Így akadályozhatjuk meg, hogy még több mikroműanyag kerüljön a testünkbe

2021. november 13. |

A mikroműanyagok mindenben ott vannak, a víztől a ruhákig, és a legfrissebb kutatások szerint hatalmas mennyiségben találhatók meg az otthonainkban. A tudósok szerint az egyik legnagyobb ember által okozott katasztrófa a mikroműanyag, ami valaha előfordult a bolygónkon. Ez rossz hír, főleg, hogy tényleg mindenhol jelen vannak ma már, a csapvíztől az ételeken át, amit megeszünk, a levegőig, amit belélegzünk. De mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a szervezetünkbe kerülését? Tehetünk egyáltalán valamit?

A legnagyobb méretű mikroműanyagok szabad szemmel is láthatók, fél centiméternél kisebb méretűek. Kisebbek, mint egy ceruza szélessége. A legtöbb azonban ennél sokkal apróbb, elég kicsi ahhoz, hogy úgy viselkedjen, mint a por, amit belélegezhetünk vagy megehetünk. A legkisebb részecskéket nanoműanyagnak nevezik, és méreténél fogva mélyen a testünkbe hatolhat. 

A Portsmouth Egyetem kutatóinak legfrissebb felfedezése szerint olyan sok szintetikus anyag található az otthonainkban, hogy naponta 7000 mikroműanyag részecskét lélegzünk be. Speciális műszerekkel mérték meg egy átlagos család lakásában a mikroműanyag koncentrációját. A legmagasabb mennyiséget a 8 éves kislány hálószobájában találták, akinek a szobáját műszálas textilekkel dekorálták, de a szőnyeg és a plüssjátékok is műszálas anyagból készültek. 

mikromuanyag-szennyezes-test

A kutatások a mikroműanyagok egészségünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban még gyerekcipőben járnak, ám néhány komoly egészségügyi kockázatra már fény derült. A mikroműanyagok kapcsolatban hozhatók bizonyos ráktípusok és hormonzavaros állapot kialakulásával. Állatkísérletekben már kimutatták, hogy hatással van az anyagcserére, a bélbaktériumokra és az immunrendszerre is többek között. Bár nem teljesen tisztázott egyelőre a mikroműanyagok egészségügyi hatása, ám dr. Sabine Donnai, a Viavi Klinika igazgatója úgy véli, egyre gyakoribb a nyugati társadalmakban élőknél, hogy elképzelhetetlenül magas a szervezetükben a mikroműanyag szintje. „Találtunk kemény műanyagot, BPA-t, ftalátokat, amik a puha műanyagokban használatosak. Ha valaki sok chipset eszik, akkor a chipseszacskóból származó műanyag részecskéket” – mondta dr. Donnai, aki abban is biztos, hogy mindenki tudná csökkenteni néhány egyszerű lépéssel ezt a fajta műanyagoknak való kitettséget. 

Elviteles dobozok

Az éttermekből még mindig műanyag dobozban szállítják ki leggyakrabban az ételeket. Amikor a műanyag tárolóedény felmelegszik, kémiai változások mennek végbe az anyagában, ami oda vezet, hogy mikroműanyag-részecskék válnak ki az ételeinkbe. „Azzal nincs gond, ha eper van egy műanyag dobozban – mutatott rá dr. Donnai. – Ám ha forró étel kerül ilyen edénybe, az már más történet.”

Ha tudjuk, kerüljük tehát az elviteles dobozokat, ne tároljuk vagy melegítsük újra ezekben az ételeket, és ne együnk egyenesen ezekből. Használjunk inkább tányért. 

Palackozott víz

Egy 2019-es kanadai kutatás mutatta ki, hogy a műanyag flakonos vízben 22-szer annyi mikroműanyag-részecske található, mint a csapvízben. Ez azt jelenti, hogy aki csak műanyag palackos ásványvizet iszik, az egy év alatt több mint 130 ezer részecskét juttat így a szervezetébe, szemben a csapvízzel bejutó négyezerrel. „Ha a flakon a hűtőben van, valószínűleg nincs nagy kockázat. Ám ez határozottan rosszabb, ha a flakon a meleg kocsiban van – mondta Donnai. – Vagy ha egy meleg raktárban tárolták korábban.”

A szakember azt tanácsolja, hogy igyunk inkább pohárból, amikor csak tudunk, a kulacsunk legyen fémből vagy üvegből, amit csapvízzel töltünk meg. Még jobb, ha fordított ozmózisos szűrővel ellátott kancsót is használunk, ami segít kiszűrni a mikroműanyagot a vízből. 

Miért káros a mikroszálas kendő, és mivel törölgessünk helyette?

Miért káros a mikroszálas kendő, és mivel törölgessünk helyette?

Minden szombaton 17 órakor Instagram-élőzünk a hazai ökomozgalmak egy-egy képviselőjével. Szombaton, a live rovat ötödik részében a Cycle marketingvezetőjével, Fedor Mariannal beszélgettünk. A rovat sajátossága, hogy minden élőt egy-egy praktikus gyakorlati tippel zárjuk, most például Mariann felhívta a figyelmünket egy érdekes tényre a mikroszálas kendőkkel kapcsolatban.

Frissentartó fólia

„Nincs védhető pontja a frissentartó fóliának: soha ne mikrózzuk meg vagy tegyük forró ételre” – mondta Donnai. Fedjük inkább az ételeinket természetes méhviasszal bevont textillel, mikrohullámú sütőbe pedig egy másik tányérral borítsuk be az edényeket.

Eldobható kávéspoharak

A kávé forrósága miatt válhatnak ki műanyagrészecskék a pohár belsejének bevonatából, egyenesen a reggeli feketénkbe. Sokkal jobban járunk, ha viszünk magunkkal újrahasználható kávéspoharat. „Rengeteg ember issza még mindig a kávéját eldobható pohárból, műanyag tetővel – mutatott rá dr. Donnai. – A műanyaghasználatunkat ráadásul azzal is csökkenthetjük, ha a szívószálat sem kérjük az italunkba, ha üdítőt veszünk.”

Cumisüveg

2020-ban a dublini Trinity Collage kutatóinak felmérése szerint 16,2 millió műanyag részecskét találtak minden egyes liter tápszerben, amit polipropilén cumisüvegben készítettek el. A legnagyobb mennyiségben a sterilizált forró vízben mutatták ki, mivel a folyamat jelentősen növelte a műanyag kiválását. A kutatók további vizsgálatokat sürgettek, hogy fény derüljön arra, vajon a mikroműanyagok ekkora mennyisége biztonságos-e a babák számára. 

Ha csökkenteni szeretnénk a kisbabánk mikroműanyagoknak való kitettségét, használjunk üvegből készült cumisüveget. De kipróbálhatunk alternatív módszereket is a sterilizálásra, például UV-fénnyel vagy porral, tablettával történő csíramentesítést a forralás helyett. 

Játékok

Dr. Donnai azt is javasolta, hogy gondoljuk át, milyen játékok találhatók a gyermekeink körül, kezdve a babák rágókáitól, alvókáitól a cumiig. Azonban a felnőtteknek is veszélyes lehet a rágcsálás, gondoljunk csak bele, mikor vettük utoljára a szánkba a tollunk végét egy megbeszélésen? Bizony, az is műanyagból van.

Forrás: The Telegraph Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód