A világ több országában, így az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben is elkezdődött a várandós nők oltása a koronavírus ellen, illetve annak vizsgálata, hogyan reagál szervezetük az mRNS típusú oltásokra, azaz a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájára. Az első eredmények igen biztatóak: azt figyelték meg ugyanis a kutatók, hogy az anyák szervezete által termelt antitestek megjelennek a köldökzsinórvérben is. Sőt, van olyan kutatás, amely szerint az immunrendszer által termelt antitestek az anyatejben is megtalálhatók, így az anyák átadhatják a védettséget, amelyet az oltással szereznek, a gyermekeiknek is, akár a szülés előtt vagy után is.
A köldökzsinór és az anyatej közvetít
Brenna Hughes, a Duke Egyetem szülészet és nőgyógyászati karának vezetője az előzetes vizsgálatok alapján azt nyilatkozta, hogy “reménykeltőek az első adatok, mivel ezek a vakcinák lehetséges, hogy az anyai antitestek által védik a magzatot is”, ám az eredmények még további ellenőrzésekre várnak.
„A korábbi aggodalmak a lehetséges kockázatok és veszélyek miatt pont az ellenkezőjébe fordultak. Valójában úgy tűnik, hogy a védőhatás kiterjed a magzatra és a kisbabákra is” – tette hozzá Hughes, aki az Amerikai Szülészeti Kollégiumának és a nőgyógyászok Covid–19 munkacsoportjának vezetője is, ám a kutatásokat független szakértőként nézte csupán, nem vett részt bennük.
A kutatók már korábban is felfigyeltek arra, hogy azoknál a várandós nőknél, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, a természetes immunitás kiterjedt a kisbabáikra is. Ám az, hogy a vakcina által kiváltott antitesttermelés a köldökzsinórvéren keresztül eléri a magzatot, illetve az anyatejen keresztül az újszülötteket, teljesen új felfedezés, ami a vírus elleni harcban új esélyeket adhat.
Különbségek az oltások között
Egy preprint – azaz még ellenőrzés előtt álló – kutatásban több mint 130 nőt vizsgáltak. Kétharmaduk várandós volt, egyharmaduk pedig szoptatott. A tudósok azt figyelték meg, hogy a nők a nem terhes nőkhöz hasonló immunválaszt produkáltak az oltás után, így valószínűsíthető, hogy a vakcina náluk éppen olyan hatásos, mint másoknál. Az is kiderült, hogy annál a tíz nőnél, aki a tanulmány ideje alatt szült, a köldökzsinórvérben is jelen vannak az antitestek, illetve szinte minden szoptató anyánál voltak antitestek az anyatejben is. Egy nőnél fordult elő, aki csak egy adagot kapott az egyébként két adagos védőoltásból, mielőtt szült, hogy voltak ugyan antitestek a köldökzsinórban, ám kevesebb, mint azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták.
Olvastad már?
Andrea Edlow, a tanulmány társszerzője azt mondta, hogy a kutatás külön érdekessége volt, hogy összehasonlíthatták a Moderna és a Pfizer-BioNTech oltásokra adott immunválaszokat a beoltottaknál. Azt figyelték meg a tudósok, hogy azok a nők, akik a Moderna oltását kapták, magasabb mennyiségben termelték az IgA nevű antitestet. Ez a nyálkahártyán termelődő antitest jellemzően az anyatejben található meg, és a szoptatott csecsemőket védi a fertőző betegségek ellen, mint amilyen például a Covid–19, vagy más nyálkahártyán keresztül fertőző, légúti betegségek. „A nagyobb mennyiégű IgA-válasz termelődésének jelentősége még nem tisztázott” – mondta Edlow, aki a Harvard Orvostudományi Egyetem szülész-nőgyógyász professzora. Ám azt is hozzátette: „ha az anyák több IgA antitestet termelnek a Moderna oltás hatására, ez lefordítható arra, hogy erősebb védelmet élveznek a kisbabák az anyatejen keresztül? Ez egy olyan kérdés, amit mindenképp meg kell vizsgálnunk”. A Pfizer és a Moderna oltása után hamarosan a Johnson & Johnson egydózisú vakcinájával is elkezdik a várandós nők és szoptató anyák vizsgálatát.
Miért fontos az anyák oltása?
Az izraeli preprint kutatásban húsz, a várandóssága alatt beoltott nőt vizsgáltak. A tudósok, akik a BMC Pediatrics orvosi szaklapban publikálták előzetes eredményeiket, azt figyelték meg, hogy azoknál a terhes nőknél, akik csak egy adagot kaptak az egyébként két adagos mRNS típusú oltásokból, szintén volt kimutatható mennyiségű ellenanyag-termelődés a köldökzsinórvérben a szülés után. A tanulmány szerzői, Paul Gilbert és Chad Rudnick, úgy nyilatkoztak, hogy a kisbabák antitestekkel születhetnek, amely az első néhány hónapban védheti őket a koronavírus-fertőzéssel szemben, amikor még a legsérülékenyebbek.
A szakemberek szerint ezek a korai tanulmányok nagyon fontosak az immunitás átadásának vizsgálatában. Az első lépések után most az a következő feladat, hogy kiderítsék, milyen hatásosak az újszülöttekben található antitestek és milyen sokáig nyújtanak védelmet. „Az első vizsgálatok nagyon jó hírekkel szolgáltak” – mondta Denise Jamieson, az Emory Egyetem szülész-nőgyógyász professzora, aki nem vett részt a kutatásokban. Jamieson szerint nagyon érdekes lesz látni, vajon a koronavírus elleni vakcinák is hasonlóan hatnak-e a várandós és szoptató nőknél, mint az influenza elleni oltás vagy a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni kombinált oltás. „Ám azt is fontos észben tartani, hogy a legfőbb ok, amiért a várandós nők oltására koncentrálunk, mert tudjuk, hogy náluk sokkal nagyobb a súlyos Covid–19 betegség kialakulásának kockázata, ami a magzatokat is nagyobb veszélynek teszi ki” – tette hozzá Jamieson.
Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott lista alapján a várandósság rizikófaktorként szerepel a koronavírus jelentette komplikációk és súlyos megbetegedés szempontjából, beleértve a koraszülést is.
Forrás: Washington Post Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
Kemenesi Gábor: „A védőoltás mellett még jobban vissza kell fogni magunkat”
A Hősök Tere Kezdeményezés 10. Karantén Szalonjának Kemenesi Gábor virológus volt az egyik vendége, aki többek között a koronavírus harmadik hullámáról, a friss kutatások eredményeiről és természetesen a vakcinákról is beszélt.
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben is!
