„Az agyunk bal féltkéje sokkal éberebbnek tűnik, mint a jobb” – mondta Yuka Sasaki, a Brown Egyetem kognitív, nyelvészeti és pszichológiai tudományainak professzora. A kutató felfedezése, amelyet a Current Biology című tudományos folyóiratban publikált, megmagyarázza, miért fáradtabbak az emberek azután, ha új helyen aludtak. Sasaki szerint ráadásul nem csak az embereknél figyelhető meg az a jelenség, hogy rosszabbul alszanak szokatlan környezetben: a madarak és a tengeri emlősök agyának fele is éberen őrködik, míg a másik fele alszik.
Az alváskutatók már évtizedekkel ezelőtt felfedezték az elsőéjszaka-hatást, amikor először kezdték alváslaboratóriumban vizsgálni az emberek alvási szokásait. Az első laborban töltött éjszakán olyan rosszul aludtak a páciensek, hogy az akkor felvett adatok teljesen használhatatlanok voltak a tudósok számára.
Sasaki azt akarta megtudni, mi történik az agyban azokon a bizonyos első idegen helyen töltött éjszakákon. Ezért a kutatócsapat a Brown Egyetem 35 diákjának agyhullámait vizsgálta meg. Az alvás alatti agyhullámok mintázatát megfigyelve azt vették észre, hogy az agy jobb féltekéjének bizonyos területein nagyobb volt az aktivitás, mint a bal félteke hasonló részein. Az első éjszaka után pedig minden megváltozott.
Annak alátámasztására, hogy az agy bal oldala valóban sokkal éberebb, mint a jobb, a kutatók két másik kísérletet is végeztek. Először ismétlődő hangokat játszottak le, amelyek közül egyetlen volt csak más hangmagasságú. Amikor valaki ébren van, vagy felületes az alvása, az agy válaszol erre a kakukktojás hangra. A kutatásban részt vevő diákok agya válaszolt, ám csupán a bal oldala. Amikor a tudósok a második kísérletben olyan hangos zenét játszottak le, amely elég hangos volt ahhoz, hogy egy nem túl mélyen alvó embert felébresszen, azt találták, hogy azok a diákok ébredtek fel gyorsabban, akiknek a zenét a jobb fülükbe, vagyis a bal agyféltekével összeköttetésben álló oldalra játszották le.
„Azt a képességet, hogy csak az agy egyik fele pihen, embereken korábban nem mutatták még ki – mondta Niels Rattenborg, a Max Planck Intézet alvásvizsgáló csoportjának vezetője. – Ám ezt a trükköt az állatok is tudják, ez is egy óvintézkedés a ragadozók ellen.”
„A ragadozók azonban szerencsére nem okoznak nagy problémát az embernek napjainkban. Ám az emberi agy azokban az időkben alakult, amikor még az éjszakák sötétek voltak, tele veszedelemmel – tette hozzá Rattenborg. – Amikor új környezetben alszunk, nem tudjuk, mennyi veszély leselkedik ránk. Így teljesen logikus, hogy az agyunk fele sokkal éberebb.”
Sasaki arra is rámutatott, hogy ez az agyi válasz nem szándékos, így nem tehetünk ellene semmit, hogy megelőzzük, még akkor sem, ha az idegen helyen töltött éjszaka után egy komoly vizsga vagy munkahelyi megbeszélés vár ránk.
Forrás: NPR Fotó: Unsplash
