- Nem csak a klimax alatt érhetik el a nőket hőhullámok, melyek rendkívüli izzadással járnak.
- Mi befolyásolja, mennyire izzadunk?
- Mutatjuk, a szakember szerint mi lehet a magyarázat arra, ha úgy érezzük, erősebb az izzadásunk!
Ahogy idősödünk, a testünk termosztátját számos tényező befolyásolhatja: hormonális változások, gyógyszerek, stressz, sőt akár rejtett egészségügyi problémák is. De egészen banális tényezők, például bizonyos ételek is állhatnak a szokatlanul erős izzadás mögött.
Nézzük meg, hogyan alakulhat át az izzadás az életünk különböző szakaszaiban és mikor érdemes odafigyelni a változásokra.
Hogyan hat az életkor arra, milyen erősen izzadunk?
A húszas és harmincas éveinkben
Fiatal felnőttként működnek a legaktívabban az izzadságmirigyeink. Ilyenkor még pörög az anyagcserénk, izomtömegünk viszonylag magas, és hormonháztartásunk – főleg az ösztrogén és a tesztoszteron – stabilabb.
Miért izzadunk ennyi idősen?
Izzadhatunk az edzéseken, stresszes helyzetekben, de amennyiben nincs komolyabb alapbetegségünk, a testünk jól szabályozza a hőháztartását. Ennek része az izzadás is.
A negyvenes és ötvenes éveinkben
Ezekben az években sokan – különösen a nők – észrevesszük, hogy valami megváltozott. Dr. Asmi Berry, kaliforniai bőrgyógyász szerint a hormonok hatalmas szerepet játszanak az izzadás szabályozásában.
Miért izzadunk ennyi idősen?
- „A perimenopauza és a menopauza időszakában bekövetkező ösztrogén- és progeszteronszint-ingadozások megzavarják a test hőszabályozását, ami hőhullámokat és éjszakai izzadást okozhat” – mondja a bőrgyógyász.
- A pajzsmirigy működése is fokozódhat ebben az időszakban, ez pedig emelheti az alap testhőmérsékletünket. Így többször érezhetjük magunkat úgy, hogy befülledtünk, megizzadtunk, pedig nem is sportoltunk.
- A férfiaknál is jelentkezhetnek változások a csökkenő tesztoszteronszint miatt, bár általában kevésbé látványosan.
A hatvanas éveinktől kezdve
Ahogy öregszünk, az izzadságmirigyeink aktivitása fokozatosan csökken. Ez akár azt is jelentheti, hogy kevesebbet izzadunk. Ám megvan ennek az árnyoldala is. A testünk ekkor már kevésbé hatékonyan hűti magát, ezért is veszélyesebb a nagy kánikula az idősebbekre.
„Ezáltal az idősebb felnőttek könnyebben szenvedhetnek el hőhullámmal összefüggő betegségeket, például hőkimerülést vagy hőgutát” – figyelmeztet Dr. Marjorie Jenkins, az Észak-Dakota Egyetem egészségügyi dékánja. „A csökkenő izzadási kapacitás természetes velejárója az öregedésnek, de nem árt odafigyelni rá, különösen nyáron.”
Mi váltja ki az izzadást?
Az izzadást nemcsak a hőség vagy a sport váltja ki. „A legnyilvánvalóbb ok a testmozgás, de az érzelmi stressz és szorongás is komoly tényezők” – mondja Dr. Berry. „Fájdalom, fűszeres ételek, koffein, alkohol, forró italok, párás levegő, bizonyos gyógyszerek vagy a fertőzésekkel járó láz is növelhetik az izzadás mértékét.”
Ne feledjük: az izzadás nem ellenség. A testünk így védekezik a túlhevülés ellen, ez a hőszabályozás természetes módszere. „Ha a szervezetünk ezt nem tudja megfelelően elvégezni, az hőgutához, de akár életveszélyes állapothoz is vezethet” – mondja Berry.
Lehet, hogy a gyógyszerek a hibásak?
Több olyan gyógyszer is van, mely erősebb izzadást okozhat mellékhatásként
Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként túlzott izzadást okozhatnak. Ezek túlnyomórészt olyan készítmények, melyek az idegrendszerre vannak hatással, így a hormonrendszerre és a test hőszabályozására is kihatnak.
- A leggyakoribbak közé tartoznak az antidepresszánsok, különösen az SSRI-típusú szerek, mint a fluoxetin vagy a szertralin hatóanyagú szerek. „Ezek a szerek növelhetik a szerotoninszintet az agyban, ami befolyásolhatja a hőérzékelést, és különösen éjszaka fokozhatja az izzadást” – magyarázza Jenkins.
- Az opioid fájdalomcsillapítók, például az oxikodon vagy a morfium-hatóanyagok szintén beavatkoznak a hőszabályozásba, így izzadást válthatnak ki.
- Más gyógyszercsoportok is érintettek lehetnek, például a cukorbetegség elleni szerek (mint az inzulin vagy a szulfonilureák), melyek alacsony vércukorszintet okozhatnak – ez szintén gyakori kiváltó tényező.
- A pajzsmirigygyógyszerek fokozhatják az anyagcserét, amitől melegebbnek érezhetjük magunkat,
- a lázcsillapítók (pl. paracetamol, ibuprofen) pedig az izzadást serkentik, ezzel is hozzájárulva a testhőmérséklet – így a láz – csökkenéséhez.
- „Még bizonyos vérnyomáscsökkentők is okozhatnak izzadást” – teszi hozzá Jenkins.
- „Különösen fontos odafigyelni a gyógyszerelvonásra – például opioidok, alkohol, nikotin vagy benzodiazepinek esetén –, mert ez is járhat fokozott izzadással, és orvosi felügyeletet igényel” – teszi hozzá a szakember.
Ha úgy érezzük, egy gyógyszer hatására izzadunk jobban, semmiképp se hagyjuk abba hirtelen. Forduljunk orvoshoz, aki segíthet módosítani az adagot, az időzítést, vagy másik, kíméletesebb gyógyszert javasolhat.
Mi van, ha hiperhidrózis áll a háttérben?
A hiperhidrózis egy orvosi állapot, amely az emberek körülbelül 5 százalékát érinti. Ilyen esetben a test szükségtelenül sok verejtéket termel. Jóval többet, mint amennyi a hűtéshez szükséges lenne. A tenyerek, talpak, hónaljak és az arc gyakran érintettek, ami bőrkiütéseket, bakteriális és gombás fertőzéseket is okozhat.
Az elsődleges hiperhidrózis gyakran már serdülőkorban vagy fiatal felnőttként elkezdődik, és évekig fennállhat mindenféle kiváltó ok nélkül. A másodlagos hiperhidrózis mögött viszont meghúzódhat gyógyszer, fertőzés, endokrinzavar vagy akár daganatos betegség is.
„Bár a hiperhidrózis nem életveszélyes, mégis komolyan rontja az életminőséget” – mondja Dr. Jenkins. „Sokan szenvednek a társas helyzetek miatti szorongástól, elzárkóznak, gátlások alakulnak ki, és az intimitás is nehezebbé válik.”
Ha az izzadás mértéke zavaró, tartós vagy akadályozza a mindennapjainkat, mindenképp érdemes bőrgyógyászhoz vagy orvoshoz fordulni. Ma már többféle, hatékony kezelési lehetőség létezik – a helyi készítményektől egészen a botoxkezelésig.
Forrás: Time, fotó: Getty Images
