„Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen szükségük lakberendezői segítségre” – interjú Ferenczy Petrával, a dot. interior lakberendezőjével

2021. június 01. |

Ferenczy Petrával a következő hónapokban sokat találkozhatnak majd a marieclaire.hu olvasói, ugyanis a dot. interior lakberendezője rovatot indít nálunk! Bemelegítésképpen mi kérdeztük Petrát: az interjúban szó esik a pandémiás lakberendezési trendekről, a lakberendezőkkel kapcsolatos félreértésekről és arról is, miért lehetnek olyan népszerűk a tiny house videók a YouTube-on.

Sokak álomszakmája a lakberendezés, de azért viszonylag kevesen jutnak el a megvalósításig és a valós karrierépítésig. Hogyan lesz valakiből lakberendező?

Esetemben véletlenül. A válaszom sablonos része az, hogy mindig is érdekelt a lakberendezés és imádtam a saját, és az ismerőseim otthonait alakítgatni. Aztán jópár évvel ezelőtt a férjemmel elhatároztuk, hogy építkezünk, és akkor elkezdtem erről tanulni, de csupán azzal a céllal, hogy a leendő otthonunk a lehető legszuperebb legyen. Jártam lakberendező iskolába, de a legtöbbet Nikoletti Petrától tanultam a workshopjain, ahol ő tíz év gyakorlati tapasztalatát adta át. És ezután jött a véletlen: korábban berendeztem egy barátnőm lakását, ami megtetszett egy ismerősének, aki épp a lakása felújításához keresett segítséget…

ferenczy-petra-marieclaire-6_pp

Lakberendezés, tanácsadás, styling: te mindhárommal foglalkozol, a laikusok fejében kavar lehet, hogy melyik mit is jelenthet. Mit értünk a három fogalom alatt? 

A három összefügg, a különbség elsősorban abból adódik, hogy a megbízó milyen mértékben szeretne bevonni az ingatlan megújításába.

A teljes körű lakberendezési szolgáltatás az, amikor felmérem a megbízó igényeit, megértem a szokásait, megismerem az ízlését, és ezek mentén megtervezem az ingatlant: meghatározzuk a funkciókat, eldöntjük, milyen falakat bontunk, hol építünk újakat, hol milyen gépészeti kiállásra van szükség, készül villamosterv, burkolatkiosztási terv, bútorokat választunk, ha kell akkor megtervezem a bútorokat, ami alapján legyártja azokat az asztalos… Amikor minden eddigi megvan, akkor jöhetnek az utolsó simítások, a dekoráció.

A tanácsadás ennél egyszerűbb: van, hogy pontosan meg tudja valaki fogalmazni, hogy milyen problémája van, és ennek megoldásában kér segítséget, például felújítaná a konyháját, és tanácsot kér, hogy mi lenne a legjobb elrendezés vagy színvilág. De olyan is van, aki nem tudja, mi is a gond, ezért szeretné, ha valaki külső szemmel ránézne az otthonára. A styling pedig leginkább a dekorációról szól, vagy a kicsi kiegészítő bútorok megválasztásáról. Ennek azért van jelentősége, mert ezekkel teljesen megújítható egy enteriőr. 

Sokan úgy tekintenek a lakberendezőre, mint akit csak a legtehetősebbek engedhetnek meg maguknak – tényleg így van ez?

Inkább azt mondanám, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen szükségük egy ilyen segítségre. Igen, igaz, hogy egy lakberendező nincs ingyen, de merem állítani, hogy megspórol a megbízójának annyit, mint amennyi az ő tiszteletdíja.

Egy ilyen projekt során ugyanis egy adott büdzsével dolgozunk, és ennek felosztását sokszor újratervezzük, mert végesek az erőforrások és közben alakul a projekt is. A lakberendező tudja, hogy mit hogyan lehet megvalósítani, ismerve a megbízója igényeit és prioritásait, segít eligazodni a hatalmas választékban, tudja, mi milyen minőségű, minek mi az előnye és hátránya, mi az amire érdemes nagyobb összeget költeni, és mi az, ami bár jól hangzik, tök felesleges. Így nem fordul az elő, hogy megveszünk valamit, majd egy év múlva lecseréljük, mert nem vált be.

Mi az a legnagyobb félreértés, amit az emberek gondolnak a lakberendezőkről? 

Talán épp azt, hogy drága. A másik az, hogy a munka arról szól, hogy díszpárnákat válogatunk. És az, hogy a lakberendező úgy rendezi be a lakást, amilyen az ő ízlése. Persze vannak olyanok, akik jellemzően egy stílusban terveznek. Nekem ugyanakkor pont az az izgalmas ebben a munkában, hogy sokféle enteriőrt elképzelhetek. 

Azt hiszem, a pandémia alatt annyit néztük már az otthonunkat, hogy mindenki eszközölt egy-két kisebb vagy nagyobb változást, és talán kezdjük érteni azt is, miért nehéz és szép feladat a lakberendező munkája. Neked mi jelenti a legnagyobb kihívást a szakmádban? 

Igen, a pandémia alatt jó eséllyel kiderült, kinek mennyire működik jól az otthona.

Általánosságban azt mondanám, hogy a kihívás az, hogy egyszerre kell, hogy egy enteriőr szép, valamint logikus és ergonomikus legyen. Ehhez nyilván ismerni kell bizonyos szakmai szabályokat, ugyanakkor nagyon jól meg kell érteni a megrendelőt: milyen az ízlése, milyen szokásai vannak, mik a prioritásai. Ezeket összehangolva kell döntéseket hoznunk.

Egy otthon akkor jó, ha a lakója ott igazán boldog és feltöltődik.

