Tényleg lehetsz egyszerre kövér és egészséges?

2022. március 16. |

Amikor két évvel ezelőtt a body positiy mozgalom egyik leghíresebb szószólója, Lizzo a közösségi oldalán bejelentette, hogy az egészsége érdekében egy 10 napos tisztítókúrába kezd, kommentelők tömegei akarták átharapni a torkát. A felháborodott netezők azzal gyanúsították meg az énekesnőt, hogy eladta magát a diétakultúrának, és elárulta a testpozitív mozgalmat – miközben szép számmal voltak olyanok is, akik nem győzték hangsúlyozni: az elhízás semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár együtt, teljesen felesleges hát bármiféle fogyókúrás módszerrel próbálkozni. Ez az üzenet az elmúlt években egyre hangosabb lett.

A rengeteg támadás miatt Lizzo hamarosan egy újabb videót kényszerült feltölteni, amiben próbálta megmagyarázni a követőinek, miért is döntött úgy, hogy tíz napig csinál valamit a saját testével. A posztban az énekesnő elmagyarázta, hogy valójában nem fogyni szeretett volna, csak kicsit rendbe tenni magát, mivel, mint mondta, a túl sok fűszeres étel kikészítette a gyomrát. De nem Lizzo volt az egyetlen nagyobb testű női sztár, akit az elmúlt években azért támadtak meg, mert a rajongóknak nem tetsző döntéseket hozott a saját testével kapcsolatban. Adele rajongótábora is pillanatok alatt kettészakadt, mikor kiderült, hogy az énekesnő jelentős súlytöbblettől szabadult meg. A testpozitív mozgalom aktivistái azért szólták meg az énekesnőt, mert szerintük a fogyással „ő is beállt a sorba”, engedett a nyomásnak, és már nem reprezentálja azokat a nőket, akiket korábban. Hiába mondta el az énekesnő, hogy a fogyásra az egészsége érdekében volt szükség, az aktivisták szerint ez az indok nem állja meg a helyét. Véleményük szerint ugyanis az egészség bármilyen méretű ember számára elérhető lehet.

De ez valóban így lenne? Tényleg lehetünk hosszú távon egészségesek akár elhízottan, vagy kórosan elhízottan is? A témáról prof. Csabai Márta egészségpszichológussal és dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus főorvos, túlsúlygyógyásszal, a MediFat Klinika igazgatójával beszélgettünk.

Mi is az a testpozitivitás?

Bár a testpozitív mozgalom a 2010-es évek elején robbant be igazán a köztudatba, az első hulláma jóval korábban, az 1960-as évek Amerikájában indult el. 1969-ben egy Bill Fabrey nevű mérnöknek elege lett abból a hátrányos megkülönböztetésből, amivel a túlsúlyos embereknek az élet számos terültén meg kell küzdeniük, ezért NAAFA (National Association to Advance Fat Acceptance) néven létrehozott egy nonprofit jogvédő szervezetet. A body positive kifejezést néhány évtizeddel később, 1996-ban egy pszichoterapeuta alkotta meg, miután kifejezetten étkezési zavarokkal küzdő emberekkel kezdett el foglalkozni. A ma is ismert testpozitív mozgalom végül a 2000-es években, a közösségi oldalaknak köszönhetően tudott elterjedni, majd 2012-ben Tess Holliday plus-size modell színrelépésével kapott igazán nagy lendületet. A mozgalom legfőbb üzenete, hogy minden test szép és bárki jól érezheti magát a bőrében megjelenéstől, súlytól, alaktól függetlenül – ezzel párhuzamosan pedig megpróbál leszámolni a média sugallta irreális szépségideállal.

tess_holiday

Ahogy Csabai Márta a kérdésünkre elmondta, a testpozitív mozgalomnak valóban van egy támogató és pozitív ereje. Ez a fajta aktivizmus közösséget teremt, és megerősít, illetve segítheti az „ideális” testalkattól eltérő nők önelfogadását. „Minél több nem tökéletes testet látunk például a közösségi médián keresztül, annál inkább normálisnak fogjuk ezeket érzékelni”– magyarázza. Ez az önelfogadás pedig nagyon fontos tényező tud lenni nemcsak a lelki, de a testi egészségünk szempontjából is.  Adatok szerint csaknem 70 millió ember küzd valamilyen evészavarral világszerte, és bár az ilyen típusú betegségek megjelenése mögött többféle okok is húzódhatnak, egyértelműen szerepet játszik a kialakulásukban a média sugallta szépségideál, illetve a másoknak való megfelelés kényszere.

