Egyre nagyobb riadalmat kelt az új, Kínából kiindult koronavírus-fertőzés, mivel a betegek száma rohamosan emelkedik, ráadásul már Európából nézve sem valami egzotikus fertőzés, hiszen Franciaországban és Németországban is diagnosztizáltak a súlyos tüdőgyulladást okozó vírus által megbetegített embereket. Néhány egyszerű, tulajdonképpen mindennapinak számító higiéniés szabály betartásával, melyeket a WHO foglalt össze közösségi oldalán, bár teljesen ki nem zárható, de jelentősen csökkenthető annak esélye, hogy elkapjuk nemcsak a koronavírust, hanem a szezonális influenzát is, hiszen hasonló a fertőződés útja a két betegség esetén.
Mit tegyünk a megelőzésért?
Mossunk gyakran kezet, lehetőleg alkohol alapú, fertőtlenítő hatású szappannal, ügyelve a körmök alatti és az ujjak közötti területre is.
- Tüsszentés és köhögés esetén használjunk zsebkendőt, és ezt is kövesse alapos kézmosás.
- Kerüljük a kontaktust a lázas beteggel.
- Lázas betegség esetén keressük fel az orvost, számoljunk be közelmúltbeli külföldi utazásainkról, ha volt ilyen.
- Kerüljük az élő vagy levágott állatokat forgalmazó piacokat olyan helyeken, ahol az új koronavírus már megjelent.
- Ne fogyasszunk nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű élelmiszert.
Az arcmaszk használata nem egyértelműen hatásos, ám ha valaki megbetegedett, abban biztosan segít viselése, hogy a beteg ne szórja szét a vírusokat egy-egy tüsszentéssel vagy köhögéssel. Illetve ha beteget ápolunk, szintén csökkentheti a fertőződés rizikóját, ha folyamatosan viseljük az orvosi maszkot.
Nehéz a felismerés
A koronavírus-fertőzés korai tünetei – láz, köhögés, nehéz légzés, levertség érzet – nagyon hasonlítanak a nátha vagy influenza okozta panaszokhoz, ezért nehéz eldönteni, vajon szükséges-e orvoshoz fordulnunk. A tünetek megjelenése sem egységes. Vannak, akiknél csupán enyhébb panaszokat, hőemelkedést, köhögést okoz, ők egy hét alatt épülnek fel, a súlyosabb, légzési nehézséggel járó eseteknél akár két hét is lehet a gyógyulás. Az esetek közel 17 százalékában vezet súlyos tüdőgyulladáshoz a kór, mely a betegek 3 százalékánál halálos kimenetelű.
Korábban azt feltételezték, hogy a vírus a gyerekekre nem veszélyes, azonban már egy kétéves és egy kilenc hónapos gyereknél is kimutatták a koronavírust. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a gyerekeknél enyhébbek a tünetek. A WHO szakértőinek jelenlegi álláspontja szerint a járvány komoly vészhelyzetet jelent Kínában, de globális egészségügyi vészhelyzetről egyelőre nincs szó. A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Tisztifőorvos tájékoztatása szerint magyar betegről sem tudunk egyelőre, sem az országban, sem külföldön.
Mikor lesz védőoltás?
Az amerikai filmekben, ahol világjárvány pusztít a Földön, a tudósok gőzerővel dolgoznak a védőoltás előállításán, amely mindig pont időben elkészül. Valójában sajnos pont az ellenkezője igaz, ahogy láttuk a Latin-Amerikában dúló Zika-vírus, az ebola vagy a 2009-es influenzajárvány idején is. A 2019-nCoV koronavírus esetében a kutatók mindent megtesznek, hogy ez most másként legyen, ám lehet, hogy még így is késő lesz. Ugyan órákkal a vírus genomjának közzététele után megkezdődött a vakcinafejlesztés, ám mire az állati és emberi tesztek után a védőoltás engedélyezése és tömeggyártása megtörténhet, így is legalább egy évre lehet szükség a hatásos védőoltás előállításához.
Ha az új koronavírus is az influenzához hasonlóan szezonálisan fertőz, az a kutatók malmára hajtja a vizet, hiszen ahogy elmúlik a tél, elmúlik a betegséghullám is, és legközelebb következő ősszel találkozhatunk vele. Ha a védőoltás készen is lesz addigra, a kutatók szerint azért az lenne a legjobb forgatókönyv, ha nem lenne rá szükség.
Forrás: WHO, NNK, Prevention, Science
Fotó: Getty Images, Unsplash
