- Sok olyan ember, aki álmatlanságban szenved, többet alszik, mint gondolná.
- Miért lehetséges az, hogy nem érzékeljük az alvás tényét?
- Mi történik velünk a paradox inszomnia alatt?
Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor úgy érezzük, egész éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtunk, pedig reggelig valahogy mégis eltelik az idő, és a párnánk és gyűrött lepedünk a bizonyítéka: mégiscsak aludtunk.
A tudomány ezt az állapotot paradox inszomniának, más néven alvásállapot-tévesztésnek hívja. Ilyenkor a testünk ténylegesen alszik, de mi meggyőződéssel hisszük, hogy ébren voltunk és egyáltalán nem aludtunk.
A jelenség nem ritka. A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint sok álmatlanságban szenvedő ember valójában többet alszik, mint gondolná, néha teljesen átlagos mennyiséget. Mégis fáradtan ébred, mert az agya egyszerűen nem érzékeli az alvás tényét.
Az agyunk játszik velünk, és nem mi irányítunk
A paradox álmatlanság jelenségét már az 1950-es években elkezdték feltérképezni. Francia orvosok „fausse insomnie”, azaz álinszomnia néven írták le először azt az esetet, amikor valaki biztos volt benne, hogy ébren töltötte az éjszakát, miközben az EEG-felvételek mélyalvást mutattak.
Azóta tudjuk, hogy a jelenség mögött nem csupán túlzott szorongás vagy alvási hipochondria áll. A legújabb agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatják, hogy a paradox inszomniában szenvedő emberek valóban egyfajta éber alvásállapotban vannak. Az agyuk egyes területei pihennek, míg más részeik – főleg a tudatosságért és figyelemért felelősek – aktívak maradnak.
Mi történik velünk a paradox inszomnia alatt?
Sok alvászavarban szenvedő többet alszik, mint gondolná
Az alváskutatók szerint paradox álmatlanságban szenvedők gyakran:
- azt hiszik, ébren vannak, miközben a mérések szerint alszanak,
- nem emlékeznek az alvásukra,
- reggel fáradtnak, kimerültnek érzik magukat,
- és napközben nehezebben koncentrálnak, ingerlékenyebbek.
Egy 800 álmatlanságban szenvedőn végzett kutatásban a résztvevők közel egynegyede mutatta az ún. szubjektív-objektív alvási eltérés jeleit. Vagyis ők ténylegesen aludtak, csak épp nem tudtak róla.
Lehet kiút a paradox álmatlanságból?
Jó hír, hogy igen! A legjobb eredményeket továbbra is a kifejezetten inszomniára alkalmazott kognitív viselkedésterápia mutatja. Ez segít újratanulni, hogyan viszonyuljunk az alváshoz, és hogyan engedjük el a teljesítménykényszert: hogy „most azonnal el kell aludnunk”.
A kutatók szerint az is sokat segíthet, ha nem akarunk görcsösen aludni. Az ún. paradox szándék nevű technika épp erre épít: amikor nem erőltetjük az elalvást, gyakran magától bekövetkezik.
Hasznos tippek a jobb alváshoz:
- Cirkadián hackelés: hogyan segít hozzá a jó alváshoz?
- Így állítsd meg a túlgondolkodást az éjszaka közepén!
- Miért segíthet a komló az alvásban?
- Ez az oka, hogy a nők rosszabbul alszanak, mint a férfiak
Forrás: The Guardian, Fotó: Getty Images, Unsplash/Stephanie Berbec