A testpozitivitás árnyoldala

A body positive mozgalom elméletileg pontosan ezt a megfelelési kényszert próbálja meg eltörölni, ami természetesen egy nagyon fontos és üdvözölendő törekvés. A gond csak az, hogy testpozitivitás a testsúlyra kizárólag egy esztétikai tényezőként gondol, amit – az aktivisták véleménye szerint – mindenkinek egyszerűen el kell fogadni. Azt a tényt, hogy a súlytöbblet számos egészségügyi probléma kialakulásával függhet össze, jobb esetben csak nem veszik figyelembe, rosszabb esetben kifejezetten tagadják.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Rachael Cooper (@midlife_nutrition) által megosztott bejegyzés

A súlytöbblet okozta egészségügyi problémák tagadása korábban inkább csak a mozgalom kisebb, radikálisabb ágára volt jellemző, az utóbbi években viszont eljutottunk oda, hogy ezek a vélemények a közösségi médiában és a mainstraim médiában is egyre hangosabbak lettek. Cikkek születnek arról, hogy a globális elhízás járvány nem több mint egy káros mítosz, miközben azt hangoztatják, hogy az egészséges élet bármilyen méretű ember számára elérhető. Az úgynevezett fat aktivisták véleménye szerint azok a betegségek, amiknek a megjelenését az orvostudomány az elhízással szokta összekapcsolni (például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás), valójában nem a súlytöbblet miatt alakulnak ki, hanem a túlsúlyos embereket ért stigmatizáció és az ezzel járó stressz miatt. Az elhízás elleni harcot az eugenetika egy társadalmilag elfogadott formájának tartják, míg a gyomor bypass műtétet önkéntes amputációnak. Az érvelésükben gyakran hivatkoznak arra – az egyébként vitathatatlan tényre – hogy a vékony emberek is ugyanúgy lehetnek betegek, szenvedhetnek cukorbetegségtől, vagy éppen szív- és érrendszeri betegségektől, ezért hát, a súlynak  – a véleményük szerint – semmi köze nincs ezeknek a betegségeknek a kialakulásához.

„Fontos látni, hogy ez nem valódi bizonyíték. Egy vékony embernek is lehet szívinfarktusa, ez valóban így van. De kutatások igazolják, hogy sokkal nagyobb az esély ezeknek a betegségeknek a kialakulására annál, aki elhízott. Egyáltalán nem biztos, hogy minden súlytöbblettel élő ember meg fog betegedni, de nagyobb rá az esélye – magyarázza Csabai Márta, majd azt is hozzáteszi, hogy etikai szempontból az aktivistákat is meg lehet érteni. – Valóban igaza van annak, aki azt mondja, hogy a saját testével azt csinál, amit csak akar. Ha valaki úgy dönt, hogy elhízottan akar élni, és vállalja ennek a kockázatát, annak joga van hozzá. Az már más kérdés, hogy a többlet súly és a betegség közötti összefüggéseket igenis veszélyes eltagadni.”

Túlsúly vagy elhízás? Mikortól káros a súlytöbblet?

Bár a közbeszédben általában szinonimaként szoktuk használni a két fogalmat, Gajdács Ágnes hangsúlyozza, hogy orvosi értelemben a túlsúly és az elhízás valójában két különböző állapotot jelent.  „Tudni kell, hogy az elhízás egy betegség. Elhízás alatt nem súlyfelesleget kell érteni, hanem a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodását, magyarán a bőr alatti zsírszövetben, a zsigerek között, és egyes szervekben felhalmozott zsírfelesleget. Az elhízás több mint 200 betegség független kockázati tényezőjének számít. A túlsúly pedig az elhízás előszobája, amit egy kisebb mértékű zsírfelesleg jellemez.”

Ahhoz, hogy megtudjuk mi melyik kategóriába esünk, az obezitológus szerint nem elég egyszerűen ráállnunk a mérlegre. A testsúlyunk ugyanis orvosi szemmel önmagában csak egy kiragadott paraméter. A szakértő szerint ugyanígy a BMI-index sem tudja önmagában jellemezni az egyén tápláltsági állapotát – sokkal pontosabb képet tudunk kapni, ha mellette a testzsírszázalékkal is tisztában vagyunk.

„Valójában nem a testsúlyra vagy a BMI-re kellene odafigyelni, hanem a testösszetételre. A testsúly egy kilókban mérhető dolog, míg a testösszetétel azt mutatja, hogy az adott testsúlyban mennyi az izom, a zsír és az egyéb összetevők aránya. A testösszetétel alapján lehet eldönteni, hogy valaki túlsúlyos, elhízott vagy sem.” Az elhízás és túlsúly diagnosztizálásához tehát komplex antropometriai mérésekre és egyéb vizsgálatokra van szükség, azok alapján lehet csak megállapítani, hogy egészséget károsító súlytöbblettel van-e dolgunk, vagy sem.

Több mint 200 betegség hozható bizonyítottan összefüggésbe a súlyfelesleggel. Az érintetteknél leggyakrabban szív- és keringési problémák, szénhidrát-anyagcsere zavarok (például 2-es típusú cukorbetegség), daganatos megbetegedések és mozgásszervi betegségek jelentkezhetnek. De a súlytöbblet mindkét nemnél okozhat meddőséget, különféle alvászavarokat és az immunrendszer állapotát is erősen befolyásolja.

