- Éjszaka megváltozhat az agy működése, ami befolyásolhatja a hangulatot, a figyelmet és az impulzusok kontrollálását.
- A „Mind After Midnight”, vagyis „éjfél utáni elme” hipotézise szerint a biológiai éjszakában könnyebben tűnhetnek jó ötletnek azok a döntések, amelyeket nappal alaposabban mérlegelnénk.
- A kutatók szerint ezért egy késő esti, életünket érintő nagy döntés előtt sokszor érdemes aludni egyet.
Mindannyian ismerhetjük azt az állapotot, amikor éjfél után hirtelen sokkal súlyosabbnak tűnik egy probléma. Egy üzenet, amelyet délután még gondolkodás nélkül figyelmen kívül hagynánk, hajnali egykor viszont már sürgősnek tűnik. Egy régi kapcsolat emléke, vagy egy konfliktus, amit könnyen úgy élhetünk meg, mintha azonnal meg kellene oldanunk.
Mindennek ma már van tudományos magyarázata. A Frontiers in Network Physiology folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány felvetette a Mind After Midnight, vagyis az „éjfél utáni elme” hipotézisét. A felvetés szerint az agy működése a biológiai éjszaka során olyan körülmények közé kerül, amelyek megváltoztathatják a hangulat, a jutalmazás, a figyelem és az impulzuskontroll szabályozását.
Vagyis nem pusztán arról van szó, hogy fáradtak vagyunk.
Éjjel egy rossz ötlet is meggyőzőnek tűnhet
Az alváshiány tovább rontja a helyzetet. Ha sokáig ébren maradunk, könnyebben elkalandozik a figyelmünk, nehezebben szabályozzuk az érzelmeinket, és az impulzusainknak is nehezebb ellenállni.
Ez magyarázhatja azt az ismerős helyzetet, amikor éjjel hirtelen nagyon jó ötletnek tűnik ráírni egy volt partnerre, megrendelni egy hatalmas adag ételt, vagy egy évekkel korábbi döntésen rágódni. Amit nappal talán könnyedén elengednénk, az éjszaka közepén sokkal fontosabbnak tűnik.
Éjszaka megváltozhat az agy működése, ami befolyásolhatja a hangulatot, a figyelmet és az impulzusok kontrollálását.
A kutatók szerint ebben az evolúciós örökségünknek is van szerepe. Az emberi szervezet alapvetően a nappali aktivitáshoz alkalmazkodott. Őseink számára az éjszaka nagyobb veszélyt jelentett. Ezért a fenyegetésekre való fokozott figyelemnek és az éjjeli éberségnek bizony volt túlélési értéke.
Ma már jóval kisebb az esélye, hogy hajnali kettőkor egy ragadozó miatt kell aggódnunk, az agyunk azonban továbbra is hajlamos veszélyt keresni.
A késői ébrenlét a mentális állapotunkra is hatással van
A Mind After Midnight hipotézis szerzői olyan kutatásokat idéznek, amelyek szerint az éjfél és reggel hat óra közötti időszakban a nap más időszakaihoz képest magasabb lehet az öngyilkosság kockázata. Egy 2020-as, brazíliai drogfogyasztási helyszínen végzett felügyelt vizsgálat pedig az opioid-túladagolás magasabb éjszakai kockázatára is rávilágított.
Ezek az eredmények természetesen nem azt jelentik, hogy az éjszakai ébrenlét minden esetben veszélyes, vagy hogy egyetlen álmatlan éjszaka önmagában ilyen következményekkel jár majd. A kutatók ennél összetettebb összefüggéseket vizsgálnak, az alváshiány, a cirkadián ritmus és más tényezők figyelembevételével.
Az éjjeli baglyok nincsenek feltétlenül előnyben
Talán azt gondolhatnánk, hogy mindez elsősorban a „pacsirtákra” igaz, akik egyszerűen a saját természetes ritmusukon kívül maradnak ébren. Egy 2024-es Stanford-kutatás azonban közel 74 ezer felnőtt adatait vizsgálta, és a későig fennmaradók körében rosszabb mentális egészségi mutatókat talált.
A kutatás vezető szerzője, Jamie Zeitzer arra hívta fel a figyelmet, hogy még azok is túlértékelhetik az éjszakai döntéseiket, akik egyébként kifejezetten szeretnek későig fennmaradni. Attól, hogy valaki éjszakai típusnak tartja magát, az agya még nem feltétlenül működik ugyanolyan hatékonyan a hajnali órákban, mint napközben.
Mit tegyünk, ha éjjel hirtelen mindent meg akarunk oldani?
A legfontosabb tanulság talán nem az, hogy éjfél után egyáltalán ne hozzunk döntéseket. Sokunk számára ez nem is lenne reális, hiszen vannak, akik éjszakai műszakban dolgoznak, például egészségügyi dolgozóként, pilótaként vagy más, folyamatos munkarendben.
A kutatók ugyanakkor még mindig sokat vizsgálják, hogyan hat egymásra a cirkadián ritmus, az éjszakai ébrenlét és az alváshiány. A Harvard neurológusa, Elizabeth Klerman szerint jelentős számú ember van ébren az éjszaka közepén, és vannak arra utaló bizonyítékok, hogy az agy ilyenkor nem ugyanúgy működik, mint napközben.
Ezért ha egy probléma hajnali háromkor megoldhatatlannak tűnik, vagy egy döntés sürgősnek érződik, talán érdemes előbb aludni egyet. Reggel ugyanaz a helyzet vár majd ránk, de jó eséllyel már egy kipihentebb aggyal nézünk rá.
Forrás: Vice Fotó: Getty Images, Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
