az ezredforduló eleje óta az internethez való hozzáférés, valamint a digitális és mobil technológia globális szintű használatának széles körű fellendülése a szexuális visszaélés és kizsákmányolás új formáit hozta létre.
Gondoljunk csak arra a tizenhat éven aluli lány esetére, aki virtuális valóság headsetet viselt, amikor többen megtámadták és csoportosan megerőszakolták az avatárját, miközben a metaverzumban játszott.
Fotó: Getty Images