„Ha a BMI alapján a túlsúlyos tartományba esünk, de nincs a súlytöbblettel összefüggő betegségünk, akkor valójában eldönthetjük, hogy elfogadjuk és szeretjük-e így a külsőnket, vagy szeretnénk leadni néhány kilót. Ha a testtömegindexünk 27 kg/m2 felett van és vannak kísérőbetegségeink, akkor már érdemes lehet orvosi segítséget kérni a fogyókúrához. Amennyiben pedig a testtömegindexünk 30 kg/m2 feletti, tehát az elhízott tartományba esik, mindenféleképpen ajánlott szakorvoshoz fordulni.” Gajdács Ágnes hozzáteszi, hogy ezeknek a betegségeknek a többsége elsősorban a hasi, alma típusú elhízással függenek össze, de mint mondja, mindegyik betegség kialakulásának rizikója már a testsúly 10 százalékos csökkentésével jelentősen mérsékelhető.

A súlytöblettel összefüggő betegségek mellett az obezitológus egy másik, ugyancsak a testpozitív mozgalommal kapcsolatos problémára is felhívja a figyelmet „A súlytöbblettel élők számának drámai növekedése miatt a szemünk hozzászokik a súlyfelesleghez, és azt fogadja el normálisnak. Ez is hozzájárul az újfajta testképzavar, a fatorexia kialakulásához.” A fatorexiások valójában jelentős túlsúllyal küzdenek, ám ők a testméreteiket normálisnak tartják, sőt akár több kilóval is kevesebbnek gondolják saját magukat. Mivel nem tudják megfelelően érzékelni a reális tápláltsági állapotukat, a súlyfelesleggel összefüggő betegségek kockázatával vagy meglétével sem törődnek. „Ugyanígy a mások, például a saját gyerekeik testsúlyát is alábecsülik, és az ő egészségi állapotukkal kapcsolatban sem fognak elkezdeni aggódni” – teszi hozzá az obezitológus.

Tényleg létezhet egészséges(ebb) kövérség

Ha nem is ez a jellemző, de Gajdács Ágnes azt mondja, igenis előfordulhat olyan eset, hogy az elhízás nem járt együtt anyagcsere problémákkal – magyarán, hogy egy érintettnél a súlytöbblet ellenére sem áll fenn a cukorbetegség, vagy éppen a szív- és keringési betegségek kialakulásának a fokozott rizikója. A jelenség mögött álló pontos okokkal ma még a tudomány sincs teljesen tisztában, de az obezitológus szerint az egészséges kövérség valószínűleg a jó testösszetétellel függhet össze. „Ha van túlsúly vagy elhízás, de közben megfelelő az izomtömeg, az valamelyest hozzájárulhat a metabolikus egészséghez. Viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy attól, hogy valaki metabolikus szempontból egészségesen elhízott, a súlytöbblete a nem metabolikus betegségeknek a kockázatát továbbra is növelni fogja. Tehát például mozgásszervi problémák ugyanúgy jelentkezhetnek nála.”

Gajdács Ágnes szerint az elhízottak nagyjából 35 százaléka tartozhat a metabolikusan egészséges csoportba, ám ahhoz, hogy ki lehessen deríteni, ki tartozik ide és ki nem, ismét csak részletes kivizsgálásokra lesz szükség.

Testpozitivitás helyett testsemlegesség

A body positivity másik fontos kritikája, hogy a mozgalom kizárólag az emberek – főleg a nők – megjelenésére fókuszál, mintha a nők boldogsága csak azon múlna, hogy a tükörbe nézve elégedettek-e külsejükkel vagy sem. Ahelyett, hogy végre valahára megpróbáltak volna leszámolni azzal a mérgező szemlélettel, miszerint a nők értékét a megjelenésük és a szépségük határozza meg, a testpozitivitás nem csinált mást, mint kiterjesztette a szépség fogalmát egy nagyobb réteg számára. A mozgalom kritikusai nem győzik hangsúlyozni, hogy a szépség valójában nem egy érték, csak egy állapot, és ha folyamatosan a szépség hajszolására összpontosítunk könnyen elfeledkezhetünk életünk és egyéniségünk minden más fontos aspektusáról.

A kritikus hangok hatására, néhány évvel ezelőtt a body positivity mozgalom oldalhajtásából nőtte ki magát a testsemlegesség, azaz a body neutrality mozgalom. A testpozitivitással ellentétben a testsemlegesség arra helyezi a hangsúlyt, hogy mire képes a testünk, ahelyett, hogy arra fókuszálna, hogyan néz ki. A body neutrality sokkal inkább a testünk elfogadása, és nem annak idealizálása körül forog.

elhizas

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter