Allergiás vagy a szúnyogcsípésre? Lehet, hogy Skeeter-szindrómád van!

2021. június 19.
A nyár nemcsak a felhőtlen kikapcsolódást, strandolást és napsütést hozta el, hanem a szúnyogcsípéseket is. A Skeeter-szindrómával élő emberek számára pedig ezek nem csupán apró kis kellemetlenséget jelentenek: napokig tartó szenvedést az óriásira duzzadó csípésekkel.

Soha nem gondoltam volna, hogy lehet szúnyogcsípés akkora, mint amekkorára az egyéves gyerekem combja dagadt élete első szúnyogcsípése után. Akkor hallottam először a szúnyogcsípés-allergiáról, amikor a tünetekre az interneten rákeresve több cikket és képet is találtam hasonló esetekről. Az évek során a szúnyogcsípésre adott reakció apránként javult, ám ha szemöldökén találja meg a vérszívásra alkalmas helyet a szúnyog, úgy feldagad és olyan ödémás lesz a terület, hogy azt gondolják, csúnya baleset érte szegényt, vagy jól elpüfölte valaki az óvodában. Külön neve is van a szúnyogcsípés-allergiának: Skeeter-szindróma, mely időnként olyan súlyos tüneteket ölt, hogy orvosi beavatkozásra is szükség lehet.

szunyogcsipes-allergia-skeeter-szindroma

Mi a Skeeter-szindróma?

A szúnyogcsípés helyén jelentkező közepes vagy súlyos reakció a Skeeter-szindróma. Dagadás, égő vörös szöveti sérülés és akár láz is járhat a szúnyogcsípés-allergiával. Ezt mind a szúnyog nyálában található fehérje váltja ki, ha az ember immunrendszere túl hevesen reagál a csípés után, tehát allergiás rá. 

Az életkor előrehaladtával szerencsére valóban enyhülnek a tünetek, a szervezet hozzászokik az adott területen élő szúnyogok nyálához. Ám ha egy másfajta szúnyoggal találkozik, ismét heves reakcióra számíthat. Ahogy az is jellemző, hogy a szezon első szúnyogcsípései még kiváltják a Skeeter-szindróma jellegzetes tüneteit, ám a nyár vége felé már közel sem olyan erősek a panaszok. 

A veleszületett immungyengeséggel élők, HIV-fertőzöttek vagy krónikus Epstein-Barr-zavarban szenvedők szintén hajlamosabbak a Skeeter-szindrómára, őket jobban irritálhatja a szúnyog nyála. 

„Mivel hasonlóak a tünetek, a szúnyogcsípés-allergiát gyakran összetévesztik még az orvosok is a bakteriális bőrfertőzéssel – figyelmeztetett dr. Hobart Lee háziorvos, a szúnyogcsípés okozta betegségek kutatója a Loma Linda Egyetemen. – Emiatt nehéz meghatározni, valójában milyen gyakori a Skeeter-szindróma. Mivel nem életveszélyes betegség, így általában orvoshoz sem fordulnak fele. Emellett sokkal gyakoribb azoknál, akik a szabadban töltik a nyár nagy részét, míg lehet, hogy nem derül rá fény annál, aki kevesebbet van odakint.”

Kiknél a legnagyobb a kockázat?

A szúnyogok ízlése kényes. Sokkal jobban szeretnek bizonyos testszagú emberekbe csípni, ám még ma sem egyértelműek azok a bizonyítékok, mely alapján kijelenthető lenne, kit szeretnek igazán. „A kutatások szerint szerepe lehet benne a vércsoportnak, ahogy azokat is jobban kedvelik, akik fogyasztottak alkoholt – mutatott rá Rebecca Heinig, a floridai Collier Szúnyog Kontroll Központ rovarkutatója. – Tudjuk, hogy a szúnyog a szén-dioxidot érzékelik. A várandós nők például a harmadik trimeszterben több szén-dioxidot lélegeznek ki, így őket gyakrabban csípik meg a szúnyog.”

Megelőzhető?

A szúnyogcsípés-allergia adottság. Magát a szúnyogcsípést viszont elkerülhetjük. „Csökkenthetjük a kockázatot, ha csak bizonyos időben megyünk a szabadba, vagy csak adott helyen, ahol nincs annyi vérszívó” – javasolta Lee. 

A csípés által kiváltott reakció súlyossága függ az életkortól és az immunrendszertől, ám a földrajzi elhelyezkedés befolyásolja a szúnyogok jelenlétének valószínűségét. „Ahol sok a pangó víz, ahol egy-egy nyári zápor után megállnak a pocsolyák, ott több a szúnyog is” – mondta a szakember, aki hozzátette, hogy konkrét lépéseket is tehetünk, hogy minél jobban lecsökkentsük a csípés esélyét.

  1. Maradjunk bent, amikor a legaktívabbak a szúnyogok. A nőstény szúnyogok napkelte és napnyugta idején keresnek táplálékot leggyakrabban.
  2. Öltözzünk okosan. Hosszú újjú, lenge felső és hosszú nadrág javasolt, amit befújunk rovarriasztóval. Kerüljük a sötét színeket, mivel ezekben jobban izzadunk, így jobban vonzza a szúnyogokat. 
  3. Használjunk rovarriasztót. A spray a leghatásosabb módszer a vérszívók távoltartására. Két legyet üthetünk egy csapásra: nemcsak a szúnyogokat, de a kullancsokat is elűzhetjük magunktól a legtöbb ilyen készítménnyel. Időnként célszerű újrafújni magunkat, ha sok időt töltünk a szabadban.
  4. A tűz segíthet. A tábortűz különösen javasolt, mivel a füst és a tűz távol tarthatja a szúnyogokat. A citronella gyertya égetése az asztalon, ha kiülünk beszélgetni, jó kiegészítése lehet a rovarriasztó spray-nek.
  5. Tartsunk rendet az udvarban. Számoljunk fel minden olyan lehetőséget, ahol víz állhatna, így megelőzhetjük a szúnyogok szaporodását. Gondoljuk végig, mik azok a lehetőségek, ahol régóta pangó víz lehet: régi öntözőkanna, a hordó, amiben az esővizet gyűjtjük, esetleg madárfürdő. Cseréljük gyakran a vizet ezekben, vagy fedjük le megelőzésképpen. 

Mit tegyünk, ha megcsípett?

A szúnyogcsípés tüneteit mindenki ismeri: fehér közepű, pirosas, viszkető és égő duzzanat, mely napokkal később sötétebb, keményebb puklivá változik, majd körülbelül tíz nap után eltűnik. A szúnyogcsípés-allergia ennél súlyosabb: ödémás, erősen dagadt terület, a csípés helye kifejezetten fájdalmas. Súlyosabb esetben láz, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók és csalánkiütés jelentkezhet. Ha hányást, légzési nehézséget, anafilaxiás sokkot tapasztalunk, akkor viszont mindenképp forduljunk orvoshoz, hiszen ebben az esetben már életveszélyes allergiás reakcióról beszélünk. 

Az allergiára bevett antihisztaminon kívül más, otthoni gyógymódokkal is enyhíthetjük a panaszokat, hűtsük az érintett területet, csillapítsuk a fájdalmat és a viszketést. Sajnos Skeeter-szindróma esetén akár két hétig is tarthat, mire teljesen meggyógyul az érintett terület.

Forrás: Insider Fotó: Unsplash

Olvass tovább!