- Mindenki ugyanannyi kalóriát éget, akkor mégis miért több az elhízott ember Magyarországon, mint egy afrikai vadászó-gyűjtögető törzsben?
- Ha nem a mozgáshiány és a túl sok étel a kövérség oka, akkor mi?
- Már megint az ultrafeldolgozott élelmiszerek lehetnek a hibásak?
Miközben Tanzánia Hadza vadászó-gyűjtögetői, Bolívia tsimane földművesei vagy éppen a szibériai tuvai pásztorok körében szinte ismeretlen az elhízás. Addig a fejlett, iparosodott társadalmakban – köztük Magyarországon is – járványszerű méreteket ölt. De vajon miért?
Egy, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) folyóiratban közzétett nagyszabású kutatás most meglepő válaszokat ad erre a kérdésre. Több mint 4 000 nő és férfi anyagcseréjének adatait elemezték, akik a világ legkülönfélébb pontjain élnek, különböző társadalmi és gazdasági körülmények között.
A számok nem hazudnak, mindenki ugyanannyi kalóriát éget
Egészen meglepő fejlemény, de a kutatásban résztvevők napi energiafelhasználása meglepően hasonlónak bizonyult, függetlenül attól, hogy valaki vadászik, földet művel, pásztorkodik vagy épp egy irodában dolgozik. Azt gondolnánk, hogy egy amerikai ülőmunkát végző ember sokkal kevesebb kalóriát éget el naponta, mint például egy bolíviai földműves, de ez nem így van. Az összesített napi energiafelhasználás ugyanis meglepően egységes képet mutatott.
Ez azt jelenti, hogy az elhízás mögött nem a mozgáshiány áll – legalábbis nem elsősorban –, hanem valami egészen más.
„A tanulmány világossá teszi, hogy az inaktivitás önmagában nem magyarázza az elhízási járványt” – mondta Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa és globális egészségkutatója, a kutatás egyik vezető szerzője.
A testünk olyan, mint egy energiamérnök
Pontzer úgy véli, a magyarázat a korlátozott energialeadás elméletében rejlik. Ez a modell azt állítja, hogy a testünk – bármennyire is mozgunk – igyekszik egy bizonyos energiahatáron belül maradni. Ha például intenzíven sportolunk vagy nehéz fizikai munkát végzünk, akkor más élettani funkciók (például a növekedéshez vagy regenerációhoz kapcsolódó folyamatok) lassulnak. Így az összes napi kalóriaégetésünk valójában nem nő jelentősen.
Akkor mi áll az elhízás mögött?
Az igazi bűnös a kutatók szerint az, hogy túl sokat eszünk, és legfőképpen nem is akármit! A kutatás szerint az energiabevitel (tehát az étkezés) tízszer nagyobb szerepet játszik az elhízás kialakulásában, mint a mozgás.
Kiemelik az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepét is,. Ezek – definíciójuk szerint – legalább öt különféle ipari összetevőt tartalmaznak, és erősen összefüggésbe hozhatók a magasabb testzsírszázalékkal. Ennek a 10 ultrafeldolgozott élelmiszernek például több mint 25 (!) hozzávalója van!
Túl sokat eszünk és túl sok rossz ételből – ha összegezni akarjuk a kutatás tanulságát. (Ezen az állásponton van egyébként Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus is.)
A táplálkozás a kulcs
Az elhízás járvány mögött nem annyira a mozgáshiány, mint az ultrafeldolgozott élelmiszerek állnak
„Ez a kutatás is megerősíti, amit évek óta mondok: az elhízás igazi mozgatórugója a táplálkozás” – mondta Barry Popkin, a North Carolina Egyetem közegészségügyi professzora és elhízáskutató.
Dariush Mozaffarian, a bostoni Tufts Egyetem Food is Medicine Institute igazgatója is hasonlóan nyilatkozott: „Egyre több kutatás igazolja, hogy az étrendbeli változások – és nem a mozgás hiánya – jelentik az elhízás fő okát”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az edzés felesleges lenne. „Tudjuk, hogy a mozgás létfontosságú az egészség szempontjából. Ez a kutatás nem is cáfolja ezt” – teszi hozzá Pontzer. De ha valóban kezelni akarjuk az elhízást, akkor elsősorban az étrendre kell fókuszálnunk, különösen az ultrafeldolgozott élelmiszerek visszaszorítására, melyektől nem csak elhízunk, de egy sor betegséget is okoznak.
Forrás: Washington Post, fotó: Unsplash/Getty Images, Andrej Lisakov
