Általában kettő-négy éves kor között jellemző, hogy az érzelmek úgy tornyosulnak a gyerekek fölé, hogy azt csak egy kiadós hiszti tudja feloldani. A koronavírus-járvány kitörése óta azonban a sokkal idősebb gyerekeknél, kisiskolásoknál is gyakorivá váltak az ilyen frusztrációkitörések, érzelmi hullámzások, derült ki egy friss kutatás eredményeiből. A Bristol Egyetem tudósai által végzett tanulmány szerint a nyolcéves vagy annál idősebb gyerekeknél is megjelentek olyan viselkedési nehézségek, melyek a kétévesekre jellemzőek. A kutatók arra figyelmeztetnek ezzel kapcsolatban, hogy az érzelmi stressz, amit a járvány okozott a kisgyerekeknek, és amivel nem tudnak megbirkózni, a későbbi években komoly mentális problémákat okozhat.
Arra már korábban is felfigyeltek, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek körében milyen érzelmi nehézségeket okozott a járvány, ám sokkal kevesebb figyelem irányult eddig a kisiskolások és óvodások járványra adott érzelmi válaszreakcióira. A mostani kutatást a harmincadik születésnapját ünneplő Children of the 90s című tanulmány tudósai készítették több mint hétszáz gyermek bevonásával. Az érzelmi fejlődésük megvizsgálásához a koronavírus-járvány előtt gyűjtött adatokat hasonlították össze a tavaly nyáron felvett kérdőívekre adott válaszokkal. „Az érzelmi nehézségek kétéves kor körül érnek csúcsra, amit dackorszakként ismerünk, és hatalmas érzelemkitörésekkel jár. Ám a járvány alatt az idősebb gyerekeket sokkal nagyobb mennyiségű feldolgozandó érzelmi sokk érte, mint amennyire fel vannak készülve az ő életkorukban – mutatott rá Rebecca Pearson, a Bristoli Egyetem pszichiátere, a tanulmány rangidős szerzője. – Az elemzésünkből az derült ki, hogy olyan szintű érzelmi nehézségekkel szembesülnek, ami megfelel annak a mennyiségnek, ami a kétéves gyerekeket éri a dackorszak kellős közepén. Ugyanazt érzik és élik át. Ha ezt nem támogatjuk megfelelően, túlnő a járványon, és hosszú távú hatásai lesznek erre a generációra” – tette hozzá Pearson.
„Mintha egy hullámvasúton lennénk, rengeteg hullámvölgyet és hullámhegyet átéltünk, voltak rosszabb és jobb napok” – mondta Caroline Mellville, aki egyike volt a megkérdezett 30 ezer embernek. Férjével három gyermeket nevelnek, a hétéves Pippát, hatéves Elsie-t és négyéves Arlót. „A férjem öt hétig nem volt itthon az első lezárások alatt, dolgozott. Most örültünk, hogy velünk volt.” Amikor azonban férje visszament dolgozni, Caroline-nak kellett megbirkóznia a két nagyobb gyermek online oktatásával, vigyáznia kellett a kisfiára és gondoskodnia a kutyájukról. „Nagyon nehéz volt – vallotta be, amit még tovább súlyosbított, hogy lányai úgy viselkedtek, mintha sokkal fiatalabbak lettek volna. – Toporzékoltak, kiabáltak és hisztiztek. Nem öltöztek fel egyedül, még a fogukat sem mosták meg maguknak. Amit természetesen korábban mind maguk csináltak.”
„Általában imádnak kint szaladgálni, fára mászni. Most nem akartak kimenni soha. Az iskolába való visszatérés ismét egy érzelmi hullámvasút volt. Az eleje nagyon nehéz volt, de most már ismét szeretik. Úgy érzem, mostanra visszatértek ahhoz, akik voltak. Remélem, nem lesz ismét lezárás” – mesélt az elmúlt hónapjaikról a három gyermekes anya, akinek az érzéseivel és élményeivel valószínűleg mindannyian tudunk azonosulni, akik gyereket nevelünk a járvány idején.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
