Ha elkalandozik az elménk olvasás vagy tanulás közben, az kétségtelenül rossz hatással van a teljesítményünkre, megszakítja az emlékezet folyamatait, és nem leszünk képesek az összefüggések felismerésére. Ám a negatívumok eltörpülnek a sok jótékony hatás mellett, melyet az álmodozásnak köszönhetünk: fontos szerepe van a tervezésben, a kreatív problémamegoldásban, ami elengedhetetlen a pszichológiai és érzelmi folyamataink működéséhez. Kétségtelen, hogy álmodozás közben nem tudunk koncentrálni, ám ezt az árat, úgy fest, érdemes kifizetnünk a sok jótékony hatás érdekében, amit a fantáziánk működésének köszönhetünk.
Hadd kalandozzon a figyelem!
Ha épp nem kell erősen koncentrálnunk valamilyen feladatra, hagyjuk szabadon kalandozni a figyelmünket. Engedjük el a fókuszt, és adjuk át magunkat az álmodozásnak.
Azt már régóta tudják a szakemberek, hogy az álmodozás kifejezetten jövőorientált tevékenység. Megtervezzük az életünket közben. Az a jövő, amit álmodozás közben képzelünk el magunknak, általában optimista, gyakran annyira, hogy az már tényleg csak a fantáziánkban létezhet, ám mindenképp a jövőbe tekintünk.
Még jobb, hogy közben nem köt minket röghöz ilyenkor a valóság, az álmodozás segítségével szabadabban, kreatívabban közelíthetjük meg a ma problémáit és a holnap lehetőségeit. Olyan megoldások juthatnak eszünkbe, melyek az elménk racionális felének sosem ugrottak volna be, hiszen nagyobb tere van a képzeletnek és a problémamegoldásnak. Akárcsak éjszaka az álmok közben, nappal az álmodozás közben lehetünk szabadok.
Az agyunk aktív marad
Fontos kérdés az is, mi történik az agyunkkal álmodozás közben. Ennek megválaszolásához a tudósok tizenöt önkéntest agyát vizsgálták, miközben ők semmi mást nem tettek, csak álmodoztak. A vizsgálati eredmények még a tudósokat is meglepték: sokkal több agyterület volt aktív álmodozás közben, mint várták. Sokkal aktívabb volt az alanyok agya, mint amikor a rutinfeladatokra koncentrálva dolgoztak. A fantázia világában kalandozó elménk tehát a látszat ellenére nagyon is elfoglalt. Ráadásul csupa összetett, bonyolult feladat megoldásán dolgozik.
Ezek a felfedezések még értékesebbé teszik az álmodozással töltött időt. Bár egészen pontosan nem tudjuk, mi történik az agyunkban, miközben ide-oda vándorolnak gondolataink, ám abban biztosak lehetünk, hogy erősen kattognak a fogaskerekek. Bár nem fókuszálunk egyetlen feladatra, mégis sokkal fontosabb teendője van az elménknek: gondolkodni a kapcsolatainkról, a jövőbeli céljainkról, vagy csak egyszerűen általánosságban megtalálni, miként vélekedjünk a minket ért benyomásokról.
Álmodozzunk vagy ne?
Egy unalmas és hosszú megbeszélés alatt nemhogy elfogadható, de kifejezetten ajánlott például elkalandozni gondolatban. Autóvezetés közben viszont egyáltalán nem. Fontos megteremtenünk az álmodozáshoz megfelelő teret és időt, hogy időnként kiszabaduljon elménk a hétköznapok béklyóiból, és kiderüljön, hova repít minket.
A képzelet elviselhetőbbé teheti a valóságot, megoldhatja a problémákat, még azokat is, melyeket már nagyon régóta próbálunk tudatosan koncentrálva megfejteni. Az álmodozás segítségével mondja el az agyunk, mik az igazán fontos dolgok. Jó, ha meghallgatjuk az üzenetét.
Forrás: Psychology Today Fotó: Unsplash
