Az online megbeszéléseken a nők nem jutnak szóhoz

2020. május 04. |

Egymást elnyomó beszélgetések, közbeszólások, a testbeszéd és a gesztusok elsikkadása. Amióta a koronavírus-járvány miatt a munkahelyi megbeszélések, tárgyalások átkerültek az online térbe, a nők számára élesen láthatóvá váltak azok az egyenlőtlenségek, amelyek úgy tűnik, a biztató jelek ellenére a felszín alatt ugyanúgy továbbra is megvannak a munkahelyeken.

„Legalább háromszor félbeszakítottak, és amikor megpróbáltam visszatérni a mondandómra, újabb két ember beszélt, félbeszakítva egymást” – mesélte egy múlt heti online megbeszéléséről egy multinacionális élelmiszeripari cég középvezető beosztásban dolgozó kolléganője.


A koronavírus-járvány által teremtett teljesen új helyzetben az iroda átkerült az otthonunkba, a megbeszélések pedig a tárgyalókból az online térbe. Ezzel párhuzamosan egyre jobban kikristályosodott, hogy mennyivel nehezebb a nőknek hallatniuk a hangjukat a csoportos hívások során.

A tárgyaló sem volt leányálom

Számos tanulmány született arról, hogy a munkahelyi megbeszélések milyen mélyen magukban hordozzák a nemi egyenlőtlenségek megnyilvánulásait. A Yale Egyetem pszichológusa, Victoria Brescoll által végzett kutatás például arra mutatott rá, hogy amikor egy férfi vezető beszél sokat, azt a szakértelem megnyilvánulásaként értelmezik a kollégák, ha viszont egy női vezető beszél ugyanannyit, azt szószátyárságnak tekintik, és inkább a szakértelem hiányának tulajdonítják. Egy 2019-es átfogó kutatás, amelyben 329 vállalat több mint 68 ezer dolgozóját vizsgálták, kimutatta, hogy a vizsgálatban résztvevő nők fele tapasztalt már olyat, hogy félbeszakították, vagy egyszerűen átvették tőle a szót megbeszélések során, a résztvevők 38 százalékának ötleteit pedig tulajdonították már másnak végül.

Olvastad már?

Az internet kiemeli az egyenlőtlenségeket

 

„Online ezek a különbségek még inkább kirajzolódnak” – hívta fel rá a figyelmet Deborah Tannen, a Georgetown Egyetem nyelvészprofesszora, aki a férfi és női beszédet tanulmányozza évtizedek óta. A professzor kutatásai során az is kirajzolódott, hogy ezek az egyenlőtelenségek a nemek eltérő kommunikációs és tárgyalási stílusa miatt vannak jelen.

„Mindenről, amiről azt gondoltuk, hogy már elértük a nemek közötti egyenlőséget, kiderült, hogy egyáltalán nem” – Deborah Tannen, a Georgetown Egyetem nyelvészprofesszora.

„A nők gyakran érzik úgy, hogy nem szeretnének a szükségesnél több időt rabolni, ezért gyakran szűkszavúak” – magyarázta Tannen. Ezzel szemben a férfiak hosszabban beszélnek, és sokkal gyakrabban vitatkoznak, illetve kritizálnak másokat. A Bloomington Egyetem nyelvészprofesszora, Susan Herring is hasonló mintázatot látott kirajzolódni kutatásában abban az esetben is, ha az online megbeszélés résztvevőiről nem árulták el a nemüket.

Elvesznek a non-verbális jelek

Az online megbeszélések során ráadásul elvesznek a személyes beszélgetések során érzékelhető non-verbális jelek, finomságok, amelyek segíthetik a munkatársak közötti kommunikációt. A videohívásokban nehéz lehet kitapasztalni, mennyi szünetet hagyjunk a másik félnek, mielőtt beszélni kezdünk, vagy nem érzékeljük megfelelően, ha valaki hozzá szeretne szólni, kivétel, ha széles mozdulatokkal nem integet.
A gesztusok és non-verbális kommunikáció lecsökkent lehetőségei pedig megint a nőket érintik érzékenyebben, hiszen ők azok, akik erősebbek az egymás közötti kommunikáció ezen szintjén.

Olvass tovább!

Forrás: The New York Times
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Zöld szexjátékok – minden a szilikonon túl fenntartható

Zöld szexjátékok – minden a szilikonon túl