- Azt eddig is tudtuk, hogy a bélmozgásunk fontos, de most azt is megtudtuk, miért és mennyire.
- Miért éppen a vécézési rutinunk árul el ilyen sokat az egészségünkről?
- Mi számít jobban: milyen gyakran kakilunk vagy mikor?
Valószínűleg kevesen kezdenénk egy baráti beszélgetést azzal, hogy: te milyen gyakran kakilsz? – pedig lehet, hogy ideje lenne. Ugyanis egy friss kutatás szerint a bélmozgásaink gyakorisága többet mesél rólunk és az egészségi állapotunkról, mint azt eddig gondoltuk. Pedig nem volt titok már egy ideje, milyen fontos!
Miért éppen a vécézési rutin?
A 2024 júliusában megjelent tanulmányban 1 425 fő vécézési szokásait vizsgálták, majd összevetették az illetők genetikai, demográfiai és egészségügyi adataival. Az eredmények szerint a túl gyakori vagy túl ritka bélmozgás egyaránt összefüggésbe hozható különböző rejtett egészségügyi problémákkal. Míg a legideálisabbnak az bizonyult, ha naponta egyszer-kétszer ürítünk. Ezt úgy is nevezték el a kutatók, hogy arany középút.
Dr. Sean Gibbons mikrobiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint „ez a kutatás világosan megmutatja, hogy a székletürítés gyakorisága milyen mélyreható hatással lehet a szervezetünk minden rendszerére. A bélmozgás zavara akár krónikus betegségek kialakulásához is hozzájárulhat.”
Egészséges, vagy mégsem?
A tanulmányban résztvevők egészségesnek számítottak – nem szenvedtek ismert bélrendszeri vagy vesebetegségben. Négy csoportba osztották őket attól függően, milyen gyakran jártak kakilni:
- Székrekedés: heti 1-2 alkalom
- Alacsony normál: heti 3-6 alkalom
- Magas normál: napi 1-3 alkalom (ez az ideális)
- Hasmenés: napi 4 vagy több híg széklet
A kutatók nemcsak az alanyok vécézési naplóját böngészték át, hanem vérképüket, genetikai állományukat és a székletmintáikból a bélflórájukat is elemezték. Ezután összefüggéseket kerestek az egészségi állapotukkal, nemükkel, életkorukkal és testsúlyukkal.
Mit találtak?
Általánosságban elmondható, hogy a ritkábban vécére járók között több volt a fiatalabb, alacsonyabb testtömegindexű nő – de még ezen tényezők figyelembevételével is világos minták rajzolódtak ki.
- A hasmenéssel élők székletében olyan baktériumok voltak jelen, amelyek inkább a gyomor- és vékonybélben jellemzők, ami az emésztőrendszer egyensúlyzavarára utal.
- Vérükben pedig a májkárosodással összefüggésbe hozható biomarkereket találtak.
Akik ritkábban ürítettek, azoknál a kutatók megnövekedett fehérjeerjedéssel járó baktériumszintet észleltek. Ez azért aggasztó, mert a széklet túl hosszú ideig való bennrekedése a bélrendszerben elvonja a baktériumok elől a rostokat, azok pedig ekkor a fehérjéket kezdik el bontani. Ennek mérgező melléktermékei a véráramba is bekerülhetnek, és hosszú távon károsíthatják például a vesét.
Ezt a mérgező anyagot valóban meg is találták a vizsgált személyek vérében.
Jó hír: ezen lehet változtatni
Rostban gazdag ételek: elősegítik az egészséges székelési rutint
Szerencsére nem vagyunk tehetetlenek. Vegyünk példát azoktól, akik az arany középúton vannak a kakilásban!
Azok, akik naponta egyszer-kétszer székelnek – több rostot ettek, több vizet ittak és rendszeresebben mozogtak. Székletükben pedig olyan bélbaktériumokat találtak, amelyek a rostok lebontásában jeleskednek.
És bár mindannyiunkkal előfordulhat, hogy egy utazás, fertőzés vagy ételmérgezés kibillenti a megszokott székelési ritmusából, a kutatás inkább a hosszú távon jellemző szokásainkat vizsgálta. Mert lehet, hogy mi magunk „normálisnak” tartjuk a heti három vécézést, de a testünk mást gondol róla.
Mit lehet még tudni a székletről?
- A széklet formája is árulkodó az egészségünkről
- Melyik a legjobb időpont a kakilásra a nap folyamán?
- Néha meglepetésszerűen nagy mennyiségű a székletünk – mi az oka?
Forrás: Cell Reports Medicine, Fotó: Getty Images
