Hat héttel ezelőtt, még azelőtt, hogy igazán berobbant volna a koronavírus-járvány Amerikában, dr. Veena Goel Jones, a kaliforniai Palo Alto Alapítványi Kórház gyermekorvosa egy hat hónapos kislányt kezelt az ő szavait idézve „klasszikus Kawasaki-betegséggel”. A kisbabának láza volt, kiütései és jellegzetes duzzanatai. Jones és csapata a Covid-19-re is tesztelte a kislányt a kórházi protokoll ellenére, mivel „volt egy olyan erős megérzésem, hogy fertőzött” – mondta az orvos. A sejtés beigazolódott, a kislány tesztje pozitív lett, annak ellenére, hogy egyetlen egy árva köhintést sem ejtett, és a koronavírus-fertőzés más jellegzetes tünetét sem mutatta. Ezután ők voltak az elsők, akik a Covid-19 vírus és a Kawasaki-szindróma közötti lehetséges kapcsolatról először publikáltak a világon. Azóta az ő klinikai tapasztalataikra máshol is felfigyeltek. Hasonló eseteket jelentettek az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Spanyolországból és New Yorkból is.
Tizenöt 1–15 év közötti gyermeket kezeltek Kawasaki-szindrómához hasonló gyulladásos tünetekkel New York kórházaiban április közepe és május elseje között. Közülük négy koronavírus-tesztje volt pozitív, hat gyermek tesztje negatív volt ugyan, ám az antitest-vizsgálatok kimutatták, hogy átestek a fertőzésen. Mindegyik gyermek túlélte a betegséget, ám felüknek vérnyomás-támogatásra volt szükségük, ötüknek pedig a légzés támogatására. „A kapcsolat a Covid-19 és a tünetegyüttes között még nem tisztázott… mégis a vírus klinikai természete olyan, hogy mindenkit arra kérünk, azonnal lépjen kapcsolatba az egészségüggyel, amint hasonló tüneteket tapasztal valakin” – mondta dr. Oxiris Barbot, New York egészségügyi főbiztosa a Time magazinnak. Rengeteg kérdés vár még tisztázásra a koronavírussal kapcsolatban, folyamatosan újabb és újabb dolgokat tudunk meg a betegségről, de néhány dolog már biztosnak tűnik mind a Kawasaki-betegségről, mind a Covid-19-ről.
Mi az a Kawasaki-betegség?
Az erek – köztük a szívhez vezető fő artéria – gyulladásával és megduzzadásával járó ritka gyermekbetegség a Kawasaki-szindróma. Érinti a nyirokrendszert, a bőrt és a nyálkahártyákat is a Mayo Klinika tájékoztatása szerint. A korai tünetei közé tartozik a láz, kiütések, kötőhártya-gyulladás, a cserepes ajkak és az ödémásodás. Ahogy a betegség halad előre, a bőr hámlása, emésztési problémák és izületi fájdalom is jelentkezhet.
Olvastad már?
Csak az Amerikai Egyesült Államokban évente háromezer Kawasaki-szindrómás esetet diagnosztizálnak, legtöbbet az öt évnél fiatalabb gyermekek között. Érdekes, hogy a betegek között jelentősen több a fiú, mint a lány. Kezelés nélkül a Kawasaki-betegség súlyos keringési problémákat okozhat, ám gyógyszeres terápiával – amely általában gyulladáscsökkentő szereket jelent – könnyen kezelhető. Jones páciensének láza is néhány órával azután elmúlt, hogy intravénás immunoglobulin-terápiát kapott.
Mi lehet a kapcsolat?
Még továbbra sem tudják biztosan. Ám dr. Roshni Mathew, Jones kollégája és a gyermekkori fertőző betegségek specialistája a Stanford Egyetem gyermekklinikáján, azt állítja, hogy „az általános vélekedés szerint maga a fertőzés váltja ki a betegséget az immunrendszer túlzott reakciójával”. Bármilyen fertőzés okozhat gyulladást a szervezetben. Valószínűsíthető, hogy az újfajta koronavírus kiváltja a Kawasaki-szerű gyulladásos választ a gyermekek egy kis részénél a szakértő szerint. Ezt azért is gondolják így, mert néhány felnőtt betegnél is tapasztalható gyulladásos folyamat a fertőzésre válaszul. A legsúlyosabb tüdőkomplikációk közül sok pont ehhez a jelenséghez köthető.
Ám pont, ahogy a Covid-19-cel kapcsolatban, úgy a Kawasaki-betegségben is sok dolog ismeretlen egyelőre. Az orvosok és a tudósok sem tudják pontosan, mi okozza, ám a legerősebb elmélet szerint vírusos megbetegedések válthatják ki. Ha biztosan kiderül, hogy van kapcsolat a koronavírus és a Kawasaki között, „nem mondanám, hogy meglep majd” – mondta Jones.
Kell aggódni?
„Nem jobban, mint eddig” – mondta Jones és Mathew. Azt eddig is tudtuk, hogy a gyerekek is megfertőződhetnek a koronavírussal, és terjeszthetik a betegséget, ám egyre több jel utal arra, hogy sokkal kevésbé fogékonyak rá, mint a felnőttek. Továbbra is igaz, hogy ha egy gyermek kapja el a betegséget, a tünetei általában enyhébbek.
A súlyos koronavírusos megbetegedések ritkák a gyerekek között, a Kawasaki-szerű szövődmények még ritkábbak.
A New York-i tizenöt eset valóban indokolja az összefüggések vizsgálatát, ám ők még mindig nagyon kis részét teszik ki annak a 4100 gyermeknek, akik igazoltan elkapták a koronavírust május 4-ig New Yorkban.
A szakemberek szerint bármilyen, a Covid-19-cel kapcsolatba hozható szövődmény újabb szorongást ébreszthet az emberben, és odafigyelünk rá, ám ez nem jelenti azt, hogy pánikra lenne okunk. Ahogy azt sem, hogy az orvosok és a tudósok jól tudják, mi zajlik pontosan. A tény, hogy nagyon kevés gyermeket fertőz meg a koronavírus, egyrészről nagyszerű, ám ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon kevés adat áll a tudósok rendelkezésére arról, hogyan zajlik náluk a fertőzés. „Bizonyos dolgok a felszínre kerülnek, így több figyelmet kapnak, ám ettől még rendkívül ritkák az ilyen esetek” – nyomatékosította a fertőző betegségek szakértője. A szülőknek továbbra is az a feladata, ami eddig, ha betegség tüneteit észlelték gyermekükön: konzultálni egy orvossal. „A családoknak és szülőknek így is épp elég dolog miatt kell aggódniuk, a Kawasaki-szindrómát nem kell felvenniük a listájukra” – mondta a gyermekorvos.
Olvass tovább!
Forrás: Time, The New York Times
Fotó: Unsplash
