Honnan tudhatjuk, hogy az intuíciónk szól hozzánk? Szemben azzal, amit a mozfilmekben láttunk vagy az ezoterikus oldalakon olvasunk, nem feltétlenül jár együtt nagy felismerésekkel, nem a spirituális megvilágosodás pillanata. Valójában mindenki másképp éli meg az intuíciókat, ez pedig a mindennapi, apró döntéseinkenk is meglátszik. „Négy különböző út van, ahogy az intuíciónk megjelenik a gondolatainkban: a testi, szellemi, érzelmi és lelki. Az intuíció az érzékeinkenk keresztül jelenik meg, mintegy érzelmi hívószó – mondta Kim Chestney mentálhigiéniás szakember. – Ha szeretnénk erősíteni az intuíciós izmunkat, sokkal tudatosabban kell élnünk. A kulcs az, hogy a dolgokat ne kívülről nézzük, és aztán keressük magunkban, hogyan csapódnak le, hanem belülről kifelé.” Ebben pedig a napi rutinunk apró szokásai is sokat segíthetnek.
Lassuljunk le
A felgyorsult hétköznapok azt a kényszert helyezhetik az emberre, hogy mindig készenlétben álljon. Ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy lassítsuk le a légzésünket és egyáltalán, lassuljunk le, az hozzásegít, hogy jobban felismerjük a szükségleteinket és vágyainkat. Az ilyen csendesebb pillanatokban az intuíciónk is hangosabban szól hozzánk.
Emlékeztessük magunkat, hogy nem kell mindig elfoglaltnak vagy produktívnak lennünk ahhoz, hogy értékesek legyünk. Teljesen rendben van, ha nem csinálunk semmit. A lassabb tempó esélyt ad arra, hogy jelen legyünk a pillanatokban, feldolgozzuk a gondolatainkat és érzéseinket, ami fontos lépés az intuitív oldalunk eléréséhez.
Csendesítsük le az elménket
A nyugtalanul cikázó és megnyugodni képtelen elme folyamatos mentális dialógusban van. Ez melegágya a saját magunkban való kételkedésnek és a mentális blokkok kialakulásának, ami meggátolja, hogy észleljük a valódi érzéseinket és vágyainkat, amik a belsőnkből fakadnak. Ha felismerjük és elcsendesítjük ezeket a gondolatokat, elválaszthatjuk egymástól a gondolati és érzelmi világot, ami megkönnyíti az intuitív oldalunk működését.
Az elménk lecsendesítésére számos módszer létezik, személyfüggő, kinél mi válik be legjobban: a meditációtól a természetben való sétán át a naplóírásig bármit kipróbálhatunk. Ezek segítenek, hogy létrehozzuk az elménkben azt a szabad teret, ahol az intuíciók működhetnek.
Hallgassunk a testünkre
Nem véletlenül nevezik a zsigeri ösztönnek az intuíciókat. A testünk nagyon bölcs, ám sokszor nem hallgatunk rá. Pedig válaszol a mélyebb érzéseinkre, igényeinkre és szükségleteinkre. Éreztük valaha a gyomrunkban a szorító érzést, mikor tudtuk, hogy nem jó ötlet valamit megtenni? Ideje elkezdenünk hallgatni ezekre a futó érzetekre.
Kulcsfontosságú megtanulnunk megkülönböztetni a szorongást és az intuíciót, mivel a kettő gyakran hasonló érzeteket kelt. A szorongás kapcsolódik az érzésekhez, míg az intuíció érzelemmentes, a belső tudásunkon alapul. Ha feltesszük ezt a kérdést magunknak, és igennel vagy nemmel válaszolunk, eldönthetjük, melyikről van szó.
Csökkentsük a zavaró tényezőket
Amikor próbálunk a belső hangunkra hallgatni, fontos kizárni a külső véleményeket és nézőpontokat – végül is mi ismerjük saját magunkat legjobban –, mert ha másokra hallgatunk folyton, az nemkívánatos zajt kelt, amiben elvesznek a megérzéseink.
Húzzuk meg a határta azokkal az emberekkel, akik szívesen látnak el kéretlen tanácsokkal. Ezeknek nem kell merev vonalaknak lenniük, ám tudatosítsuk, miről beszélünk és miről nem bizonyos emberekkel.
Fontos lehet, hogy a közösségi oldalakról érkező zajt is kizárjuk, felismerjük, kik azok az emberek, akik csak stresszt és szorongást keltenek bennünk, és kik azok, akik inspirálnak minket. Ahelyett, hogy lehetetlen sztenderdekhez mérnénk magunkat, melyet sosem érhetünk el, és ami csak még jobban eltávolít minket a belső megérzéseinktől, olyan embereket kövessünk, akik képesek inspirálni a fejlődésre.
Gyakorlat teszi a mestert
Az intuíció épp úgy fejleszthető, mint bármilyen más képesség. Gondoljunk rá úgy, mint egy izomra, amit soha nem dolgoztattunk. Minél többet használjuk, annál erősebb lesz. Eddzük minden nap, figyeljük azt a bizonyos már ismerem valahonnan érzést, kövessük, még akkor is, ha nem pontosan tudjuk, miért tesszük.
Kezdjük a kis döntésekkel, például azzal, mit együnk aznap, mit viseljünk, ami megfelel a hangulatunknak, döntsünk ez alapján arról, mivel töltjük az estét. Minél inkább figyelünk az érzékeinkre, a testünk jelzéseire, annál erősebbé válik, és a nagyobb döntések meghozatalánál is annál biztosabban támaszkodhatunk az intuíciónkra.
Lépjünk ki a komfortzónánkból
Tény: az agyunk a biztonságos zónán belül akar tartani. Az intuícióink pedig ki akarnak lökni minket a megszokás és régi mintázatok hálójából. Arra sarkall, hogy fejlődjünk, növekedjünk, saját magunk lehető legjobb változatai legyünk. Ha ezt tudatosítjuk és megbízunk benne, elkezdünk harmóniába kerülni ezzel a bizonytalansággal, ami segít kibontani és gazdagabbá tenni az életünket.
Forrás: Apartment Therapy Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
