Mellrák: belehalunk, pedig nem kellene

2018. július 06.
„Elkeserítő, hogy a páciensek sokszor olyan daganatba halnak bele, amibe nem kellene – és mindez azért van, mert nem fordulnak időben orvoshoz.” Dr. Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításért Alapítvány elnöke mesél.

A mellrák megelőzésének fontossága jó ideje benne van a köztudatban. Mit tapasztal, mennyire veszik komolyan a nők a prevenciót?

Bár az élet sok területén egy nagyon felvilágosult érában élünk, sajnos az egészség terén – általánosságban véve és a daganatok terén is – ez egyáltalán nem jellemző. A legtöbben szeretik a homokba dugni a fejüket, és hiszik, ha nem foglalkoznak a problémával, akkor az nincs is ott; csak akkor fordulnak orvoshoz, ha komoly panaszokkal jár a daganat. A nemtörődöm hozzáállást csak súlyosbítja, hogy az emberek zöme sem a betegség természetével, sem a gyógyítási lehetőségekkel nincs tisztában. Az emlődaganat ma már az egyik olyan betegség, ami jó eséllyel gyógyítható, sőt teljesen fel lehet épülni belőle, ha időben észreveszik. A tizenöt éves túlélés ezeknél a daganatoknál akár a 95 százalékot is elérheti. Éppen ezért olyan elkeserítő, hogy a páciensek sokszor olyan daganatba halnak bele, amibe nem kellene – és mindez csak azért van, mert nem fordulnak időben orvoshoz vagy nem vállalják a gyógykezeléseket.

Mi ennek az oka?

Amitől mi orvosok nagyon szenvedünk, hogy a rendes gyógyítási módszereknek – mint a kemoterápia, sugárterápia, hormonterápia – nagyon negatív a reklámja. Sokan félnek ezektől a kezelésektől, fals információk, a kétségbeesett betegen nyerészkedő alternatív terápiák alapján utasítják vissza őket. Sajnos nem mindig kapunk esélyt arra, hogy elmagyarázzuk, a kezelés nem feltétlenül úgy néz ki, ahogy a páciens azt az interneten olvasta. A kemoterápia kemény, ez vitathatatlan, de a sugárterápiát rengetegen be tudják iktatni a hétköznapjaikba, például munka mellett vállalják, mert sok esetben nem okoz olyan mellékhatásokat, amikkel az életminőség jelentősen rosszabbodna.

Ismereteim szerint a mellrák ma már nemcsak az idősebb korosztályt veszélyezteti.

Sajnos nem! Az emlőrák jelenléte eddig negyven év fölött nőtt meg drasztikusan, de ma már egyre több negyven év alatti nő érintett, sőt a terhességi emlőrák sem ritka. A daganat kialakulásának oka lehet a genetika, ami az összes esett kb. 1-2%-a, ám a legtöbb esetben sötétben tapogatózunk, gyakran a stressz, az elégtelen életvitel számlájára írjuk a bajt.

A férfiak mennyire veszélyeztetettek?

A férfi emlőrák nagyon ritka betegség, a férfiak 1-2 százalékát érinti, de sajnos ez egy nagyon agresszív daganat. Amíg a női emlőrák jó eséllyel gyógyítható, addig a férfiaknál ez nem mondató el.

A sugárterápia: a sugárterápia során a daganatos sejteket úgynevezett gamma sugarakkal pusztítják. A sugarat nem lehet érezni, se látni, azzal milliméter pontossággal kell célozni, amit CT alapján határoznak meg. A sugárterápiás orvos megrajzolja, hogy pontosan mit szeretnének besugarazni, melyik szerveket szeretnék védeni, a sugárterápiás fizikus pedig precíz számítógépes tervet készít a pontos lövéshez. Ma már a sugárterápiás technikákkal akár a daganat háromdimenziós alakját is fel tudják venni.

Aki ki akarja dugni a fejét a homokból, mit tegyen a megelőzés érdekében?

A megfelelő életmód, a rendszeres mozgás, a zsírszegény étrend úgynevezett kockázatcsökkentő tényezők, pont úgy, mint a korai terhesség vagy a hosszú szoptatás. Ami sokat számít, az a pár perces önvizsgálat, amit minden hónapban egyszer, mindig a menstruációs ciklus ugyanazon napján érdemes elvégezni – mert bár megelőzni nem tudjuk a daganatot, időben felfedezni igen.

A tükör előtt vizsgáljuk meg mindkét emlőt, vegyük észre, ha van rajta valami olyan elváltozás, ami korábban nem volt ott. Ez lehet egy bőrpír, egy behúzódás, egy dudor, az emlőbimbó behúzódása vagy váladékozása. Ezután végezzük el az emlővizsgálatot ülve és fekve is, a bal emlőt mindig jobb kézzel, a jobb emlőt mindig bal kézzel. Fekvő állapotban érdemes az azonos oldali kart a fej alá helyezni, így a hónalj felé teljesen megnyílik az út. Körkörös mozdulatokkal, fentről lefelé, illetve kívülről befelé haladva egészen a hónaljig masszírozzuk át az emlőállományt. Ha ülünk vagy fekszünk, megváltozik az emlő tartása, ebben a két pozícióban a két emlő teljesen hozzáférhetővé válik.

Nagyon fiataloknál az ultrahangot szokták javasolni, de emlődaganatot csak külön licence vizsgával rendelkező radiológusok vizsgálhatnak, ugyanis sem mammográfiával, sem ultrahanggal nem könnyű a teljes emlőállományt átlátni.

Bár a mammográfiától nagyon sokan tartanak, a rendszeres szűrés életmentő lehet. Negyven év alatt önköltségen lehet kérni a mammográfiai vizsgálatot, ám akinek a családjában az egyenesági felmenők között előfordult emlődaganat, a nőgyógyász tanácsára igényelheti azt. Nem szabad félvállról venni a szűrést, egy mammográfiás vizsgálat két évvel előbb kimutat egy csomót, mint ahogy mi azt tapintással észrevehetnénk.

Dr. Drajkó Veronika a Semmelweis Egyetemen Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát, és bár eredetileg sebésznek készült, a hatodik év után letett eredeti tervéről, és a Pető Intézetben lett éjszakás nővér. A sugárterápia egy véletlennek köszönhetően lett a szakterülete: a barátnője édesapja kapott sugárkezelést, amikor mélyebben beleásta magát a témába, egy tankönyv pedig akkora hatással volt rá, akár egy izgalmas regény. Ekkor érezte úgy, ha a téma elméletben ennyire izgatja, biztos, hogy a gyakorlatban sem lesz másképp. Igaza lett, öt éve az Uzsoki Utcai Kórház Onkoradiológiai Osztályának sugárterápiás szakorvos jelöltje, és az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az AVON és a Marie Claire közös pályázatát ITT találod!