Tényleg jó melegben jógázni?

2019. március 03. |

A válasz igen. De nem mindenkinek. A trópusi melegre felfűtött teremben jógázásnak az egész világon nagy rajongótábora van, és egy ideje már nálunk is hódít. Viszont nem árt felkészülni azonban ezekre az órákra.

Gyanútlanul sétáltam be életem első jógaórájára, amit 38 fokos teremben tartottak. A sikerélmény egyből átütő volt, és évekre a rabja lettem a melegben mozgásnak. Ám a gyermekeim születése után nem tudtam visszatérni ehhez a formához, egyszerűen rosszul esett az intenzív mozgás a magas páratartalomban és forróságban. Miért működhet a melegben jógázás? Milyen különbség van a hagyományos formákhoz képest? Miért nem működik másoknál? És milyen kockázatai lehetnek?

Előnyök: rugalmasság és nagyobb tüdőkapacitás

Az ilyen jógaórákon általában 36-40 fok között van a hőmérséklet, a páratartalom pedig 40-60 százalék között. “A meleg, párás teremben az izmok könnyebben nyúlnak, a mozgástartomány megnő és mélyebben tudunk a pózba helyezkedni” – magyarázza Jorianne Numbers, a Northwestern Orvostudományi Egyetem belgyógyásza. A meleg miatt magasabb a pulzusszám, mivel több vért kell pumpálnia a szívnek a bőrbe, hogy hűteni tudja a testet, így az ilyen jógaóra felér egy erősebb kardioedzéssel. A megnövekedett pulzusszám miatt jobban kell figyelni a légzésre, hogy egyenletes és lassú maradjon, a légzés pedig a relaxáció és a stresszkezelés kulcsa.



Bár elsőre fullasztónak hangzik a 40 fok és a magas páratartalom kombinációja, a jógalégzés technikája miatt hosszú távon ez a tüdőkapacitás növekedését eredményezi. A mélyebb lélegzetvételek a tüdőt aktívabb tágulásra késztetik, így több oxigén áramolhat a szervekhez.
“Bármilyen testmozgás, amely növeli a pulzusszámot, kalóriát éget és segíti a súlycsökkenést. Tehát a melegben végzett jóga eszerint egy kalóriakemence, annak ellenére, hogy nem nagyon ugrálunk és futunk az órán. Kiszámolták, hogy egy lassabb típusú jógaóra során 333 kalóriát égettek el általánosan a résztvevők. Ha ezt felszorozzuk egy vinyásza-gyakorlással, garantáltan érezhető lesz, ahogy égnek a kalóriák.

Mik a hátulütők?

A magas vérnyomással élők jobb, ha hagyományos órát választanak, ha jógázni szeretnének. “Még az egészséges emberekkel is előfordul, hogy a magas hőmérséklet hatására a vérnyomásuk hirtelen leesik, szédülni kezdenek vagy elájulnak” – figyelmeztet Dr. Numbers.
A vízfogyasztás a másik fontos dolog, amire figyelni kell. A hot jóga órán, ellentétben a hagyományos órákkal, szoktak inni a résztvevők a gyakorlatok között. Sőt, a szőlőcukor fogyasztása is megengedett, mivel izomgörcsök is jelentkezhetnek a magas hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt.
“Az izmok megnövekedett rugalmassága és a melegebb hőmérséklet miatt fokozottabb a sérülésveszély. Az ember hajlamos túlfeszíteni a húrt, nem veszi figyelembe a test jelzéseit. Nem is feltétlenül gyakorlás közben érzékeli a sérülést, hanem az óra után” – magyarázza az orvos.
Vannak kizáró tényezők is: várandósok, szív- és érrendszeri betegséggel élők inkább válasszanak más mozgásformát vagy óratípust. De akkor is legyünk őszinték magunkkal, ha csak egyszerűen nem bírjuk a meleget és trópusi páratartalmat. Teljesen mindegy, hány barátunk izzad vidáman, nem kell fogcsikorgatva végigcsinálni, biztosan találunk olyan jógaformát, ami jobban illik hozzánk.

Fel lehet készülni

A legfontosabb, hogy fogyasszunk elég folyadékot az óra előtt. A sportitalok különösen ajánlottak, hiszen a fokozott izzadás miatt az elektrolitveszteség is növekszik. Enni viszont ne együnk közvetlenül az óra előtt, legalább két óra teljen el a legutolsó étkezéstől a kezdésig. És a legfontosabb, hogy hallgassunk a testünkre.

Fotók: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód