- Széles körben elterjedt tévhit, hogy minden reggel az kell, hogy legyen az első dolgunk, hogy kakilni megyünk.
- A testmozgás fontos, ám önmagában a sporttól nem lesz jobb állapotban az emésztőrendszerünk.
- Nem csak az emésztőrendszerünk állapota van hatással az agyműködésünkre és kedélyállapotunkra, hanem a kedélyállapotunk is a bélműködésünkre.
Az utóbbi évek kutatásaiban egyre nagyobb figyelmet kap a bélflóra mikrobiom rendszere és egészsége. Nem véletlen. Ugyanis a tudományos vizsgálatok rendre azt igazolják, hogy a bélflóránk egészsége tulajdonképpen az egész működésünkre hatással van, az agyunktól az immunrendszerünkön át a szívünkig.
Ám még mindig rengeteg tévhit és városi legenda kering az egészséges emésztőrendszerrel kapcsolatban. A szakemberek most elmondtak mindent, amit tudnunk kell.
Nem kell mindennap kakilnunk
Széles körben elterjedt tévhit, hogy minden reggel az kell, hogy legyen az első dolgunk, hogy kakilni megyünk. Az emberek aggódnak, ha nem tudnak azonnal ébredés után elmenni vécére. Pedig egyénenként nagy különbségek vannak a székelési szokásokban, nincs egyetlen általános érvényű rendszer. Ami valójában fontos, hogy tudjuk, a mi esetünkben mi a normális állapot. Mindenkinek figyelnie kell a saját bélműködését, mert ez mutatja az emésztőrendszer egészségét.
Az egyik eleme ennek a rendszeresség. „Körülbelül heti három alkalomtól napi három alkalomig bármi egészségesnek tekinthető – mondta Dr. Julie Thompson gasztroenterológus. – A lényeg, hogy tudjuk, nálunk mi a normális, és ha ebben valami változás következik be, menjünk orvoshoz.”
A széklet színe és állaga is fontos. Ez akár két nap sem egyforma, attól függően mit eszünk, mennyi stressz ér. A lényeg, hogy a széklet erőlködésmentesen távozzon, ám túl híg se legyen. (Korábbi cikkünkből megtudhatjuk, mit jelent a különböző színű és állagú széklet, és mikor kell aggódnunk.)
A fájdalmat általában csak szelek okozzák
„Nagyon gyakran végzek kolonoszkópiát, azaz vastagbél-tükrözést – mondta Dr. Laurence Maiden gasztroenterológus. – Általában alhasi fájdalom miatt fordulnak hozzám a betegek, mert rögtön azt gondolják, hogy bélrákjuk van. Szerencsére az esetek nagy részében nem ez a helyzet. A rák általában ráadásul nem is jár fájdalommal.”
Sokkal gyakoribb a szakember szerint, hogy a diszkomfortérzetet, fájdalmat a bélben rekedt szelek okozzák. Ennek hátterében az étrend áll. A rostban gazdag gyümölcsök, zöldségek roppant egészségesek, ám emésztésükkor nagyon sok gáz keletkezik. „Semmiképp se hagyják ki az étrendjükből a friss zöldségeket, gyümölcsöket az emberek – mondta Dr. Maiden. – Viszont ha emésztési panaszokat okoznak, lehet, hogy másik fajtával kellene próbálkozniuk, míg a szervezetük rááll a nagyobb mennyiségű rost emésztésére.”
A bélrendszer egészsége sem mindenható, de mindent meg kell tennünk érte
Az egészséges bél mikrobiom is mást jelent mindenkinél. „Ez olyan, mint az ujjlenyomat. Többé-kevésbé állandó – magyarázta Dr. Sean Preston gasztroenterológus. – Jelentős részben genetikailag meghatározott. Ezért van az, hogy valaki kiváló mikrobiommal rendelkezik, mások viszont kevésbé szerencsések.”
Nehéz javítani a bél mikrobiomján, még nehezebb a javulást fenntartani. Viszont szerencsére nehéz maradandó károkat is okozni. Ha például egy-két görbe este után hagyunk lehetőséget, regenerálódik a bélflóra. Ezért is javasolják a szakemberek, hogy három-négy napig egyáltalán ne igyunk alkoholt, ha egy-egy nap többet fogyasztottunk.
Öt különböző színű ételt kell ennünk mindennap
Rengeteg a tévhit azzal kapcsolatban is, hogyan kell törődnünk a bélrendszerünk egészségével. Az egyik leggyakrabban hallott tétel, hogy naponta öt különböző színű zöldséget és gyümölcsöt kell ennünk. „Aki egyébként egészséges, nincsenek emésztési problémái, puffadás, hasmenés, a színes, teljes értékű gabonát tartalmazó ételek valóban táplálják a bélbaktériumait – mondta Dr. Helen Fidler, a London Bridge Hospital gasztroenterológusa. – Ezt lehet aztán finomhangolni. Teljes kiőrlésű kenyér, olajos magvak nassolnivalónak.”
Nem attól lesz egészségesebb a bélrendszerünk, ha öt különböző színű ételt eszünk mindennap
A fermentált ételek sem hiányozhatnak a listáról. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy támogatja a jó bélbaktériumokat, mellékhatása pedig nincs. Viszont ha a diétánk többi része csapnivaló, önmagában a fermentált ételek nem fogják megmenteni a bélflóránkat, és éhen halnak a baktériumok. „A zabkása és a banán is segíthet, hogy a saját bélbaktériumainknak legyen elegendő tápláléka” – tette hozzá a gasztroenterológus.
A probléma az, hogy bevenni egy tablettát sokkal egyszerűbb a legtöbb ember számára, mint megenni egy banánt. Azonban ez nem ugyanaz és nem pótolhatja a gyümölcsöket, zöldségeket és fermentált ételeket.
Mozgással erősíthetjük a jó bélbaktériumokat
A rendszeres testmozgás nagyon fontos az egészségünknek. Sőt, a bélrendszerünk egészségének is. Javítja az izmok és belek mozgékonyságát, így hozzájárul a rendszeres székeléshez.
De javítja a bélflórát is, bár a tudósok egyelőre nem értik pontosan, hogyan járul hozzá a jó baktériumok erősítéséhez. Azt gyanítják, hogy a megnövekedett véráramlás lehet jó hatással a bélflórára.
Arra is van bizonyíték, hogy a mozgás, függetlenül attól, mit eszünk, jó hatással van a bél mikrobiomra. Ugyanakkor nem helyettesíti az egészséges étrendet.
A bélflóra szempontjából az úszás, biciklizés, jóga és gyaloglás a leghasznosabb. Az erőfejlesztő edzésformák pont ellentétes hatásúak, a súlyzós edzés gyakran okoz refluxot és borítja fel a bélrendszer működését.
Ha jó a kedvünk, jó a bélflóránk is
A világ lakosságának harmada szenved a bélrendszer-agy egymásra hatása miatti problémáktól. Elég, ha csak az irritábilis bél-szindrómára gondolunk. De a gyomorégés és szorulás lelkiállapottal való összefüggése is nyilvánvaló. Az emésztőrendszer és az agy szorosan összekapcsolódik, mindkét irányba hatással vannak egymásra.
A stressz mérgező a bélrendszerünknek. A krónikus stressz miatt fokozódik a fájdalom iránti érzékenység és sérülékenyebbé válik a béltraktus a betegségekre.
Forrás: The Guardian, Fotó: Getty Images, Unsplash
