Cukorsokk: mítosz vagy valóság?

Lassan száz éve született az elmélet, amely szerint az elfogyasztott cukor (főként csokoládé formájában) látványos hatással van a gyerekek viselkedésére, ám a köztudatba csupán dr. Ben Feingold 1975-ben megjelent, Why Your Child Is Hyperactive (Miért hiperaktív a gyereked?) című könyvével került igazán. Azóta tartja magát a mítosz, nevezhetjük így, mivel sem 1922-es születésekor, sem azóta nem sikerült orvosi tényekkel alátámasztani a cukorsokk létezését.

A zéró páciens

Könyvében dr. Feingold leírja egy fiú esetét, aki szerinte a zéró páciens volt, tehát nála figyelték meg először a cukor és a hiperaktív viselkedés közötti összefüggést, közismert nevén a cukorsokkot. A szőke kisfiú nagyon szerette a szénsavas üdítőket, a cukorkát és a tortát, ami teljesen normális dolog egy gyereknél. Az viszont már feltűnőbb volt, hogy a fiú teljesen kezelhetetlenné vált a születésnapi partikon és az ünnepi családi összejöveteleken.

Az elfogyasztott cukor mennyiségének korlátozása mindig jó ötlet, nem csak a legkisebbeknél.

A hetvenes években váltak elterjedtté az amfetamintartalmú stimulánsok a figyelemzavaros hiperaktivitás kezelésében. Azok a szülők, akik aggódtak a gyógyszerek mellékhatásai miatt, alternatív megoldásként és mentőövként tekintettek arra az elméletre, amely szerint a hiperaktivitást lehetséges kontrollálni a cukorfogyasztás csökkentésével.

A tudomány nem igazolta

Egyes kutatások elméletei szerint a sok cukrot tartalmazó étrend hatalmas kilengéseket eredményez az inzulinszintben, amelynek nyomán adrenalint választ ki a szervezet, ez vezet a hiperaktív viselkedéshez. Ám az ezt alátámasztó adatokat később többen megcáfolták. Egy különösen szigorú kutatás készült 1994-ben, általános iskolások körében. Átlagos kisgyerekek és olyan gyerekek reakcióját vizsgálták, akiket szüleik úgy jellemeztek, hogy érzékenyek a cukorra. Sem a szülők, sem a gyerekek, sem a kiszolgáló személyzet nem tudta, hogy melyik gyerek kap cukros, és melyik diétás ételt aszpartámmal vagy más mesterséges édesítőszerrel. A vizeletteszt nem mutatott különbséget a gyerekek szervezetének anyagcseréjében, és a kilenc különböző kognitív és viselkedési teszten is hasonlóan szerepeltek a gyerekek, függetlenül attól, milyen édességet fogyasztottak. A kutatást egy év múlva megismételték, hasonló eredménnyel.

Mindig jó ötlet a kevesebb cukor

Bár a tudomány megcáfolta a cukorsokk létezését, és azt, hogy hatással lenne a gyerekek viselkedésére, ám az elfogyasztott cukor mennyiségének korlátozása mindig jó ötlet, nem csak a legkisebbeknél. A túl sok édesség és a finomított cukor ugyanis hozzájárul az elhízás, a szívbetegségek és a kettes típusú diabétesz kialakulásához.