Sztrókot okozhat a nyakropogtatás

2019. május 09.
Néha nagyon jó érzés kiropogtatni a nyakunkat, ám nem árt óvatosan végezni az ilyen mutatványt. Sérülést, és akár sztrókot is okozhat egy óvatlan mozdulat.

A nyakban feszültséggel teli gócok gyűlhetnek fel egy-egy stresszesebb napon, így rettenetesen jóleső érzés egy-két nyújtózkodással és fejkörzéssel kiropogtatni. “Nem veszélytelen azonban ez az aprócska mozdulat, volt már olyan esetünk, hogy egy egyszerű tévénézés közbeni nyakropogtatás sztrókot okozott egy páciensnél” – figyelmeztet Natalie Kunicki, a londoni mentőszolgálat mentőorvosa. Ugyan ez rendkívül ritka eset, ám ízületi sérülést könnyen okozhatunk magunknak a ropogtatással Marianne Ryan gyógytornász szerint.


Miért lehet veszélyes?
A nyak rendkívül érzékeny szerkezet, összetett mozgást végez. Amikor ropogtatjuk, a nyaki gerincszakaszt rendezzük át tulajdonképpen. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes alkalommal azért roppan a nyakunk, mert a gerincünk nincs a helyén, és a roppanó hang sem jelent problémát.  
Akkor van baj, ha a gerincvelő idegrendszerét gátolja a ropogtatás, ha a rá helyezett nyomással elvágjuk az idegek közötti információáramlás útját. “A túl erőszakos ropogtatással irritálhatjuk, sőt károsíthatjuk az idegeket” – figyelmeztet a gyógytornász. Szélsőséges esetben akár egy véna fala is sérülhet, így vérrög keletkezhet, mely sztrókot okoz.


Van helyes módja?
A szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy ha valamilyen nyakproblémánk van, egyáltalán ne ropogtassuk a nyakunkat. Próbáljuk meg helyette inkább csak előre hajtani a fejünket vagy oldalra egy intenzív nyújtózással, ez is remek feszültségoldó, és nem terheli a nyaki csigolyákat. “Ha hátrafelé hajtjuk a fejünket, ez sokkal nagyobb nyomást helyez a nyakra, ilyenkor következhetnek be a súlyos sérülések” – magyarázza  Marianne Ryan gyógytornász.
Passzív módszerekkel is kiválthatjuk a nyak ropogtatását. Ha legközelebb azt tapasztaljuk, hogy görcsöl a nyakunk a sok monitornézéstől, ne kimozgatással próbáljuk semlegesíteni a feszültséget. “Masszírozzuk át inkább az ujjainkkal az érintett területeket, miközben mélyeket lélegzünk” – javasolja a gyógytornász.
Általánosságban elmondható azonban, hogy a legjobb megelőzni a nyaki izommerevség, feszültség kialakulását. Bár a munkahelyi stresszt nehéz elkerülni, ám ha rendszeresen mozgunk, nyújtó gyakorlatokat végzünk, jógázunk, pilatesezünk, illetve az alvás körülményeit kényelmes párnával optimalizáljuk, jó eséllyel elkerülhetjük, hogy nyakropogtatásra legyen szükség.


Fotó: Unsplash