A pandémiára visszatérve, te is úgy látod, hogy van egy fokozott érdeklődés mostanában a lakberendezés iránt? Milyen témák futnak most a legjobban? 

Szerintem ez teljesen természetes. Elkerülhetetlen, hogy amikor az életünk minden percét ezen az egy helyen töltjük, akkor elkezdünk másképp gondolkodni az otthonunkról, mások lesznek vele kapcsolatban az elvárásaink. A karantén alatt mindenki befejezte az otthoni félbehagyott vagy épp soha el nem kezdett projekteket. És persze próbáltuk kihasználni minden adottságát a lakóhelyünknek, itt teremtettük meg magunknak azokat a körülményeket, amik feltöltenek bennünket.

Az egyik felkapott téma tuti a rendrakás, rendszerezés, kevesebb cucc otthon. Kisgyerekes anyukaként nekem ez a gumicicám, utálom a kupit, cserébe imádom a rendszert és az esztétikus tárolási megoldásokat. Egyébként is abban hiszek, hogy kevesebb, de minőségi, számunkra értékes dolog vegyen körül minket.

A másik szerintem bár korábban indult, a pandémia alatt futott fel nagyon: ez az otthoni sütés-főzés, és hogy emiatt az egybenyitott terekről ma már másképp gondolkodunk. Ha nem is szeparálunk rögtön mindent teljesen el, de mondjuk a most futó projektjeimben mindenkinek nagyon fontos a konyha, szuper teljesítményű páraelszívót akar, és emellett elvonulós tereket is. 

ferenczy-petra-marieclaire-4_pp

Mi az a lakberendező trend, ami mostanában – akár a pandémia miatt – lett népszerű és üdvözlendőnek tartod? 

Most szándékosan nem színeket vagy stílusokat fogok mondani, mert szerintem ezekre a trendekre nem kell egy az egyben felülni. Viszont azt látom, hogy ami a világban zajlik, az lecsapódik valahogy a lakberendezésben is.

Biztos a pandémia is elősegítette, hogy egyre nagyobb fókusz van az öngondoskodáson. A lakberendezésben ez úgy nyilvánul meg, hogy tudatosabbak vagyunk a választásainkban, jobban meg tudjuk fogalmazni, mire van szükségünk, olyan dolgokat keresünk az otthonunkba, amik igazán minket szolgálnak, segítik a pihenésünket, amik miatt élmény otthon lenni. Számomra a lakberendezés pont erről szól: ilyen otthonok létrehozásáról.

A Covid hogyan hatott a munkádra?

 Például a kéthetes szállítási idők minimum két hónapra ugrottak. De próbálom elfogadni a körülményeket, és a legjobbat kihozni a szürreális helyzetekből.

Minden évben kijön a YouTube legnézettebb videóinak a listája, és mindig látszódik a listából, hogy mennyire nagyot tudnak menni a lakberendezős tartalmak, különösen az apró otthonok stílusossá varázslásáról szólók. Szerinted mi az oka ennek a brutális érdeklődésnek? 

A szakmai ok szerintem az, hogy a kicsi lakások jelentik a legnagyobb lakberendezési kihívást, hiszen ugyanannyi funkciót kell okosan beleszuszakolni a térbe, mint egy nagyobb lakás vagy ház esetén, így valószínűleg az ilyen projekteknél találkozhatunk a legtöbb igazán kreatív megoldással.

Ha az emberi oldalát nézem, akkor azért, mert ezekhez könnyen kapcsolódunk, relevánsak nekünk. Nyilván szeretünk hatalmas amerikai házakról szóló filmeket is nézni, de mivel ott teljesen más a lépték, egy nappali-konyha-étkező sokszor nagyobb, mint egy átlagos magyar család egész otthona, így ezeket inkább csak távolról csodáljuk. Könnyebb megtalálni a kis lakásokban azokat az ötleteket, amiket átültethetünk a sajátunkra.

Szerinted mit jelent a 21. században az otthon? 

Szerintem ez ma már inkább egy választás a rengeteg lehetőségünk közül, és sokkal kevésbé adottság, mint például a nagyszüleink generációja esetében, akik sokszor ugyanabban a házban éltek egész életükben. Ezért azt mondanám, hogy az otthon az a hely, ami kifejezi az egyéniségünket, ami feltölt minket és ahol nyugalomra találunk. Ahova annak ellenére, hogy bárhova mehetünk, mindig vissza akarunk térni.

Melyik eddigi munkádra vagy a legbüszkébb – ha van ilyen? 

Nem tudok ilyet mondani, minden projektben van egy-egy olyan elem, amire különösen jó szívvel gondolok. 

Ezentúl a marieclaire.hu olvasói rendszeresen találkozhatnak majd a cikkeiddel a felületünkön. Mik azok a területek, aminek a kommunikációját szívügyednek érzed? 

Két nagyobb témakört mondanék. Az egyik a dekoráció, ehhez adok majd sok tippet. Azért érzem ezt fontosnak, mert elképesztő jó hatása lehet a közérzetünkre annak, ha időként picit megújítjuk a környezetünket.

A másik pedig a konkrét tanácsok: hogyan válassz ki dolgokat, hogyan valósítsd meg az elképzeléseidet. Mert amúgy minden esztétikus dolog mögött van szabály vagy magyarázat, amitől az jól működik.

dot-interior

Adj egy kis kedvcsinálót, mi mindenről olvashatunk majd a dot. interior-sorozatban? 

Az első cikk például egy nagyon hétköznapi problémához nyújt segítséget: hogyan rendezzük el a képeket a falon. De lesz szó dohányzóasztal-dekorról, csempeválasztásról, gyerekszobákról, tetőterekről is.

Fotó: Czvitkovits Judit, Németh KataArt & Lens Photography 
Instagram: @dot_interior_design

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód