Minimalizmus: az új életfilozófia lehet a boldogság kulcsa

A minimalizmus eredete

A modern minimalizmus a 20. században kezdődhetett, de a filozófia gyökerei sokkal távolabbra, mintegy 2500 évre nyúlnak vissza a történelemben az első nonkonformistáig, egészen Diogenészig. A filozófus 412 körül született, és a mai Törökország területéről Athénig utazott, ahol úgy döntött, hogy mostantól nincs szüksége házra, így egy korabeli esővíztároló hordóban élt. Csak egy köpeny, egy sétabot és egy bőrtáska volt nála, amiről senki sem tudta és tudja, mit tartott benne, ha pénze sem volt. Miután Diogenész önmaga és az önellátás révén fedezte fel a boldogságot, nem volt hajlandó megfelelni a társadalom értékrendjének, a birtokhalmozásnak és a társadalmi státusznak, ő lett az első és eredeti minimalista.

A Krisztus előtti harmadik században kialakult sztoicizmus szintén hitt az egyszerű, minimalista életben, a változások elfogadásában, és inkább az énre, illetve a közösségre koncentrált az anyagi javak helyett. A mai modern értelemben vett minimalista mozgalom pedig az Egyesült Államokból indult, ahol egy átlagos háztartás körülbelül 300 000 tárgyat birtokol.

Gretchen Rubin amerikai szerző szerint az emberek már a pandémia előtt is úgy érezték, hogy nem tudják kontrollálni a világban jelenlévő zűrzavart. Rubin szerint természetes, hogy szeretnénk irányítani a saját környezetünket, kezelni a bizonytalanságot és a szorongást, de ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, tárgyak helyett sokan inkább egy cselekedetet emelnének ki. „Úgy gondolom, hogy az anyagi javaknak lehet egy spirituális dimenziója, és gyakran azért vásárolunk, hogy ezeket a magasabb értékeket keressük” – mondja Rubin.

A minimalista életmód előnyei

Ha valaha is fantáziáltunk arról, hogy megválunk mindentől, amire nincsen igazán szükségünk, akkor a minimalizmus lehet számunkra a tökéletes életfilozófia. Ez az irányzat nem arról szól, hogy mostantól az otthonunkban fehér falakat fogunk bámulni, miközben a padlón ülünk: valójában azt takarja, hogy végleg megválunk azoktól a tárgyaktól, amik elvonják a figyelmünket az élet igazán fontos dolgairól.

Mindenki számára mást jelent a minimalizmus, így tökéletesen az igényeinkre szabhatjuk. Vannak olyan extrém minimalisták, mint a coloradói Andrew Hyde, akinek összesen 15 tárgy van a birtokában, mások számára pedig azt jelenti, hogy csak a felesleges dolgoktól szabadulnak meg, a nélkülözhetetleneket, amiket maguk határoznak meg, pedig megtartják. „A minimalista életmód azzal jár, hogy valóban odafigyelünk a tulajdonunkban lévő dolgokra, a vásárolt tárgyakra és a szabadidőnk eltöltésére – mondta Francine Jay, a The Joy of Less, A Minimalist Living Guide című könyv szerzője. – Ez egy olyan életmód, amely a tapasztalatokat jobban értékeli a birtoklásnál.”

Olvass tovább

Amikor eljött az elég, avagy a nem-felhalmozás művészete

Eljön a nap, amikor rájössz, hogy az egykori kincsből lom lett. Kidobandó. Lehet, hogy ami, vagy aki nagyon értékes volt számodra valamikor, ma már nem az. Megy a szemétbe, vagy más kezdi el használni.

Természetesen a minimalizmus általában azokban az országokban virágzik, amelyek magukévá tették a fogyasztói kultúrát: például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Európa egyes részein. Nehéz fellázadni az egyre több holmit birtokolni vágyó mentalitás ellen, de valójában bárhol élhetünk minimalista életet, ezáltal pedig több pénzt takaríthatunk meg és nagyszerű élményekben lehet részünk – ráadásul kevesebb dolgunk lesz a karbantartással és a takarítással is.

Tippek kezdőknek

Rengeteg lelkierőre lesz szükségünk. A szeretett tárgyainktól való megszabadulás hatalmas elkötelezettséget igényel, hiszen minden tulajdonunkban lévő tárggyal kapcsolatban döntést kell hoznunk, ami nem biztos, hogy egyik napról a másikra következik be.
Helyezzünk el egy dobozt az otthonunk egy pontján, és minden alkalommal, amikor egy olyan tárgyra bukkanunk, amit régóta vagy soha nem használtunk, akkor dobjuk bele. Ha félünk attól, hogy ezek közül mégis szükségünk lesz valamire, akkor tartsuk meg a dobozt fél évig, majd könyörtelenül szabaduljunk meg mindentől, amit azóta sem vettünk ki belőle.
Nézzünk rá egy tárgyra, és gondolkodjunk el azon, hogy hány órát kellett dolgoznunk azért, hogy fizetni tudjunk érte. Minden eladott tárgy egy esély arra, hogy visszanyerjük azt az időt és pénzt, amit korábban rááldoztunk.
Ne habozzunk a kezdéssel: gondoljunk azokra a dolgokra az életünkben, ahol szorongást vagy csalódást érzünk és először foglalkozzunk velük. Például, ha olyan zsúfolt a szekrényünk, hogy a dolgok elvesznek vagy könnyen gyűrődnek, esetleg frusztrációt okoz a folytonos döntés, hogy mit vegyünk fel, akkor itt kell elkezdenünk a szelektálást. A márkás, jó állapotú ruhákat és háztartási cikkeket például feltehetjük eBayre.
Kezdjük kicsiben. Nem fogod tudni egy nap, vagy akár egy hét alatt sem megtisztítani az életünket. Harminc napon keresztül minden nap válasszunk ki egyetlen dolgot, amitől megszabadulatunk – nem kell nagy értékekre gondolnunk, lehet az egy porosodó CD, vagy egy soha nem használt ajándékba kapott bögre is.
Csak akkor vásároljunk, ha valamire tényleg szükségünk van. Ne menjünk boltba szórakozásból.
Ha költözés előtt állunk, akkor gondoljuk át, hogy mekkora térre van szükségünk. Egy kisebb otthon kevesebb kiadással és kevesebb felesleges tárggyal jár.
Ne legyünk szigorúak magunkkal, szabjuk a minimalizmust a saját igényeinkre. Ha megváltunk a gardróbunk 90%-ától, de a könyveinken nem szeretnénk túladni, akkor szívünk joga beszerezni a régóta áhított könyvespolcot – például abból a pénzből, amit az eladott holmik után kaptunk.

Inspiráló könyvek, filmek

A könyvesboltok tömegével kínálják a világ- és önmegváltó életmódkönyveket. Köztük Marie Kondo Rend a lelke mindennek című műve tökéletes kezdő minimalisták számára, mert az írónő könnyen lendíti át az olvasóit a kezdeti krízisen, miközben praktikus gyakorlati tanácsokkal is ellátja őket. Haladóknak és profiknak kötelező olvasmány Bea Johnson Zero waste otthon című könyve, ahonnan megtanulhatjuk, hogy az igazi minimalista otthonba nemcsak a kevés tárgy, hanem a minimális szeméttermelés is beletartozik, legyen szó akár tisztítószerekről, akár ételekről.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

The Minimalists (@theminimalists) által megosztott bejegyzés

Ryan Nicodemus és Joshua Fields Millburn a saját történetüket mesélik el Minimalisták – Minden, ami igazán fontos című könyvükben: ők voltak korunk egyik leghíresebb minimalistái, akik rájöttek, hogy az amerikai álom nem biztos, hogy tényleg fényt és csillogást, legfőképpen pedig boldogságot jelent mindenki számára. A minimalizmus felszabadító erején felbuzdulva megszabadultak tárgyaik 90%-ától, karriert váltottak és írásaik, valamint filmjeik révén tettek szert sikerre. Könyvükben mindannyiunk nagy örömére nemcsak sztorizgatnak, hanem hasznos tippekkel is ellátnak minket.

Két Netflixen nézhető dokumentumfilmjük, a Minimalizmus: egy dokumentumfilm az igazán fontos dolgokról és a Kevesebb most több, Ryan és Joshua, valamint más minimalisták történeteiből állnak szakértők véleményével tarkítva. Például az amerikai Greenpeace-től Annie Leonard is felhívja a nézők figyelmét a filmben arra, hogy a vállalatok és a profitra való törekvés áll a meglévő dolgainktól való függés mögött. A minimalista életmód segít az saját időnkre, a békére, az élményekre, az elégedettségre és a szabadságra koncentrálnunk. Nekünk csak bíznunk kell benne és elhinnünk, hogy a tárgyak féktelen halmozása sok mindenhez vezethet, csak éppen boldogsághoz nem.

Fotó: Unsplash