1. A Föld diétája
A The Lancet folyóirat számára dolgozta ki több tucat professzor a Planetary Health Diet fantázianevet viselő étrendet, amelynek célja, hogy két, eddig ellentétesnek vélt célt szinkronizáljon: az egészséges étrendet és az ökotudatosságot. A Föld étrendje megfogalmazza, hogyan legyen minél kisebb az étkezésünk ökolábnyoma anélkül, hogy lemondanánk a tápanyagban gazdag, teljes étkezésről. A tudósok szerint ezzel a diétával elkerülhetőek a hiánybetegségek és az elhízás, illetve az alultápláltság okozta egészségügyi problémák is. A PHD étrend nem hiába futott végig a globális sajtón: a növekvő népesség és a klímaváltozások miatt az erőforrásaink komoly veszélybe kerültek. Tudósok szerint kénytelenek vagyunk a közeljövőben radikálisan változtatni az étkezési szokásainkon azért, hogy a Föld 2050-re várható 10 milliárd fős népességének eltartása is lehetséges legyen.
A PHD étrend egyáltalán nem egyhangú, radikális vagy kizárólag növényi alapú. A tudósok elsőszámú javaslata az, hogy az étkezések alapját jelentsék a gyümölcsök, zöldségek, gabonák és magvak, míg a húsok, halak, a tojás és a cukor fogyasztása napi 50 gramm alatt maradjon. A húsbevitel negyedét a vörös hús, a kétharmadát pedig a baromfi tegye ki. Emellett hangsúlyozza, hogy a magas keményítőtartalmú élelmiszereket (burgonya, répa, cékla) is szorítsuk háttérbe, az állati eredetű zsír helyett pedig használjunk növényi eredetű olajokat.
2. Csomagolásmentesen
Nemcsak az állati eredetű élelmiszerek dobják meg a diétánk ökolábnyomát, de az a rengeteg csomagolás is, amelyben érkeznek a különböző zsírszegény tejtermékek, sovány húsok, különleges zöldségek és gyümölcsök. Nem is beszélve a vastag műanyag dobozos fehérjeporokról vagy a porciózott salátakeverékekről. Ha diétába kezdünk, akkor a legjobb, ha a piacon kezdjük minden bevásárlásunkat: itt rengeteg zöldséget és gyümölcsöt beszerezhetünk csomagolás nélkül, akár őstermelőktől is, de vehetünk kimérve csonthéjasokat vagy hüvelyeseket is. Érdemes néha váltogatni a beszerzési helyeinket, így tovább növelhetjük a vásárolt termékek tápanyagdiverzitását, hiszen minden termőföld más és más, így a benne fejlődő növény is.
Amit nem tudunk beszerezni a piacról, azt próbáljuk meg a már egyre több megyeszékhelyen is megtalálható csomagolásmentes boltok egyikéből beszerezni! Ha nincs a közelünkben ilyen, akkor végső esetben jöhet a szupermarket, de oda is vihetjük magunkkal a vászonzsákjainkat, sőt, még a sajt- és húspultnál is megpróbálkozhatunk a saját dobozzal.
3. Túlevés helyett dobozolás
Rengeteg hulladékot és diétás kihágást is megelőzhetünk azzal, ha heti 2-3 alkalommal nekiállunk otthon nagyobb adagokat egyszerre lefőzni és dobozokba porciózni a munkahelyi étkezéseinket. Így koordinálni tudjuk azt is, hogy mennyit együnk egy-egy étkezés során, illetve az egyszerhasználatos műanyagokkal sem fogjuk szembe találni magunkat.
Egy szöuli kutatócsoport szerint azok, akik társasággal mennek ebédelni, sokkal gyakrabban választanak zsíros és szénhidrátban gazdag ételeket csupán szolidalitásból, mert nem szeretnék, hogy az ebédlőpartnerük kényelmetlenül érezze magát az ételválasztása miatt. Az is bizonyított, hogy az éttermi, túlméretezett adagokat sokkal nagyobb százalékban fogyasztjuk el akkor is, ha a felével is jóllaknánk, ez szintén a diétás céljaink útjába állhat. Arról nem is beszélve, hogy ökolábnyom szempontjából is aggályos, ha húsban és olajban gazdag, hatalmas adagokat fogyasztunk étkezésről étkezésre, amelyek összetevőlistájával sem vagyunk tisztában.
4. Organikus, lokális és szezonális
Nem mindegy az sem, hogy a világ melyik pontján élünk. Ugyanis az egzotikus gyümölcsök, zöldségek, gabonák és magvak is megdobhatják az ökológiai lábnyomunkat diétázás során. Iskolapéldája ennek a hipszter diétás kedvenc, az avokádó. A divatos élelmiszer iránti globális kereslet azt eredményezi, hogy a mexikói fenyőerdők helyére a helyiek kénytelenek avokádófákat ültetni, amelyeknek sokkal nagyobb a vízigénye, mint a fenyőknek: mintegy 272 liter víz kilónként. De hasonló a helyzet a quinoával, a pálmaolajjal és a trópusi gyümölcsökkel is.
A Felelős Gasztrohős honlapja és minden évben megvásárolható naptárja nagyon szemléletesen bizonyítja, hogy sok esetekben bizony a helyi, szezonális alapanyagok tápanyagban erősebbek is, mint a Földet beutazó, de divatos társaik. Ráadásul minél frissebb, minél kevésbé feldolgozott és minél természetesebb körülmények között növekedik egy-egy alapanyag, annál egészségesebb is!
5. Slow living – gyors eredmény
Érdemes időszakos, sokszor kudarcba fulladó fogyókúra helyett teljes életmódváltásba kezdeni, melybe az étkezésen túl beletartozik a mozgás, a pszichés egyensúly és a természethez való újrakapcsolódás is. Például ne feltétlenül az utunkba eső első konditerembe váltsunk bérletet, hanem nézzünk körül, van-e a közelünkben olyan park, füves terület ahol futhatunk, rendszeresen sétálhatunk vagy jógázhatunk a friss levegőn, van-e olyan domb vagy hegy, amelyet megmászhatunk az edzőtermes taposógépezés helyett.
Mindemellett olyan egyszerű, tudatos döntéseken is múlhat a diétánk sikere, hogy időben ágyba kerülünk-e esténként és megadjuk-e a szervezetünknek a megfelelő pihenést. A Columbia Egyetem egyik kutatása szerint azok, akik 7 óránál kevesebbet szoktak aludni, hajlamosabbak az elhízásra és nehezebben tudnak lefogyni. A napi rutinok és rituálék kialakítása tehát kulcsfontosságú. Az online böngészés és sorozatnézés helyett – a streamingszolgáltatásokról egyébként kevésbé köztudott, de szintén hatalmas ökolábnyommal bírnak – inkább válasszuk a lassabb, ténylegesen pihentető és feltöltő offline aktivitásokat. Akár kivehetünk egy hét szabadságot egy feltöltő léböjtkúra vagy erdei, testet-lelket feltöltő pihenés reményében is, ami nemcsak a ruhaméretünkre, de az általános közérzetünkre is hatalmas hatást gyakorolhat anélkül, hogy a végsőkig kihasználnánk a Föld erőforrásait.
Fotó: Getty Images
